2012. március 1. napjától a közjegyzői tevékenységet is érintő fontos változások léptek életbe a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben (továbbiakban: Gt.) és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényben (továbbiakban: Ctv.). A módosítások nagy része hitelezővédelmi célzatú és a fizetésképtelenné vált gazdasági társaságok tagjainak, vezető tisztségviselőinek vagyoni felelősségre vonhatóságát erősítik.
A módosító törvény célja a fizetésképtelenségi, továbbá a cégeljárási szabályok hatékonyabbá tétele, a hitelezők érdekeinek védelme, a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetése, a jogérvényesítés elősegítése. A jogszabály a cégjogi, társasági jogi és a csődjogi szabályozás módosításával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a piaci életben egyre inkább tapasztalt és a jelenlegi eljárási lehetőségekkel csak korlátozottan befolyásolható, a hitelezőket és az államot károsító, a cégeljárás egyszerűsítésével visszaélő vállalkozói magatartások visszaszoruljanak.[1]
A módosítás érinti az alapító okirat tartalmát, összeférhetetlenségi és kizáró okokat állapít meg a tagsági jogviszony létesítése és a vezető tisztségviselői pozíciók betöltése körében, átszabja az egyszerűsített cégeljárás kereteit. Egyidejűleg a fizetésképtelenséggel kapcsolatban a felszámolás, a végelszámolás, a cégbíróság által elrendelhető kényszer-végelszámolás szabályai is módosításra kerültek, a kényszer-végelszámolási eljárás helyett - vagyis például arra az esetre, ha egy cég végelszámolása három év alatt nem fejeződik be - az ún. kényszertörlési eljárás kerül bevezetésre.
Jelen írás célja a fontosabb, közjegyzőket - különösen a gazdasági társaságok alapításánál rendszeresen közreműködő kollegákat - érintő változások bemutatása.
A közjegyző gazdasági társaság alapítása során közjegyzői okiratba foglalja a társasági szerződést, illetve az alapító okiratot, továbbá a megalakulással összefüggő szükséges tagi, illetve vezető tisztségviselői nyilatkozatokat.
Ezt követően a jogi képviselő pozíciójában eljárva az elektronikus cégeljárás keretei között benyújtja a bejegyzési kérelmet és a szükséges mellékleteket a cégbírósághoz. A közjegyző eljárása során a közjegyzői díjat a tevékenységre fordított idő alapján számítja fel. A közjegyzőt a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (továbbiakban: Kjtv.) 175. § (1) bekezdésének a közokiratban szereplő fél vagy felek képviselőjének jogállása illeti meg a cégbejegyzési eljárás során. Túlnyomórészt a gazdasági társaságok alapítására napjainkban szerződésminta alapján kerül sor, azonban ettől függetlenül a közjegyzőt a társasági szerződés közokiratba foglalása során egyrészt a vonatkozó társasági és cégjogi szabályokra vonatkozó általános kioktatási kötelezettség terheli, másrészt jogszabályba ütköző, tiltott vagy tisztességtelen célú jogügyleteknél a közreműködés megtagadása is felmerülhet. Különösen nagy jelentőséggel bír a cégalapítások során az ügyfél-azonosításhoz és a jogszabállyal ellentétes székhelymegjelöléshez kapcsolódó Kjtv. 122. § (6) bekezdése és 128/A. §-a szerinti megtagadási ok.
Az alapítás során eljáró közjegyzőt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 36. § (2) bekezdése értelmében a Kjtv. szerinti személyazonosítási kötelezettséget adattartalmában meghaladó további ügyfél-átvilágítási kötelezettség terheli. Az átvilágítási és bejelentési teendők szabályait a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által kiadott 20. számú iránymutatás részletezi.
A cégalapítás során fentekre tekintettel a következő fontosabb változások szem előtt tartásával kell eljárnunk:
Az első kiemelendő módosítás értelmében törvény vagy kormányrendelet közérdekből, illetve hitelezővédelmi célból előírhatja, hogy egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetők. Az eddigi jogi szabályozás során törvény írta például elő, hogy hitelintézet részvénytársaság, szövetkezet vagy fióktelep formájában alapítható. A módosítás folytán tehát lehetővé vált, hogy a jövőben ne csak törvény, hanem kormányrendelet is szigorítsa a formaválasztást és ezáltal rugalmasabb és gyorsabb szabályozással lehessen a tényleges hitelezővédelmi igényekhez igazítani a szabályozást.
Az eljáró közjegyzőnek ezáltal szélesebb körben kell cégalapítás során vizsgálódnia, hogy megfelelő tájékoztatás mellett az ügyfelek a jogszabály szerint is válaszható cégformában alapítsanak társaságot.
A Gt. 5. §-ának módosítása a cégbíróság által törvényességi felügyeleti jogkörben megszüntetett, ún. fantomcégek vezetőire vonatkozó tilalmat kiterjeszti azokra is, akik a fantomcégek kizárólagos vagy többségi részesedéssel rendelkező tagjai voltak a megszüntetési eljárás időszak alatt. Ráadásul a módosítás arra is kiterjed, hogy ezek a személyek 5 évig nem alapíthatnak, vagy nem szerezhetnek részesedést olyan gazdasági társaságokban, ahol ők lennének a kizárólagos vagy többségi tulajdonosok.
A módosítást követően tehát a Gt. értelmében az a személy, akinek - mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának - felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.) vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette,
a) nem lehet egyszemélyes társaság egyedüli tagja;
b) nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást biztosító részesedést,
c) nem lehet közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja.
Közkereseti társaságok és betéti társaságok esetében a Gt. 104. § (1) bekezdésé értelmében a társaságtól megváló tag - ideértve a társasági részesedését átruházó tagot is - a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül, ugyanúgy felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt. Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a megszűnt tag társaságba be nem lépő jogutódjára is.
Fentiekre figyelemmel nem lehet közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, továbbá nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást biztosító részesedést az a személy, aki a Gt. 104. § (1) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségének nem tett eleget.
