A közös önkormányzati hivatalok 2013. évi megalakulása aktuális kérdéssé tette a polgármesteri munkáltatói jogok gyakorlásának kérdéskörét. Ki lett, ki lehetett a közös önkormányzati hivatal jegyzőjének munkáltatója, illetőleg ki gyakorolhatja az egyéb munkáltatói jogokat a hivatalvezető fölött?
A közös hivatalok felállását megelőzően egyértelmű volt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) szabályozása: A képviselő-testület hatásköréből nem volt átruházható a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás [Ötv. 10. § (1) bekezdés b) pont], melybe természetesen beletartozott a jegyző kinevezése is, hiszen a testület a hivatal élére - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevezett ki határozatlan időre [Ötv. 36. § (1) bekezdés].
A polgármester ugyanakkor - a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében - irányította a hivatalt, valamint gyakorolta az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, az önkormányzati intézményvezetők, valamint a jegyző tekintetében [Ötv. 35. § (2) bekezdés e) pont]. A polgármesteri egyéb munkáltatói jog - a kinevezés, a vezetői megbízás, a felmentés, a vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - minden más munkáltatói jogot magában foglalt [Ötv. 103. § (1) bekezdés b) pont].
Ezen túlmenően a polgármester egyetértési joggal is rendelkezett a hivatal köztisztviselőit illetően. A jegyző gyakorolta ugyan a munkáltatói jogot a hivatal köztisztviselői fölött, de azzal a kikötéssel, hogy a kinevezéshez, a vezetői megbízáshoz, a felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, továbbá a jutalmazáshoz szükséges volt a polgármester egyetértése is, az általa meghatározott körökben [Ötv. 36. § (2) bekezdés b) pont].
Speciális esetet jelentett a körjegyző fölötti munkáltatói és egyéb munkáltatói jog gyakorlása. Főszabály szerint az ezernél kevesebb lakosú, megyén belüli községek, amelyek közigazgatási területét legfeljebb két település közigazgatási területe választotta el, az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítottak és tartottak fenn [Ötv. 39. § (1) bekezdés]. A körjegyzőt a képviselő-testületek együttes ülése nevezte ki minősített többséggel hozott egybehangzó döntéssel. A körjegyzőség munkájával kapcsolatos kérdésekben pedig szükség szerint a képviselő-testületek együttes ülésen határoztak [Ötv. 40. § (1) bekezdés].
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 2013. január 1-jén hatályba lépő rendelkezései alapján a hatályba lépéstől számított hatvan napon belül közös önkormányzati hivatal létrehozására voltak kötelezettek azon községek, melyek lakosságszáma nem haladta meg a kétezer főt [Mötv. 85. § (1) bekezdés]. Főszabály szerint a közös hivatal létrehozásáról és fenntartásáról az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületeinek kellett megállapodást kötniük. Az önkormányzatok által kialakított megállapodásokban számos kardinális kérdés került tisztázásra. Ezek között szerepelt a közös hivatal irányítására, valamint a munkáltatói jogokra vonatkozó szabályok megfogalmazása is.
A Mötv. 67. § f) és g) pontjaiban kerültek rögzítésre azok az alapvető elvek, melyek szerint 2013. január 1-jei hatállyal a polgármester gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében. Ezen kívül a "település első embere" egyéb munkáltatói jogokat gyakorol az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
De mégis melyik polgármester a jegyző főnöke? A székhelytelepülés polgármestere vagy a kirendeltségé? E tekintetben azt mondhatjuk, hogy eltérő megállapodás hiányában a munkáltatói jogokat a székhelytelepülés polgármestere gyakorolja a jegyző felett, hiszen: "A jegyző kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám arányos, többségi döntése szükséges. Eltérő megállapodás hiányában az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja. Többségi a döntés akkor, ha - a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések összlakosságát 100%-nak tekintve - a polgármesterek által leadott azonos nemű szavazatok alapján az adott településekre vonatkoztatott százalékarány összesítve meghaladja az 50%-ot." [Mötv. 83. § b) pont]
Az egyéb munkáltatói jogok körét vizsgálva pedig azt mondhatjuk, hogy a törvény fentiekben idézett szabályozása ad lehetőséget arra, hogy a települések döntsék el a kérdést. Ennek megfelelően a megállapodásban szerepelnie kell, hogy erre vonatkozóan miben állapodtak meg a felek. Megállapodás hiányában azonban az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
Számtalan példát látunk arra az esetre is, amikor a közös önkormányzati hivatalt működtető települések egyike város. Ebben az esetben a város a székhelytelepülés [Mötv. 85. § (4) bekezdés]; az érintett települések eltérő megállapodásának hiányában pedig a jegyzőt a város polgármestere nevezi ki és gyakorolja fölötte a munkáltatói jogokat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
