A szerződés szerint az ellenérdekű fél megbízására a megbízott vállalta, hogy részvény-átruházási ügylettel kapcsolatban az ellenérdekű fél kizárólagos pénzügyi tanácsadójaként jár el. A szerződés szakaszolva nevesítette a megbízott szolgáltatásához tartozó tevékenységet.
Az I. fázisra tartozott az üzleti terv és társasági stratégia elkészítése, elérhető kölcsönös szinergiák számszerűsítése, magántőke és hitel felmérése, az ügylet struktúrájának és stratégiájának pontosítása.
A II. fázisra tartozott a befektetők felkeresése és meggyőzése, rendkívüli közgyűlés összehívása, a delegált tagok többségének részvételéről való gondoskodás.
A III. fázisra tartozott a kockázatok és lehetőségek megvizsgálása, az egyedi és közös üzleti terv pontosítása, magántőke-befektetők felkeresése és versenyeztetése, az információszolgáltatás irányítása, az ellenérdekű fél támogatása a befektetői tárgyalásokon, a banki finanszírozás megszervezése, a részvénycsere és ezzel összefüggő közgyűlés megszervezése és lebonyolítása, a nyilvános ajánlat kidolgozásának koordinálása, a nyilvános ajánlattétel és felvásárlás lebonyolítása, a résztvevők munkájának koordinálása.
Nevesítette a szerződés, hogy nem terjedt ki ezen túl a megállapodás hatálya a pénzügyi, vagy kiegészítő pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatási, vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységre, általános pénzügyi, vagy stratégiai tanácsadásra.
Az ellenérdekű fél az egyes fázisokra szakaszolt szolgáltatásrészek után külön-külön számított díj megfizetésére volt köteles.
A szerződés határozott időre jött létre, biztosítva megnevezett feltételek bekövetkeztekor a felmondás lehetőségét.
A megbízott az ellenérdekű felet hátrányosan érintő versenyhelyzet elkerülése érdekében tevékenységi körét illetően csak az ellenérdekű fél hozzájárulásával végezhetett harmadik fél számára meghatározott szolgáltatásokat. E tartózkodási kötelezettség teljesítése szintén a megbízott szolgáltatásához tartozott.
E szerződéssel vegyesen az ellenérdekű fél és a megbízott olyan tartalmú választottbírósági szerződést kötött, ami szerint a megállapodásból - és az azzal kapcsolatban - keletkező jogviták elbírálására jogosultként a "Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróságot" jelölték ki.
A felek a szerződést akként módosították, hogy a megbízott feladatainak teljesítését más személy folytatta. Megállapították, hogy a II. fázis nem teljesült, módosították a II. fázisra vonatkozó feladatokat. A II. fázis nem teljesítésének esetére a szerződés hatályának megszűnéséről rendelkeztek a nyilatkozatok értelmezhető tartalma szerint (a bontó feltétel következményét a szerződés az "érvénytelenné válik" kifejezéssel nevezte meg). A szerződésmódosítás megállapította a II. és III. fázisra eső módosított díjakat.
A szerződéssel vegyesen a felek a korábbival azonos tartalmú választottbírósági szerződést kötöttek a jogvitáik elbírálására vonatkozóan.
A megbízott a megbízási szerződés megszüntetésére hivatkozással kérte további díjának megfizetését, amit az ellenérdekű fél azzal az indokkal tagadott meg, hogy nem teljesítette a II. fázisra eső feladatokat, ezért díj nem jár.
Keresetlevelében az ellenérdekű fél kártérítés követelésére irányuló jogot érvényesítve indított felperesként keresetet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság előtt a megbízott jogutódjával mint alperessel szemben. Az ellenérdekű fél az eljárásban érvényesített jogát, az alkalmazandó kárfelelősségből következő károsodás megszüntetésének követelését egymáshoz képest látszólagos halmazatban jelölte meg, alkalmazhatónak ítélve a szerződésszegéssel okozott és a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályát is (ez utóbbit az alkalmazott károkozása nyomán). Jogellenes magatartásként nevezte meg a versenyhelyzetet eredményező szolgáltatásnyújtást konkurens szerződő fél számára, az alkalmazott ilyen jellegű tevékenységét. A károsodását elmaradt vagyoni előnyként és vagyonban bekövetkezett értékcsökkenésként is számításba vette.
Az alperes írásbeli védekezésében kifogását jelentette be a választottbíróság hatáskörének hiányára hivatkozással. Véleménye szerint a szerződésekben írt kötelezettségek valójában kiegészítő befektetési-szolgáltatási tevékenységnek minősültek, ezért csak a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak lett volna kiköthető a hatásköre 2002. január 1-je után [2001. évi CXX. tv. 81. § (2) bek. e.) pontja, 376. § (5) bek. és (7) bek.].
A felperes vitatta, hogy olyan jogot érvényesítene az eljárásban, ami befektetési szolgáltatási tevékenységből fakadna.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