A tilalom hatálya a fenti esetekben a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év.
E tilalom tekintetében eredménytelennek minősül a végrehajtási eljárás, ha a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott végrehajtói letiltás nem vezet eredményre és az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján lefoglalható vagyontárgya. Az így meghatározott körülmények fennállásáról a végrehajtó elektronikus úton értesíti a cégbíróságot.
Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen vagy kézbesítési megbízottja nem fellelhető, hivatalból megindítja a megszüntetési eljárást. Amennyiben a törvényes működés helyreállítása határidőben nem történik meg, illetve a cég székhelyére, működésére, vezető tisztségviselőire vonatkozó érdemi bejelentésre nem kerül sor, a cégbíróság az eljárást megszünteti, és a céget megszűntnek nyilvánítja.
A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, valamint közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt.
A Gt. 23. §-ának módosítása a fenti, tagsági jogviszony korlátozására vonatkozó szabályozással párhuzamosan három évről öt évre emeli a cégbíróság által törvényességi felügyeleti jogkörben megszüntetett, ún. fantomcégek vezetőire vonatkozó tilalmat. Ezek a személyek 5 évig nem lehetnek más gazdasági társaságban vezető tisztségviselők. A módosítás nemcsak az eltiltás időtartamát növeli meg, hanem a tilalmat kiterjeszti azokra is, akik a fantomcég kizárólagos vagy többségi részesedéssel rendelkező tagjai voltak a megszüntetési eljárás időszaka alatt.
A jogalkotói megfontolások szerint a gazdaságban tapasztalt visszaélések, a hitelezők megkárosításával járó cselekmények és az ún. cégtemetők indokolttá teszik ezt a szigorítást, mert csak így biztosítható a tisztességes vállalkozók védelme, és így előzhető meg, hogy a sorozatos visszaélések a közterhek beszedését akadályozzák.[2]
A fentiekben részletesen kifejtett korlátozásokat a vezető tisztségviselői pozíció betöltésére is kiterjesztette a módosítás, ezáltal bővítve a kizárási okokat: tehát
a) a gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt éves korlátozás,
b) a Cstv. vagy a Ctv. alapján indított eljárásban bíróság által megállapított helytállási kötelezettség nemteljesítésén alapuló tilalom, valamint
c) a kkt. és bt. kilépő tagjának háttérfelelőssége megszegéséből fakadó tilalom érvényesül a vezető tisztséget betölteni kívánó személyekre.
Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője továbbá, akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette.
A tilalom azért indokolt, mivel számtalan esetben a tulajdonosok csalárd módon úgy bújnak ki a helytállási kötelezettség alól, hogy elidegenítik a társasági részesedésüket, kötelezettségüket nem teljesítik, majd új társaságot alapítanak.[3]
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó korlátozásokat a cégvezetőkre is alkalmazni kell[4], tekintettel a hitelezővédelmi érdekekre, és arra, hogy az ügyvezetőre vonatkozó szigorításokat ne lehessen kikerülni cégvezetői megbízatással.
Nagymértékben szigorítják tehát az elfogadott változások a vezető tisztségviselők tisztség viselésére vonatkozó összeférhetetlenségi és kizáró szabályait. Az összeférhetetlenséget az új szabályok szerint a jövőben nem a jogi képviselő, avagy a cégbíróság ellenőrzi, hanem ezt a bűnügyi nyilvántartó szerv végzi. Amennyiben azonban a vezető tisztségviselő az összeférhetetlenség ellenére vállalta tisztségét, a cég ellen törvényességi felügyeleti eljárás indulhat a bűnügyi nyilvántartó szerv értesítése alapján.
Az eljáró közjegyzőnek e körben különösen fontos a kioktatási kötelezettsége, illetve fokozott odafigyelést kíván az a körülmény is, hogy nagy valószínűséggel a szigorodó szabályok miatt megnövekedhet a vagyonnal nem bíró álképviselők, ún. strómanok fellépése.
2006. július 1. napja előtt a gazdasági társaság tevékenységi köreit a létesítő okiratban kötelező jelleggel fel kellett tüntetni, a cégjegyzékbe be kellett jegyezni, így ha a társaság a létesítő okiratában és a cégjegyzékben nem szereplő tevékenységet végzett, akkor cégjogi szempontból úgy minősült, mint amely működése során nem tartotta be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, amely körülmény megalapozhatta a törvényességi felügyeleti eljárás megindítását.
Az Art. 16. § (3) d) pontja alapján a gazdasági társaság a létesítő okiratában megjelölt tevékenységi körök bejelentésére volt köteles, a bejelentkezést és a változás-bejelentést a társaság a cégbíróság útján teljesítette.
A cégjegyzékben nem szereplő tevékenységet végző társasággal szemben az adóhatóság mulasztási bírságot állapíthatott meg.
2006. július 1-től azonban mivel a gazdasági társaság megkülönböztető jegye továbbra is az üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatása volt, a társaság - a hatósági engedélyhez, képesítéshez kötött tevékenységekre vonatkozó korlátozások fenntartásával - bármilyen, jogszabály által nem tiltott vagy korlátozott tevékenységet végezhetett. A létesítő okiratban csak a főtevékenység feltüntetése volt kötelező, ezen felül a gazdasági társaság a létesítő okiratában és a cégjegyzékben választása szerint szerepeltethet tevékenységi köröket a Gt. 12. § (1) c) pontja alapján.
A fent hivatkozott új jogszabályi rendelkezések okán az egyablakos rendszer keretében a cégjegyzékben nem szereplő - egyébként a társaság által végzett, illetve végezni kívánt - tevékenységi körök bejelentése a továbbiakban nem volt lehetséges, éppen ezért az Art. szerint 2006. július 21. napjától a gazdasági társaság mint adózó a létesítő okiratában - és így a cégjegyzékben - nem szerepeltetett, de ténylegesen végzett tevékenységeit köteles volt közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelenteni.
