A műsorszolgáltatási szerződésnek a médiatörvényben, illetve magában a szerződésben nem rendezett kérdéseire - akkor is, ha maga a szerződés erről kifejezetten nem rendelkezik - a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók. Meg kell vizsgálni, hogy a műsorszolgáltatási jogviszonyra alkalmazható-e a szerződés bírósági módosítására vonatkozó Ptk.-rendelkezés:
A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti (Ptk. 241. §).
Ha van helye a műsorszolgáltatási szerződés bírósági módosításának, akkor a bíróság vagy a műsorszolgáltató rendelkezésére álló, a szerződésben felsorolt frekvenciákat módosítja, vagy kiegészíti a szerződést egy olyan klauzulával, ami alapján az ORTT a frekvenciák cseréjét elvégezheti. Utóbbi megoldásnak az az előnye, hogy nem kell már a bírósági eljárásban pontosan ismerni a későbbi digitális frekvenciákat.
A műsorszolgáltatási jogviszony a 10+5 év időtartammal egyértelműen teljesíti a tartós jogviszonyra vonatkozó feltételt.
Nem egyértelmű, hogy jelenleg mi tekinthető a szerződéskötés időpontjának, a szerződéskötés eredeti időpontja, vagy a műsorszolgáltatási jogosultság megújításának időpontja (2005 júliusa). A műsorszolgáltatási jogosultság megújításának formájáról - szerződés-módosítással vagy esetleg új szerződés kötésével - a törvény nem rendelkezik (Rttv. 107. §); a "jogosultság megújítása" azonban mindkét esetben jelentősen befolyásolja a felek jogviszonyát. Az ORTT 2005. évi országgyűlési beszámolója szerint "pályázat nélkül 5 évre meghosszabbítja az MTM-SBS Televízió Rt., valamint a Magyar RTL Televízió Zrt. országos műsorszolgáltatók 2007. július 9-én lejáró műsorszolgáltatási jogosultságát, s a változatlan tartalmú, a szerződés hosszabbítására vonatkozó ajánlatát megküldte a műsorszolgáltatók részére."
A megújított jogviszony értelmezhető ez alapján úgy, hogy az az eredetivel azonos jogviszony, időben kiterjesztve. Az országos kereskedelmi televíziók jogosultságának megújítása a jogviszony tartalmában más változást valóban nem hozott. Ebben az értelmezésben minden olyan körülmény megalapozhatja a bírósági szerződésmódosítást, ami a szerződés megkötésének eredeti időpontja óta történt.
Az országos kereskedelmi televíziós műsorszolgáltatók műsorszolgáltatási szerződése ugyanakkor - az országgyűlési beszámoló szerint - a megújítással kapcsolatban a következő rendelkezéseket tartalmazza "A Műsorszolgáltató a Műsorszolgáltatási Jogosultságot annak lejártakor pályázat kiírása nélkül további 5 évre szerezheti meg az ORTT-vel megkötendő új műsorszolgáltatási szerződés alapján. (…) Ha a Műsorszolgáltató a 3.3.2 pont szerinti írásbeli nyilatkozatában az új műsorszolgáltatási szerződésre vonatkozó ajánlatot elfogadja, az ORTT és a Műsorszolgáltató között az új műsorszolgáltatási szerződés létrejön (…)". E rendelkezések tehát kifejezetten új szerződést említenek.
A megújított jogviszony e rendelkezés alapján a műsorszolgáltató és az ORTT közötti új tartós jogviszonyként is értelmezhető; az eredeti jogviszony a szerződés eredeti időtartamában áll fenn, a megújítás pedig tartalmában az eredetivel lényegében megegyező új jogviszonyt hoz létre. A médiatörvény maga nem a jogviszony vagy a szerződés meghosszabbításáról, hanem annak megújításáról rendelkezik. Ha a jogosultság megújítása lehetővé teszi az eredeti jogosultság tartalmának módosítását - és ezt az értelmezést a törvény sem zárja ki -, akkor a megújítás eredményeként akár egy tartalmában is új, szintén tartós jogviszony jön létre. Ilyen értelmezés mellett a jogosultság megújításának időpontja az az időpont, amihez képest a Ptk. a körülmények változását a bírósági szerződésmódosítás feltételéül szabja.
