A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma Gazdasági Szakágának tanácselnökei az Alkotmánybíróság 33/2003. (VI. 19.) számú határozatának értelmezésével kapcsolatban az alábbi 1/2003. (X. 6.) számú közös véleményt fogadták el:
- Ha a hitelezői igénybejelentés megtörtént, és a felszámoló ezt kifejezett nyilatkozattal 2003. június 19-ig regisztrálta, az adóhatóság által érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelés, és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjkövetelés tekintetében a regisztrációs díj befizetése utóbb nem követelhető.
- Ha az adóhatósági (magán-nyugdíjpénztári) fentiekben részletezett hitelezői igénybejelentés 2003. június 19. előtt megtörtént, de a felszámoló a Cstv. 46. §-ának (6) bekezdése alapján a bejelentési határnapot követő 45 napon belül a hitelezői nyilvántartásba vételt nem igazolta vissza, és az igényt vitathatónak minősítve azt 15 napon belül a bírósághoz sem terjesztette be, úgy kell tekinteni, hogy az igénybejelentést nyilvántartásba vette, azaz a jogviszony a határidő elteltével lezárult a felszámoló kifejezett nyilatkozata vagy jogcselekménye nélkül is. (Ez természetesen megdönthető vélelem, mellyel szemben azonban a bizonyítási teher a felszámolóra hárul.)
- Ha az adóhatósági, vagy a magán-nyugdíjpénztári hitelezői igénybejelentéssel és nyilvántartásba vételével kapcsolatos jogviszony bármi okból nem zárult le 2003. június 19. napja előtt (például: vitatott az igény, bíróságra beterjesztett; felfüggesztett eljárás; hatályon kívül helyezés stb.), akkor helye van a regisztrációs díj befizetésére történő felhívásnak.
Az Alkotmánybíróság 33/2003. (VI. 19.) AB. határozata a többször módosított Cstv. (1991. évi IL. tv.) 46. §-a (7) bekezdésének "az adóhatóság által érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követeléseket, és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjkövetelést, valamint" szövegrésze alkotmányellenességét állapította meg, és azt az AB. határozat közzétételének napjával, azaz 2003. június 19-ével megsemmisítette.
A többször módosított Cstv. 46. § (7) bekezdésének hatályos szövege ezért a fenti időponttól az alábbi:
"Az (5) bekezdésben meghatározott követelések - kivéve az 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt követeléseket - nyilvántartásba vételének a feltétele, hogy a hitelező a követelése 1 százalékát, de legalább 1000 forintot és legfeljebb 100 000 forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen, és ezt a felszámolónak igazolja. A hitelezők által befizetett összeget mint hitelezői követelést az 57. § (1) bekezdésének f) pontja szerint kell besorolni. A Gazdasági Hivatal a felszámolót félévente tájékoztatja a számlán lévő összeg nagyságáról."
Az AB. határozat rendelkező részének 2. pontja megállapítja, hogy a többször módosított Cstv. 46. §-a (7) bekezdésének megsemmisített szövegrésze a határozat közzétételének napján folyamatban lévő felszámolási eljárásokban nem alkalmazható.
Az AB. határozat meghozatalára két, együttesen elbírált indítvány kapcsán került sor. Az egyik indítványt, mely - egyebek közt - a többször módosított Cstv. 46. §-a (7) bekezdése inkriminált szövegrészének alkotmányellenességét állította diszkrimináció címén, az Alkotmánybíróság e vonatkozásban alaposnak találta. Leszögezte, hogy a hitelezővé nyilvánítás feltételének számító, és a felszámolói díj részbeni fedezetét képező regisztrációs díj szempontjából nem állapítható meg a hitelezők között olyan különbözőség, amely alkotmányosan indokolná az adóhatóságnak és a magánnyugdíjpénztári tagdíjköveteléseket érvényesítő pénztáraknak a többi hitelezőhöz mérten előnyös pozícióját. Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/A. §-a (1) bekezdésében foglalt diszkrimináció tilalmába ütköző többször módosított Cstv. 46. §-a (7) bekezdésének hivatkozott szövegrészét - mely alkotmányos indok nélkül, önkényesen tett különbséget az azonos csoportba tartozó hitelezők között - megsemmisítette. (Az első indítványnak egyéb vonatkozásait, azaz a támadott törvényhelynek az Alkotmány 9. §-ának (1) és 13. §-ának (1) bekezdésébe való ütközését az alkotmánybíróság már nem vizsgálta, tekintve, hogy az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdése alapján is megállapítható volt az alkotmányellenesség.)