A 2012. március 1. napjával hatályba lépő új szabályozás értelmében a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cég főtevékenységét, valamint további tevékenységi köreit, azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével.[5]
Fentiek alapján tehát a bejegyzési kérelem benyújtásakor a cég köteles megjelölni főtevékenységét és további tevékenységi köreit azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével, továbbá a társasági szerződésben kötelezően fel kell tüntetni a cég főtevékenységét és valamennyi tevékenységét.
A módosítás értelmében a TEÁOR nómenklatúra szerinti besorolásra való tekintet nélkül - minden olyan tevékenység megjelölhető, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A társasági szerződésben meghatározott tevékenység változása nem igényli a társasági szerződés módosítását.
A cégbíróság a cég bejegyzésekor elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot a cég főtevékenységéről és további tevékenységi köreiről. A tevékenységi körök változása esetén az új szabályozás értelmében a cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból és automatikusan jegyzi be a cég főtevékenységének és további tevékenységi köreinek változásait.
Az új szabályozás megteremti annak lehetőségét, hogy a társaságok tevékenységére vonatkozó, cégjegyzékben szereplő adatok naprakészek legyenek, ezzel elősegítve az üzletfelek, hatóságok megfelelő információhoz jutását. Annak érdekben azonban, hogy a cégjegyzék kibővült adattartalma ne járjon felesleges adminisztratív tehernövekedéssel a társaságok számára, a jövőben a tevékenységi körök változása nem igényli a társasági szerződés módosítását, így azt nem kell bejelenteni a cégbíróságnak, a megváltozott tevékenységi körökre vonatkozó adatokat a gazdasági társaság, mint adózó bejelentése alapján - immár a statisztikai nómenklatúra szerinti besorolással - az adóhatóság elektronikus úton továbbítja a cégbíróság részére.[6]
Hitelezővédelmi okokból szükséges, hogy a társaságok tagjai könnyebben azonosíthatóak legyenek, ezért a módosítás előírja, hogy a társasági szerződés a továbbiakban tartalmazza a tagok természetes személyazonosító adatait is.
A korábbi szabályozástól eltérően tehát nem elegendő 2012. március hó 1. napjától a gazdasági társaság tagjainak nevét és lakóhelyét a társasági szerződésben, hanem valamennyi természetes személyazonosító adat és lakcím rögzítése kötelező lett. A vezető tisztségviselők esetében a társasági szerződésben továbbra is elegendő a név és a lakcím, illetve székhely megadása.
Mindazonáltal a cégjegyzék az új szabályozás szerint valamennyi cég esetében tartalmazza a cég képviseletére jogosultak nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartás számát, továbbá a kkt., bt. és kft. esetén a tagok nevét, természetes személy tag esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát.
Zártkörűen működő részvénytársaság és zártkörűen működő európai részvénytársaság esetében kizárólag akkor szükséges a részvényes adatainak cégjegyzékben történő feltüntetése, amennyiben a részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik, a részvényes nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát.
Érdekesség, hogy míg általánosságban az ügyvédeket nem terheli az okiratok ellenjegyzéséhez kapcsolódóan a személyazonosság ellenőrzése során a személyi adat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetői engedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás megkeresésével megvalósuló lekérdezési kötelezettség, a jövőben a társasági szerződés elkészítése vagy ellenjegyzése során kötelezően el kell végezniük ezt a típusú azonosítást.
Annak idején az uniós jogharmonizációs igényeknek megfelelően változott meg 2004. január 1. napjától a korábbi cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény.[7] A módosítás részeként került bevezetésre kötelező jelleggel a kézbesítési megbízott jogintézménye.
A kézbesítési megbízott feladata, hogy átvegye és a megbízó részére továbbítsa a cég működésével összefüggésben keletkezett bírósági, illetve más hatósági iratokat, amelyeket a külföldi személy részére kell kézbesíteni. A kézbesítési megbízottnak megküldött okirat esetében vélelmezni kell, hogy az okirat a szabályszerű kézbesítést követő tizenötödik napon ismertté vált a külföldi személy számára.
2007. szeptember 1. napjától a cégalapítások megkönnyítése érekében a kézbesítési megbízott megjelölése csak lehetőséggé vált egészen a most tárgyalt módosításig.
A szabályozás értelmében, a cégjegyzékben a lakóhelyet, illetve székhelyet (telephelyet, fióktelepet) az irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtószám (vagy helyrajzi szám) feltüntetésével kell megjelölni. Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett külföldi személy Magyarországon is rendelkezik lakóhellyel, a cégjegyzéknek az erre vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell.
Ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni. A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy egyaránt lehet. Kézbesítési megbízotti feladatot a cég tagjai (részvényesei), vezető tisztségviselői, valamint felügyelőbizottsági tagjai nem láthatnak el. A bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízására, és a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot.
A megbízás megszűnését követő 15 napon belül a kézbesítési megbízottnak a megbízás megszűnésének tényét be kell jelentenie a cégbíróságnak. A bejelentés elmulasztása esetén a cégbíróság a kézbesítési megbízottat bírsággal sújthatja.[8]
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény értelmében kötelező a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál, kivéve, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. A kivételszabályoktól függetlenül kötelező a könyvvizsgálat többek között azon kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő, a takarékszövetkezetnél, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél. Ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozó legfőbb szerve az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzésére köteles bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget választani.
A módosítás a kötelező könyvvizsgáló választás egy újabb esetét szabályozza, amikor rögzíti, hogy az egyéb körülményeken túl kötelező a könyvvizsgáló választása a gazdasági társaságnál, ha azt törvény - a köztulajdon, közpénzek vagy a hitelezők védelme érdekében - előírja.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) lehetővé teszi, hogy adott gazdasági társaság a könyveit devizában vezesse. Ezzel a rendelkezéssel viszont nem állt összhangban az a Gt.-ben található szabály, miszerint a törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. A Gt. 114. §-ának módosítása a számviteli törvény felhatalmazása alapján devizában történő könyvvezetést alkalmazó társaságokat kiveszi a kötelező szabály hatálya alól, ezáltal feloldja az ellentmondást a két törvény között.[9]
A törvény megerősíti a székhely intézményét a székhelyhasználat jogcímének igazolásával, valamint az ügyvédi székhelyszolgáltatás megszüntetésével.