Formálisan tehát a műsorszolgáltatási szerződéseknek a műsorszolgáltatási jogviszony tartalmát nem módosító meghosszabbítására került sor, a médiatörvény és a műsorszolgáltatási szerződés eredeti szövegének együttes értelmezése alapján azonban a jogosultság megújítása egy új jogosultság létrejöttét eredményezheti. A műsorszolgáltatási szerződés semmiképpen nem zárja ki, hogy az ORTT a jogosultság megújítása során a Testület felülvizsgálja a szerződési feltételeket.
A szerződéskötés időpontjával kapcsolatban formálisan tehát védhető az az álláspont, hogy az a műsorszolgáltatási szerződés eredeti megkötésének időpontjával esik egybe. Jelentős jogi kockázat ered azonban a műsorszolgáltatási szerződés megújítási klauzulájából, ami alapján a Testület új szerződési ajánlatot tesz a műsorszolgáltatónak, ami alapján új, akár tartalmában is megújult szerződés és jogviszony jön létre. A jogviszony létrejöttének időpontjával kapcsolatos további értelmezésekre a bírósági szerződésmódosítás egyéb feltételeinek értelmezésével együtt kerülhet sor.
A következő kérdés, hogy mi az a körülmény, aminek beállása megalapozza a szerződésmódosítást. Önmagában a digitális műsorjelek földfelszíni terjesztésének lehetősége nem tekinthető ilyen körülménynek. Egyrészt azért, mert ez a lehetőség, illetve az alapjául szolgáló technológia gyakorlatilag 1993 óta létezik, 1996-ban pedig egyes országokban ténylegesen működött is földfelszíni digitális műsorszórás. Másrészt viszont a földfelszíni digitális műsorszórás elvi lehetősége a hazai médiarendszer számára nem jelent egyúttal tényleges lehetőséget is. Mivel az ORTT maga nincs abban a helyzetben, hogy a digitális műsorszórás összes műszaki és jogi feltételét megteremtse, ezért tőle független körülmények beállása szükséges ahhoz, hogy a digitális átállás reális médiapolitikai cél legyen.
A legkorábbi időpont, amikortól a digitális átállással reális folyamatként számolni lehet, a 1021/2005. (III. 10.) Korm. határozat megszületésének időpontja. A határozat a digitális átállással kapcsolatban határidőhöz kötött feladatokat tartalmaz, abból egyértelműen az átállásra vonatkozó kormányzati, politikai szándék olvasható ki. Azonban a kormányhatározat önmagában nem minősül jogszabálynak, és tartalma is az átállást megalapozó lépések ütemezésére irányul. A kormányhatározat az analóg műsorszórás teljes leállításának végső határidejét 2012. december 31-ben határozza meg, a kereskedelmi műsorszolgáltatásokkal kapcsolatban pedig kifejezetten úgy rendelkezik, hogy azok analóg szórása az analóg leállás végső időpontja előtt és a műsorszolgáltatási jogosultságok érvényességének idején belül addig folytatódhat, amíg arra a műsorszolgáltatók igényt tartanak. Az ORTT-nek tehát a kormányhatározat alapján még nem kellett azzal számolnia, hogy az országos kereskedelmi televíziók által használt frekvenciák már a digitális átállás korábbi szakaszában szükségessé válnak az átállás lebonyolításához. Ennek különösen azért van jelentősége, mert az országos kereskedelmi televíziók műsorszolgáltatási jogosultságának megújításakor még nem álltak fenn olyan - jogi - körülmények, amelyeket a Testületnek a megújítás során (2005 júliusában) figyelembe kellett volna vennie. Így a megújított jogosultság új jogviszonyként történő értelmezése esetén is a szerződéskötést követően áll be olyan körülmény, ami a szerződés bírósági úton történő módosítását megalapozhatja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
