2014. november 10-én a Károli Gáspár Református Egyetem, a Református Közéleti és Kulturális Központ és a Magyarországi Református Egyház zsinata a Hanns Seidel Alapítvány támogatásával egész napos interdiszciplináris konferenciát rendezett Kálvin János életművének a mai közéletre és társadalomra gyakorolt hatásáról "Kálvinizmus ma" címmel. A rendezvény a kálvinizmust, mint a keresztény közélet egyik formáját állította a középpontba, és vizsgálta különböző tudományos szempontokból (szociológia, politika, jog, közgazdaságtan). A konferenciára Kálvin halála 450. évfordulójának évében került sor.
A kálvinizmus ma már kevéssé köztudottan, de jelentősen befolyásolta az európai gazdasági, jogi és politikai rendszert. A protestáns gondolkodás meghatározó áramlataként a közgondolkodás számos területén fejtett ki maradandó hatást. A kálvini tanok a koraújkortól (Althusius) a XX: századig (Abraham Kuyper holland miniszterelnök) számos közjogász és aktív államférfi munkásságában szerepet játszott.
A konferencia egyik panelje kifejezetten a "Kálvinizmus és jog" kapcsolatát vizsgálta, három előadáson keresztül. Hamza Gábor professzor, akadémikus "Kálvinista jogtudósok és az európai jogi gondolkodás" című előadásában Kálvin életművéről kifejtette, hogy az, összevetve a lutheri kétségtelenül igen gazdag, szerteágazó oeuvre-rel, nagyobb mértékben, súllyal jogi relevanciájú. Luther döntően teológus, aki minden jogi jelenséget ellenszenvesnek tart. Kálvin János vele ellentétben jogász (iurisperitus vagy iurisconsultus), aki híjával van egy autentikus teológusi képzettségnek. Nem tekinthető véletlen körülménynek az, hogy a keresztény világ átfogó, formális természetű reformjának kezdete éppen egy jogászhoz, jogtudóshoz kapcsolódik.
A debreceni jog- és teológus doktoranduszhallgató Magyar Balázs Dávid "Kálvin János a családi és házassági jog reformátora" címmel tartott előadásában arra mutatott rá, hogy a hitvalló élet Kálvin számára nem volt más, mint az élet istentiszteletének gyakorlati megvalósítása. Bemutatta, hogy családi és a házassági élet megújítása érdekében Kálvin nemcsak teológiai, hanem konkrét jogi lépéseket is tett, hiszen a genfi Tanácsnál olyan városi rendeletek (statútumok) kimunkálását és elfogadását indítványozta, amelyek a házasság és család védelmét szolgálják, az előadó Kálvin törekvéseit párhuzamba állította a vonatkozó hatályos hazai szabályozással.
Fazakas Zoltán József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója előadását "Magyarország Polgári Törvénykönyvének egyes alapelvi rendelkezései a Kálvini tanítások tükrében" címmel tartotta meg, melynek tárgya Kálvin tanainak a magánjogi gondolkodással való párhuzamba állítása volt. A másik fél érdekének felismerése és védelme az előadó szerint azzal kálvini tanítással hozható összhangba, amely az egyén kiválasztottságát hirdeti, de nem felejtkezik meg arról, hogy az ember társas lény. Ezzel a premisszával magyarázható a Ptk.-ban koncepcionális tételként szabályozott piacgazdaság modellje és a kálvinizmus közötti azon összefüggés, amelynek alapját a predestináció és az abból fakadó egyéni kiválasztottság, mint a magánautonómia akarati alapja képezi.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