A háttérben az állhat, hogy az ügyvédi irodákban dolgozó ügyvédek napjuk nagy részét irodán kívül, bíróságon vagy egyébként hivatalos ügyben helyszínen töltik, ezért a gyakorlatban nem tudják biztosítani az állandó ügyeletet igénylő székhelyszolgáltatást.
Kötelezővé válik továbbá a cég telephelyének, fióktelepének cégjegyzékben történő feltüntetése. Cég székhelye, telephelye és fióktelepe továbbra is értelemszerűen csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult. A jövőben cég a használat jogszerűségét igazolni köteles.[10]
A Ctv. 1. számú melléklete kifejezetten kiemeli, hogy valamennyi cég esetében hiánypótlási eljárás nélküli elutasítást eredményez, ha a székhely (telephely, fióktelep) használat jogcímét igazoló legalább teljes bizonyító erejű magánokirat csatolására nem kerül sor.
A jogi képviselő Ctv. 48. § (2) bekezdése szerint egyszerűsített cégeljárásban nyilatkozik a csatolandó okiratok - így a székhelyigazolás - törvényességi vizsgálatának elvégzéséről. Immáron tehát ez mind a tulajdonjog, mind az egyéb jogcímen fennálló használati jog esetében kötelezően meg kell, hogy történjen, és ezáltal kerül összhangban a cégjogi szabályozás a Kjtv. 122/A. §-ában foglalt közjegyzői ellenőrzési kötelezettséggel.
A módosítás értelmében ezentúl nem csak a cég adatainak cégjegyzék szerinti közzétételére kerül sor, hanem a cégbíróság a részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság esetén magának a cégek létesítő okiratának közzétételéről is gondoskodik egyidejűleg.
További változás, hogy míg eddig az egyszerűsített eljárással, szerződésmintával történt cégalapítás illetéke egységesen 15.000 Ft volt, 2012. március 1. napjától kft. esetében 50.000 Ft-ra, bt. és kkt. tekintetében 25.000 Ft-ra drágul a cégalapítás illetéke.
Megszűnik az illeték és a közzétételi díj teljesítés jogi képviselő általi igazolásának lehetősége, a befizetés államkincstári igazolását a kérelemhez csatolni kell.[11]
Fontos, már korábban 2012. január 1-től hatályos új kötelezettsége minden újonnan alakuló gazdasági társaságnak, hogy bejelentkezzenek a gazdasági kamaránál. A kamarai regisztrációra legkésőbb a bejegyzést követő 5 napon belül, az erre szolgáló nyomtatványon kell sort keríteni.
A már bejegyzett gazdasági társaságoknak 60 napon belül, azaz gyakorlatilag február végéig kell bejelentkezni. Az adatlap letölthető a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) honlapjáról.[12]
Az Országgyűlés 2011. november 21-én fogadta el az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely módosította a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvényt.
2012.január 1-től a gazdálkodó szervezetek (egyéni és társas vállalkozások) kötelesek kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni és a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5.000,-Ft kamarai hozzájárulást fizetni. A Kamara pedig köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen nyújtani.
A törvénymódosítás hatálya nem terjed ki a fő tevékenységként mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra, a mezőgazdasági termelőkre és az agrárkamarákra. További kivételt az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 2. § (2) bekezdése állapít meg, mely szerint a magán-állatorvosi, az ügyvédi, az egyéni szabadalmi ügyvivői, a közjegyzői és az önálló bírósági végrehajtói tevékenységet folytatók szintén nem kötelesek nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.
A bejelentés történhet online, a kamarai honlapokról kinyomtatható adatlap kitöltésével vagy személyesen is a székhely szerint illetékes kamarák ügyfélszolgálati irodáiban.
A cégeljárás az utóbbi években igyekezett lépést tartani az információtechnológia fejlődésével, és az elektronikus cégeljárás fokozatos bevezetésével korszerű eljárási formává alakult.
Eredetileg 2006. július 1. napjától egyszerűsített eljárásban akkor volt lehetőség a cég bejegyezetésére, ha szerződésmintával alapítható cégformáról volt szó (kkt., bt., kft.), a tagok szerződésminta felhasználásával, a mintától nem eltérve hozták létre a társaságot, éltek az előzetes névfoglalás lehetőségével és - a ma már kizárólagos - elektronikus és nem papír alapú eljárásban történt a cégbejegyzés. Időközben az előzetes névfoglalás feltételét már nem írja elő a Ctv., továbbá lehetőség van zrt. és egyéni cég esetében is szerződésminta felhasználásával céget alapítani.
Kezdetben a cégbíróság a bejegyzési kérelmet és a kötelező mellékleteket érdemben vizsgálta, azonban a szerződésminta alapján készült létesítő okirat vonatkozásában csak azt vizsgálta, hogy a szerződésminta kitöltése a jogszabályoknak megfelelően történt-e meg, és a bejegyzési kérelem az abban foglaltakkal összhangban áll-e.
2007. szeptember 1. napjától a bejegyzési kérelemhez kapcsolódó okiratokat a törvény két típusba sorolta: voltak a bejegyzési kérelemhez kötelezően csatolandó mellékletek, amelyek esetében a jogi képviselő nyilatkozott is arról, hogy a csatolandó okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte. Ilyen okirat volt különösen maga a szerződésminta alapján készült társasági szerződés és az illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása.