A második indítványt a Csongrád Megyei Bíróság bírája terjesztette elő az előtte folyamatban lévő felszámolási ügyben, az eljárás felfüggesztése mellett. A többször módosított Cstv. 46. §-a (7) bekezdésének inkriminált szövegrészét az alkotmány 70/A. §-ának (1) és (3) bekezdésébe ütköző volta miatt visszamenőleges hatállyal kérte megsemmisíteni.
Az Alkotmánybíróság a többször módosított Cstv. 46. §-a (7) bekezdésének kifogásolt szövegrészét az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésébe ütközése miatt semmisítette meg, így a Csongrád Megyei Bíróság bírájának indítványát is csak részben vizsgálta, tekintve, hogy az Alkotmány 70/A. §-ának (3) bekezdésébe ütközés tényével már nem foglalkozott, amint azt az AB. határozat indokolása III/3. pontjának utolsó mondata rögzíti.
A határozat indokolásának III/4. pontja deklarálja, hogy "Az Alkotmánybíróság - a lezárt jogviszonyok kíméletére tekintettel - a támadott rendelkezést ex nunc hatállyal semmisítette meg."
Zavart okoz az alkotmánybírósági határozat alkalmazásának és értelmezésének körében az a körülmény, hogy az indokolás III/4. pontja a fentiekben idézett rész után azzal látszólag ellentétesen folytatódik. Eszerint az Abtv. 43. §-ának (4) bekezdése értelmében az "Alkotmánybíróság a 42. § (1) bekezdésében, valamint a 43. § (l)-(2) bekezdésében meghatározott időponttól eltérően is meghatározhatja az alkotmányellenes jogszabály ... konkrét esetben történő alkalmazhatóságát, ha ezt a jogbiztonság vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja". Kifejti azt is az AB. határozat, hogy "Mivel a Cstv. alkotmányellenesnek nyilvánított és megsemmisített rendelkezését (szövegrészét) a határozat közzétételekor folyamatban lévő felszámolási eljárásokban még alkalmazzák, ezért az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg: az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésében deklarált jogállamiság részét képező jogbiztonság érvényesülése megköveteli, hogy az alkotmányellenes rendelkezés a folyamatban lévő felszámolási eljárásokban ne legyen alkalmazható."
"A jogbiztonság követelménye indokolta, hogy az Alkotmánybíróság ebben az ügyben a korábbi - 1994-ig alkalmazott - gyakorlata alapján a folyamatban lévő ügyekre is kiható, tartalmát tekintve visszaható hatályú és általános érvényű alkalmazhatóság tilalmát vette figyelembe"
(...)
"különös tekintettel arra, hogy az Abtv. javaslatának a 42-43. §-okhoz fűzött indokolása szerint a jogalkotó az alkotmányellenesség megszüntetésének - többek között - ezt a módját is biztosítani kívánta: "Indokolt lehet továbbá az alkotmányellenes rendelkezés ex tunc hatályú vagy az alkotmánybírósági határozatot megelőző időpontú hatályon kívül helyezése is akár általános jelleggel, akár egyedi ügyben. Ezt a jogsérelem jellege, annak következményei, anyagi vonzata és a kérelmező jogaira gyakorolt hatása dönti el."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
