Mi minősül tömegfelvételnek és mi nem? Mikor hozható nyilvánosságra egy adott felvétel? Az érintett mit tehet a megjelenés ellen? Többek között a fenti kérdésekre kapunk válaszokat a bírói gyakorlat vizsgálata segítségével.
1. A polgári jogi felelősség és az adatvédelmi felelősség nem szükségszerűen fedik le egymást.
2. A polgári jogi felelősség akkor nem állapítható meg rendezvény körében, ha tömegfelvétel készül, a tömegfelvétel minőséget pedig nem a résztvevők, sem az egy fotóra kerülők számából, hanem a kép attributumai alapján állapítjuk meg.
Felvétel készítéséhez és felhasználásához kapcsolódó jogszerűség vizsgálata során két irányban indulhatunk el: a polgári jogi és az adatvédelmi úton.
A bírói gyakorlat megerősíti, hogy a két jogág "személyes adatokkal kapcsolatban biztosított oltalmi köre csak részben esik egybe. A Ptk. biztosította védelem az adatkezelés és adatfeldolgozás bármilyen formájával kapcsolatban azt a követelményt állítja fel, hogy az személyiségi jogokat - tehát semmilyen nevesített vagy nem nevesített személyiségi jogot - nem sérthet, az adatvédelmi törvény pedig "csak" az ember személyes adatával kapcsolatos adatkezelés szabályait írja elő. Tárgyi értelemben szélesebb a Ptk. által biztosított védelem olyan összefüggésben, hogy elvileg a személyes adatok kezelésével kapcsolatos Info tv.-beli szabályok maximális betartásával történő adatkezelés is sérthet egyéb nevesített (pl.: becsület, jóhírnév, emberi méltóság) vagy nem nevesített (tehát a generálklauzula által védett) személyiségi jogot. A tisztességes adatkezeléshez fűződő Ptk.-beli személyiségi jog és az Info tv. személyes adatokkal kapcsolatos joganyaga az általános-különös viszonyában állnak egymással." (Fővárosi Törvényszék, P.21009/2020/17.)
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. § g) pontja alapján a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a képmáshoz való jog megsértése. A 2:48. § (1) bek. szerint "képmás (...) elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A (2) bek. szerint "nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén."
A bírói gyakorlat az ügyekben egyesével ítéli meg, az adott felvétel tömegfelvételnek minősül-e. Az ítéletek többségében tárgyalótermi felvételek készítése, illetve politikai mondanivalóval rendelkező felvételek körében kerültek meghozatalra. A bírói gyakorlat szerint "a tömegfelvételeken emberek sokasága látható, az azokon ábrázolt személyek nem egyénekként, hanem mint a tömeg részei jelennek meg. Tömegfelvételről tehát akkor van szó, ha a képre pillantva nem az egyes személyek kilétének van jelentősége, hanem a sokaság egésze hordoz információt. (Fővárosi Ítélőtábla Pf.20301/2020/8.)
"A tömegfelvétel fogalmát az 1959. évi IV. törvény nem tartalmazta, annak fogalmát a bírói gyakorlat alakította ki. Eszerint a képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma nem vonatkozik a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételekre, amikor tehát az ábrázolás módja nem egyéni, amikor a felvétel összhatásában örökíti meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket. Ha azonban az összes körülményre tekintettel megállapítható a felvétel egyedisége, egyéni portré jellege, tömegfelvétel esetén is szükség van a felvételen ábrázolt személy hozzájárulására annak nyilvánosságra hozatalakor - BH 1995.17. A jogirodalom álláspontja szerint a társadalom életét általában befolyásoló, akár az országos, akár a helyi viszonyok alakulását meghatározó vagy ilyen célzattal létrejött nyilvános rendezvényeken, eseményeken történő szereplés tekinthető közszereplésnek (BDT 2006.1298.). Tipikusan ilyen a kulturális, társadalmi, politikai rendezvényeken, gyűléseken történő felszólalás, nyilvános szerepvállalás. Ez a minősítés nem kötődik semmilyen formális társadalmi vagy jogi státushoz. A közszereplés tényét a köz érdekében való megszólalás, szerepvállalás alapozza meg - 28/2014. (IX. 29.) AB határozat." (Fővárosi Törvényszék, P.24875/2016/14)
A Győri Törvényszék a P.20510/2010/19. sz. ítélete szerint "ahol ugyanis szokásos fotó, film vagy tévéfelvétel készítése, ott az érintettnek számolnia kell, hogy személyét esetleg felismerhetően is megörökíthetik."
A Kúria több döntésében is megerősítette, hogy a nyilvános közéleti eseményen egyébként jogszerűen készült felvétel az érintett külön hozzájárulása nélküli felhasználása sérti a képmás védelméhez fűződő jogot, ha a felvétel közlése nem ahhoz az eseményhez kapcsolódik, amelyen a felvétel készült (Pfv.IV.21.163/2019/7., Pfv.IV. 21.629/2019/6., Pfv.IV.20.341/2019/5., Pfv.IV.20.551/2019/5., a Pfv.20396/2020/10.) Az Alkotmánybíróság a 3019/2021. (V. 28.) AB határozatában arra a következtetésre jutott, hogy nem sérti az Alaptörvény IX. cikkét a bíróságoknak az a döntése, amely a fényképfelvétel közlését a nem közhatalmat gyakorló érintett hozzájárulásához köti az olyan esetekben, amikor a felvétel nem kapcsolódik ahhoz a közszerepléshez, amiről a közlés szól.
Takó Sándor írja Az emberi képmás engedély nélkül történő rögzítése és felhasználásának törvény által megengedett módozatai c. tanulmányában, hogy "tömegfelvételek esetén ráutaló magatartással valósul meg a felvétel elkészítéséhez és felhasználásához való hozzájárulás. A tömegfelvétel alapvető fogalmi eleme ugyanis, hogy az érintett személynek tisztában kell lennie azzal, hogy képmását rögzíthetik, és nem tiltakozik ellene, hogy felvétel készüljön róla. A rendezvény, filmforgatás szervezői jellemzően a megvásárolt jegyeken, illetve a helyszínen elhelyezett figyelmeztető táblákkal tájékoztatják a résztvevőket arról, hogy róluk film-, illetve fényképfelvétel készülhet. A tömegfelvétel csak indokolt esetben használható fel, tehát az eseményről történő tájékoztatás céljából. Ez különösen vonatkozik a tömegből kiemelt személyiségről készített felvételre,
- 10/11 -
amely később önállóan, különösen a tömegeseményen való részvételtől eltérő gondolat illusztrálására nem használható fel."
Dr. Riclach Mónika a https://merosus.hu/foto-jog/2019/05/a-tomegfelvetelrol/oldalon így foglalja össze, hogy a bírósági gyakorlat szerint mikor minősül egy felvétel tömegfelvételnek:
1. önmagában véve az a tény, hogy az egyén többedmagával szerepel a felvételen, nem teszi tömegfelvétellé a képet,
2. tömegfelvétellé az teszi a képet, ha az egyének nem önmagukban, hanem mint sokaság vannak jelen rajta,
3. az ábrázolás módja nem egyéni, hanem összhatást mutat,
4. nem történik individualizálás.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