A másik csoportba sorolt okiratok nem képezték a cégbejegyzési kérelem mellékletét, ezek törvényességi szempontú vizsgálatát a jogi képviselő végezte el. Az okiratok felsorolását, illetve a jogi képviselőnek a törvényességi szempontú vizsgálatára vonatkozó nyilatkozatát a bejegyzési kérelemnek kellett tartalmaznia. Az iratokat a jogi képviselő őrizte, és amennyiben ezen okiratokkal összefüggésben tartalmi vagy jogszerűségi kétség merült fel, a jogi képviselő köteles volt ezen okiratokat a cégbíróság felhívására bemutatni, szükség esetén a cégiratokhoz becsatolni. Ilyen okiratnak minősült például a névfoglalást elrendelő végzés másolata, ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan - három hónapnál nem régebbi - tulajdoni lapja, illetve korlátolt felelősségű társaság esetén a hitelintézet igazolása a pénzbeli hozzájárulás befizetéséről vagy ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozat a pénzbeli hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátásáról, ügyvezetői nyilatkozat a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról.
Az egyszerűsített eljárásban 2006. július 1. napjától eredetileg 2 munkanapon belül, 2008. december 27. napjától egy órán belül került sor a cégbejegyzésre. Hiánypótlásnak az eljárás során sem korábban nem volt, sem a módosítást követően nincs helye.
A gyors cégalapítás lehetőségét a törvényalkotó továbbra is biztosítani kívánta, ugyanakkor annak érdekében, hogy a hitelezővédelmi szempontok hatékonyabban érvényesüljenek, 2012. március 1. napjától részben módosultak az egyszerűsített cégeljárás szabályai.
A módosítás értelmében egyszerűsített cégeljárás cégalapítás esetén lehetséges, meghatározott cégformákra (személyegyesítő társaságok és egyéni cég) vonatkozóan. Megszűnik tehát a változásbejegyzés egyszerűsített eljárás keretében történő lebonyolítása.
A módosítás megszünteti azt a rossz gyakorlatot, hogy a cégbírósághoz nem kell benyújtani valamennyi okiratot. A jogi képviselő felelőssége egyértelműbbé válik. Az egyszerűsített eljárásban a jogi képviselő törvényességi szempontból előzetesen ellenőrzi az általa benyújtott iratok megfelelőségét, azt szavatolja.[13]
A jogszabály értelmében a bejegyzési kérelemhez - a cégnyilvánosság alapelvének teljesítése, illetve az illetékes adóhatósághoz való továbbítás végett - csatolandó okiratok felsorolását a törvény 3. számú melléklete tartalmazza. A melléklet már nem tesz különbséget a kapcsolódó okiratok között, azok mindegyikére érvényesül a benyújtási kötelezettség. A jogi képviselő a bejegyzési kérelemben nyilatkozik arról, hogy a csatolandó okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte, azok megfelelőségét szavatolja. A jogi képviselőnek a törvényességi szempontú vizsgálatára vonatkozó nyilatkozatát a bejegyzési kérelemnek kell tartalmaznia.[14]
A cégbíróság a bejegyzési kérelem elbírálása során megvizsgálja, hogy a bejegyzést kérő jogi képviselőjének meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése és a jogi képviselőnek a bejegyzési kérelembe foglalt nyilatkozata megfelel-e a jogszabályoknak, valamint hogy a bejegyzést kérő a 3. számú mellékletben felsorolt okiratokat csatolta-e kérelméhez, továbbá, hogy - amennyiben a bejegyzést kérő nem élt a névfoglalás lehetőségével -, a cég választott neve jogszabályszerű-e.
A cégbíróság elektronikusan, számítógépes program útján ellenőrzi, hogy a cégjegyzék nem tartalmaz-e a bejegyzési kérelemben feltüntetett tag, vezető tisztségviselő, illetve cégvezető vonatkozásában olyan bejegyzést miszerint az illető a Gt.) 5. és 23. §-ában foglalt - fentiekben kifejtett - eltiltás hatálya alatt áll.
A cégbíróság a bejegyzési kérelmet többek között elutasítja abban az esetben, ha a bejegyzést kérő elmulasztotta a 3. számú mellékletben felsorolt valamely irat benyújtását, az adóhatóság értesítése alapján az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adó alanyának az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozata nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, vagy ha észleli, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek.[15]
A cégbíróságon a bejegyzési kérelem elbírálási határideje az adószám megérkezésétől kezdődik.
Az egyszerűsített eljárásban az új szabály szerint az 1 órás bejegyzési határidő az adószám kiadásától számítódik, továbbá változásbejegyzés esetén a jövőben a cégbíróság elbírálási határideje 15 nap lesz.
2012. január 1-től az adózás rendjéről szóló törvényben szabályozásra került az ún. adóregisztrációs eljárás, amelynek lényege, hogy az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévőkkel és megtagadja az adószám kiadását többek között, ha az új cég vezető tisztségviselője (képviseletre jogosult tagja) vagy többségi tulajdonosa 180 napon túli 15 millió Ft-nál nagyobb adótartozással rendelkezik, avagy 5 éven belül vezető tisztségviselője volt olyan cégnek, amely 15 millió Ft-nál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg vagy adószámát annak felfüggesztését követően jogerősen törölték.
Mivel az adóhatóságnak az ellenőrzést a 8 napos ügyintézési határidőn belül el kell végeznie, ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban a cégbíróság az adószám megállapításától számított 1 munkaórás határidővel, azaz legjobb esetben 2, legrosszabb esetben 10 napon belül köteles a cégbejegyzésről dönteni. Ezáltal tulajdonképpen megszűnnek a ténylegesen "1 órás cégek".
Fontos változás, hogy eddig a tagok és a vezető tisztségviselők bírságolására volt csak lehetősége a cégbíróságnak, ehhez képest a módosítás értelmében a jogi képviselő is bírságolhatóvá vált. Sőt a megváltozott Ctv. értelmében amennyiben a cégbíróság észleli, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek, a jogi képviselőt 50 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja, mérlegelés nélkül.
A Gt. értelmében a vagyonegyesítő gazdasági társaságokban a tag az őt megillető vagyoni részesedést üzletrész, illetve részvény formájában átruházhatja. A személyegyesítő társaságok tekintetében nem volt mód a részesedés értékesítésére, a tag tagsági jogviszonyát felmondva tudott kilépni a kkt.-ből, bt.-ből és elszámolt a társasággal.
2006. július 1. napjától hatályba lépett Gt. forgalomképessé tette a kkt.-ben és bt.-ben fennálló társasági részesedést is azzal, hogy míg az üzletrész vagy részvény átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli, személyegyesítő társaságoknál az átruházás hatályosulásához szükséges a létesítő okirat módosítása.
A közjegyző a társasági részesedés átruházás során közjegyzői okiratba foglalja a vonatkozó - általában adásvételi - szerződést, amennyiben a kifejtettek szerint adott társasági formánál szükséges, úgy a társasági szerződés módosítást, kft. tekintetében a módosított tagjegyzéket, majd a jogi képviselő jogkörében változásbejegyzési eljárás keretei között a cégbíróság felé eljár. Üzletrész adásvétel esetén 2006. július 1. napjától magát a vagyonátruházást tartalmazó szerződést is csatolni kell a cégbíróság felé.
Részvény átruházása kapcsán annak absztrakt jellegéből fakadóan a Gt. a nyomdai úton előállított értékpapír forgatását és a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő átvezetését szabályozza.
Az kkt. és bt. társasági részesedés átruházására vonatkozóan és az üzletrész-átruházási szerződés alakiságaira nézve a Gt. csak azt a követelményt támasztja, hogy írásban kell megkötni. A szerződés tartalma a Ptk. adásvételi szerződésre irányadó szabályait szem előtt tartva szabadon határozható meg. A tárgy meghatározásán, az eladó szavatossági kötelezettségein, a vételár megfizetésén és azon túl, hogy a vevő aláveti magát a társasági szerződés rendelkezéseinek túl érdemes még kitérni néhány speciális kérdésre is. Nevezettesen az esetleges eladó által vállalt mellékszolgáltatás átvállalásáról, az üzletrész felosztásának lehetőségéről, az átruházás évében esedékes osztalék sorsáról is érdemes rendelkezni a későbbi viták elkerülése végett.
A teljes társasági vagyont megtestesítő üzletrész átruházásánál fontos lehet a további ügyvezető tisztázása, a társaság működésének a tulajdonjog átszállásáig tartó egyfajta felfüggesztéséről való rendelkezés (pl. taggyűlést nem tart a társaság, illetőleg az új tulajdonos hozzájárulása nélkül nem vállal bizonyos értékhatár fölött kötelezettségeket). Felmerülhet még a vételár utólagos korrigálásának szabályozása is a szerződésben akként, hogy pl. amennyiben a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek meghaladják az őt illető bevételeket, a különbözet összegével a vételár csökken.
Az üzletrész-átruházás érvényességéhez tehát nem szükséges módosítani a társasági szerződést, azonban a tulajdonosváltozást és annak időpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés végett az üzletrész megszerzőjének 8 napon belül be kell jelentenie a társaságnak. A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, és mellékelni kell hozzá az üzletrész-adásvételi szerződést.
Az adásvételi szerződés kapcsán vizsgálandó, hogy a tag törzsbetétjét teljes egészében befizette-e, a társasági szerződés nem korlátozza-e valamilyen formában az üzletrész átruházását, a társaság további tagjait, a társaságot, illetve a társaság által kijelölt személyt ilyen sorrendben megillető elővásárlási joggal kíván-e bárki élni.
A változást az ügyvezetőnek 30 napon belül kell bejelentenie a cégbírósághoz.
A Ctv. a 2012. március 1. napján hatályba lépett változásokig nem tartalmazott külön eljárási szabályokat a társasági részesedések átruházása esetére, az ilyen változásokat az általános változásbejegyzések között kezelték.
A korábbi, cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény nem követelte meg az üzletrész átruházási szerződés csatolását sem. 2006. július hó 1. napjától, az új a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény írta elő csak az átruházási szerződés csatolását, valamint az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozatok, és ha a létesítő okirat az üzletrész átruházásához előírja a társaság beleegyezését, az erre vonatkozó okirat csatolását.
A vonatkozó nyilatkozatokat vagy az átruházási szerződéshez kapcsolódóan érdemes közjegyzői okiratba foglalni vagy e körben külön nyilatkozat beszerzése szükséges, mely a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi.
Amennyiben a gazdasági társaság saját üzletrészét értékesíti, avagy maga a gazdasági társaság a megszerző, úgy speciális mellékletek: a saját üzletrésszel való rendelkezést igazoló okiratok, illetve saját üzletrész megszerzése esetén (közbenső) mérleg a törzstőkén felüli vagyon meglétének igazolása.
Mivel kizárólag a teljes törzsbetét befizetését követően van mód az üzletrész kívülállók részére történő értékesítésére, valamint az üzletrész társaság általi saját üzletrészként történő megszerzésére, így ezekben az esetekben a hátralékos törzsbetét hányadoknak a létesítő okiratban foglaltak szerint történt befizetését tanúsító okirat is kötelező melléklet.[16]
A 2012. március 1. napján hatályba lépett módosítás bevezeti a tagváltozás bejegyzése iránti eljárást, melynek értelmében a cégjegyzékbe bejegyzett tag részesedésének átruházása esetén a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem benyújtásáról elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság 3 munkanapon belül elektronikus úton jelzi, ha a cég az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot meghaladó köztartozással rendelkezik. Ilyen jelzés esetén a cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében felhívja a céget a részesedés átruházás napjával mint fordulónappal elkészített, könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérlege benyújtására.[17]
Tulajdonképpen tehát a rosszhiszemű tulajdonos változások visszaszorítása céljából a törvényalkotó a változásbejegyzési eljárás vonatkozásában is alkalmazza az adóregisztrációs eljárást, melynek keretében megvizsgálja, hogy a cégadatokban történő változások kapcsán nem keletkezett-e olyan körülmény, mely az adószám megállapítását akadályozná.
Ilyen körülmény esetén felszólítja az adózót az akadály elhárítására azzal, hogy ennek elmulasztása esetén az adószámot törli.
Ezáltal a rosszhiszemű szándékú változás a cégjegyzékbe bejegyzésre kerülhet ugyan, de az adószám törlése a cégbíróság megszűntetésre irányuló intézkedését váltja ki. Mint az korábban a tagokra és vezető tisztségviselőkre irányadó kizárási okoknál és felelősségi szabályoknál kifejtettem, ez a kilépő tagok és a volt vezető tisztségviselők a Gt. 23. §-ában meghatározott 5 éves eltiltását és - tartozás hátrahagyása esetén -helytállási kötelezettségének megállapítását vonhatja maga után.[18]
A Kjtv. 143. §-a értelmében testületi ülés és az azon hozott határozat tanúsítása úgy történik, hogy a közjegyző a tanácskozás helyét és idejét, az azon hozott határozatokat és előterjesztett nyilatkozatokat - különösen azokat, amelyek az eljárás szabályszerűsége szempontjából jelentősek - jegyzőkönyvbe foglalja.
A tanúsítás jegyzőkönyvi formátumban, a közjegyzői díjszabás megállapítása helyszíni eljárásban felszámítható tevékenységre fordított idő alapján történik.
Alapvető jelentőséggel bír, hogy ki kéri fel a közjegyzőt a tanúsításra, hiszen kizárólag a gazdasági társaságot képviselni jogosult vezető tisztségviselőtől (igazgatósági tag, vezérigazgató, igazgatótanács tagja) származhat jogilag a társaságtól eredőnek minősülő felkérés. A társasággal vagy más tagokkal (részvényesekkel) esetleg vitában álló tulajdonos vagy kívülálló személy ilyen tartalmú kezdeményezését e tárgykörben nem lehet figyelembe venni.
A jegyzőkönyvet kérelemre az ülés elnöke, ha ilyen nincs, valamennyi résztvevője aláírhatja. Az ülés résztvevőinek személyazonosságát a közjegyző az ülés elnökének kívánságára tanúsítja. A gyakorlatban részvénytársaságok esetén nagy számú részvényesnél mind az aláírás, mind a személyazonosság tanúsítása parttalan, jogi jelentőséggel nem bíró adminisztrációvá válhat, erre mindenképpen érdemes felhívni a felkérő figyelmét.
A közjegyző hangsúlyozottan passzív szemlélőként jár el a tanúsítás során, az ülés során lezajló eseményekben nem vehet tevékenyen részt, azonban a felkérőt köteles segíteni a jogai gyakorlásában és kötelességei teljesítésében és őt az ehhez szükséges kioktatással ellátni.
Fentiekre tekintettel különösen fontos felhívni a gazdasági társaságvezető tisztségviselőjének figyelmét az ülés összehívására vonatkozó jogi előírások betartására, a határozatképességi és határozathozatali szabályok megsértésének következményeire.
Nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében e körben az igazgatóságnak a hirdetmény közzétételéről, a részvénykönyv szerinti részvényesi megfeleltetésről kell gondoskodnia.
A részvényesi megfeleltetés kapcsán érdemes részletesebben kitérni a részvénykönyv szabályozására, különösen a 2012. március 1. napján hatályba lépett módosításokra:
A részvény átruházása a Gt. 202. § (3) bekezdése értelmében a részvénytársasággal szemben akkor hatályos és a részvényes a részvénytársasággal szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték.
A részvénykönyv egy olyan nyilvántartás, amely azokat a részvényeseket tartalmazza, akik kifejezetten gyakorolni is kívánják a részvényesi jogaikat a részvénytársasággal szemben. Azáltal ugyanis, hogy a tagsági jogokat és kötelezettségeket részvénytársaság esetében a részvény mint értékpapír testesíti meg.
Az új rendelkezések értelmében a nyilvánosan működő részvénytársaság esetén nem jegyezhető be a részvénykönyvbe az, aki így rendelkezett, és az ilyen tartalmú nyilatkozatot tevő a részvényest a részvénykönyv vezetője köteles a részvénykönyvből haladéktalanul törölni.[19] Ezáltal az értékpapír értékesítése során elérhető nyereséget realizálni kívánó befektető élhet azzal a lehetőséggel, hogy nem kéri a részvénykönyvbe bejegyzését, hiszen a társaság működtetésében nem kíván szavazati jogával részt venni.[20]
Természetesen ez a rendelkezés nem vezethet oda, hogy a részvényes a hatóság előtt rejtve maradjon, ugyanis amennyiben ez feladatai ellátása érdekében szükséges a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozatot hozhat tulajdonosi megfeleltetés elrendeléséről. A tulajdonosi megfeleltetést a központi értéktár által meghatározott eljárási rend szerint, a kibocsátó kérelmében vagy a Felügyelet határozatában megjelölt időpontban hatályos adatokra nézve kell végrehajtani.
Ilyen határozat esetén a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 149. §-a (2) bekezdése alapján az értékpapírszámla-vezető átadja a központi értéktárnak azoknak az értékpapírszámla-tulajdonosoknak az azonosító adatait és értékpapírjaik darabszámát, akik a tulajdonosi megfeleltetést elrendelő felügyeleti határozatban meghatározott időpontban, az ott meghatározott dematerializált értékpapírral rendelkeznek, így a hatóság számára adott időpillanatban részvénnyel rendelkező személyek adatai megismerhetők.
A 2007/36/EK irányelv 7. cikke (2) bekezdésén alapuló uniós jogharmonizációs kötelezettségünket teljesítve további módosítás a közgyűlésen figyelembe vehető részvényesi jogokat gyakorlókra egységes fordulónap meghatározása.
A közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személyjogosult, akinek nevét a közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapon 18 órakor a részvénykönyv tartalmazza. A részvénykönyv lezárása nem korlátozza a részvénykönyvbe bejegyzett személy jogát részvényeinek a részvénykönyv lezárását követő átruházásában. A részvénynek a közgyűlés kezdő napját megelőző átruházása nem zárja ki a részvénykönyvbe bejegyzett személynek azt a jogát, hogy a közgyűlésen részt vegyen és az őt mint részvényest megillető jogokat gyakorolja.[21]
A fordulónap ezen meghatározásában a jogalkotót praktikus megfontolások is vezették, ugyanis az így meghatározott fordulónap az értékpapír számlavezetők szokásos napi zárásának időpontja.
Ide kapcsolódóan érdekes, de tiszavirág életű közjegyzői hatáskörünk volt a részvénykönyvvezetés.
A részvénykönyvet részvénytársaság igazgatósága vezeti a részvényesről (ideértve az ideiglenes részvény tulajdonosát is), melyben nyilvántartja a részvényes, illetve a részvényesi meghatalmazott - közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő - nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszámát (tulajdoni részesedésének mértékét), valamint egyéb, törvényben és a részvénytársaság alapszabályában meghatározott adatokat.[22]
Dematerializált részvény esetén az adatoknak a részvénykönyv vezetője számára történő bejelentésére, a részvényeknek az értékpapírszámlán történő jóváírását követő két munkanapon belül, az értékpapírszámla-vezető köteles. Nyomdai úton előállított és értékpapírletét-kezelőnél letétbe helyezett részvény esetén a bejelentésre a letétkezelő köteles.
Mivel naponta jelentős számú részvény cserél gazdát, az így felmerülő hatalmas adminisztrációs teher miatt a gazdasági társaság igazgatósága kifejezetten erre szakosodott szervezetnek is adhat megbízást e tevékenység ellátására.
2011. július 27. napjától 2012. február 29. napjáig bezárólag az igazgatóság megbízása alapján közjegyző és jogtanácsos is vezethetett részvénykönyvet.
A mostani módosítás után hatályos Ctv. szerint részvénytársaság igazgatósága a részvénykönyv vezetésére - külön törvény szerinti - elszámolóháznak, központi értéktárnak, befektetési vállalkozásnak, pénzügyi intézménynek, ügyvédnek vagy könyvvizsgálónak (ide nem értve a számviteli törvény szerinti kötelező könyvvizsgálat esetén a választott könyvvizsgálót) adhat megbízást. A megbízás tényét és a megbízott személyét a Cégközlönyben közzé kell tenni.[23]
Elhagyásra kerül tehát a törvényből az a rendelkezés, amely szerint részvénykönyv vezetésére közjegyzőnek, jogtanácsosnak is adható megbízás. Ennek oka a törvénymódosítás indokolása szerint, hogy ez a piaci tevékenység nincs összhangban a közjegyzőknek az állami igazságszolgáltatás területén betöltött szerepével, a jogtanácsos pedig munkaviszony keretében egyébként is végezhet részvénykönyv-vezetési feladatot.
Áttekintve a fontosabb változásokat, tehát elmondható, hogy az elfogadott - a gazdasági társaságokról szóló törvény és cégtörvény - módosításban a jogalkotó hitelezővédelmi szándékai testesülnek meg.
A cégeljárásban a jogi képviselő és ezáltal a cégalapításoknál közreműködő közjegyzők feladatai mind a tájékoztatási kötelezettség tartalmára nézve, mind a megvizsgálandó csatolandó mellékletekre nézve kibővülnek, felelősségük tárgyköre tágul. Kérdéses, hogy a jogi képviselő kötelező pénzbírsággal sújtása a közjegyző hatósági jogalkalmazó szerepével miként lesz összeegyeztethető.
Általánosságban várható, hogy a cég- és változásbejegyzés időigényesebbé válik, a tagokra és vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró okok, tilalmak, nagyobb felelősség miatt még inkább felmerül a vállalkozásokhoz csak a nevüket adó strómanok kiszűrésének fontossága.
Írásom végén megragadom az alkalmat és a társasági jog jövője kapcsán felhívnám a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság 2012. február 20. napján részletes konzultációt[24] indított az európai társasági jog jövőjéről, megvizsgálandó, hogy a meglévő szabályozási keret továbbra is megfelel-e korunk igényeinek. Az online űrlapkitöltésével megválaszolandó kérdések az európai társasági jog általános fejlődési irányára és konkrét kezdeményezésekre is vonatkoznak.
A határokon átnyúló kereskedelem bővülése és az elektronikus kereskedelem fejlődése kihívás elé is állítja a meglévő társasági jogi keretet.
A Bizottság 2011-ben hasonló konzultációt indított a vállalatirányítás tárgyában. A két területet érintő esetleges kezdeményezéseket a Bizottság várhatóan egyszerre fogja bejelenteni 2012 második felében. Az uniós társasági jog huszonegyedik századi kihívásokhoz igazítása újabb tagállami jogalkotást vonhat maga után.■
JEGYZETEK
[1] 2011. évi CXCVII. törvény indokolása
[2] 2011. évi CXCVII. törvény indokolása
[3] 2011. évi CXCVII. törvény indokolása
[5] Ctv. 24. §
[6] 2011. évi CXCVII. törvény indokolása
[8] Ctv. 31. §
[10] Ctv. 7. §
[12] http://www.mkik.hu/index.php?id=5737
[13] 2011. évi CXCVII. törvény indokolása
[15] Ctv. 48. § (5)-(6)
[17] Ctv. 61/B. §
[18] ART. (Adózás Rendjéről szóló Törvény) 24. §. c, d, e bekezdései
[20] Részletesen kifejtve: dr. Gadó Gábor: Áttekintés a részvénykönyvre irányadó szabályozásról - Közjegyzők Közlönye 2011. 15. évfolyam; LVIII. Évfolyam 6. szám
[22] Gt. 202. §
[24] http://ec.europa.eu/magyarorszag/press_room/press_releases/20120220_europai_tarsasagi_jog_hu.htm
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Rózsa Krisztina, közjegyzőhelyettes
Visszaugrás
