1. A keresethez csatlakozó alperes pertársként eljárhat-e a felperes(ek), vagy az alperes(ek) meghatalmazottjaként? (Pp. 40. §, 65. §)
A keresethez csatlakozó alperes nem válik felperessé, nem minősül a felperes pertársának, ezért nem lehet a felperes(ek) meghatalmazottja. Mivel a többi alperessel érdekellentétbe kerül, őket sem képviselheti pertársként. Erre azért sincs lehetőség, mert a Pp. 40. § (4) bekezdése alapján az egyes perbeli cselekményei nem hatnak ki a többi alperesre. Csak az az alperes adhat a keresethez csatlakozó alperes mint pertársnak meghatalmazást, aki maga is csatlakozott a felpereshez (Pp. 40. §, 65. §).
2. Ha a félnek több képviselője van, a közreműködő tárgyaláson történő meghallgatása során csak egy meghatalmazott indítványozhatja kérdés feltevését, illetve tehet fel kérdés(eke)t, vagy ez a jogosultság valamennyi meghatalmazottat megilleti? [Pp. 64. § (2) bek.]
A perbeli cselekmény olyan cselekmény, amely önálló eljárásjogi joghatás kiváltására alkalmas. Következésképpen a tárgyaláson egy közreműködő meghallgatása nem feltétlenül egy perbeli cselekmény, hanem - például több kérdés feltevése esetén - azok sorozata is lehet. Ez utóbbi esetben a tárgyaláson a fél képviseletében jelen levő több meghatalmazott is tehet fel kérdéseket a közreműködőnek a Pp. 278. § (2)-(3) bekezdésének keretén belül. Ha azonban a közreműködő meghallgatása egy perbeli cselekménynek minősül - mert egy kérdésre irányul -, akkor csak egy meghatalmazott indítványozhatja kérdés feltevését.
3. Mi a jogkövetkezménye, ha a tárgyaláson megjelent - a fél képviselőjeként korábban el nem járó - jogi képviselő elektronikus úton nem csatolta a meghatalmazását? [Pp. 67. § (1) bek., 605. § (1) bek., 618. § (1) bek.]
A Pp. 611. § (1) bekezdése szerint a képviselő elektronikus kapcsolattartás esetén az első, a bírósághoz benyújtott beadvány mellékleteként köteles csatolni az elektronikus okiratként rendelkezésre álló vagy az általa digitalizált meghatalmazást. Ezért a tárgyaláson - ha korábban nem járt el - a fél képviseletében megjelent jogi képviselő nem csatolhatja papír alapon a meghatalmazását. A bíróságnak ilyenkor a Pp. 227. § (3)-(5) bekezdései szerint kell eljárnia, és fel kell hívnia a jogi képviselőt a képviseleti jog rövid határidővel történő igazolására.
A perfelvételi és az érdemi tárgyalási szakban is alkalmazandó Pp. 227. § (3) bekezdése szerint, ha a jogi képviselőként megjelent személy a képviseleti jogát nem igazolja, vagy képviselőként nem járhat el, a fél részéről a tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteni akkor is, ha személyesen vagy más képviselője megjelent. Ha a képviseleti jog igazolása nem szabályszerű, a bíróság rövid határidővel felhívja a megjelent személyt a képviseleti jog szabályszerű igazolására.
A Pp. 227. § (3) bekezdése alapján tehát eltérő a jogkövetkezménye a képviseleti jog nem megfelelő módon való igazolásának és annak, ha a képviselőként megjelent személy nem járhat el képviselőként a Pp. 65. §-a alapján. Ha a jogi képviselő a tárgyaláson igazolja, hogy a Pp. 75. §-a szerint jogi képviselőnek kell tekinteni, azonban a meghatalmazását papír alapon mutatja fel (kívánja csatolni), az ugyan nem megfelelő, de mivel a képviseleti jogának az igazolása nem szabályszerű, ennek igazolására kell a bíróságnak felhívnia. A Pp. 227. § (5) bekezdése alapján pedig csak ennek elmulasztása esetén lesz valamennyi perbeli cselekménye hatálytalan.
4. Megbízhat-e a kirendelt ügygondnok a helyettesítéssel más ügyvédet? (Pp. 68. §, 77. §)
Az ügygondnokként kirendelt egyéni ügyvédet a Pp. 77. § (3) bekezdése alapján a per vitelére meghatalmazott jogállása illeti meg, aki a Pp. 68. § (4) bekezdése alapján jogosult más jogi képviselő részére megbízást adni a "helyettesítésére", figyelemmel az Üttv. 17. § (6) bekezdésére is.
5. Adhat-e a jogi személy képviselője meghatalmazást a jogi személy kamarai jogtanácsosának a perbeli képviseletre, ha a jogi személy törvényes képviselője és kamarai jogtanácsos ugyanaz a személy, illetve szükséges-e ilyen esetben is a meghatalmazás? (Pp. 75. §)
A kamarai jogtanácsos az Üttv. 68. § (2) bekezdése alapján általános vagy külön meghatalmazás alapján jogosult a jogi képviselet ellátására. A meghatalmazásnak nem akadálya, ha a meghatalmazó jogi személy törvényes képviselője azonos a meghatalmazott kamarai jogtanácsossal, mivel ezt sem a Pp. 63. § (1) bekezdése, sem az Üttv. 23-26. §-a sem zárja ki.
6. Alkalmazni kell-e a Pp. hatálybalépése előtt kirendelt ügygondnok ügygondnoki díjának a megállapítására a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet (R.)?
Az R. hatálya - a felhatalmazó rendelkezés miatt csak a Pp. és a Kp. hatálya alá tartozó peres és nemperes eljárásokra (ügyekre) terjed ki, ezért nem az ügygondnok kirendelésének az időpontja, hanem az ügy indulásának az időpontja dönti el, hogy alkalmazható-e az R.
A pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet (R.) megalkotására az 1-2. §, az 5-6. § és a 10. § tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 628. § (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás, míg a közös rendelkezéseket és a pártfogó ügyvéd díját szabályozó 1-4. § - megalkotására az Üttv. 206. § b) pontja alapján került sor.
Az R. átmeneti rendelkezéseket nem tartalmaz, ezért a Pp. és a Kp. alapján indult perekben (nemperes eljárások-
- 1251/1252 -
ban) kell az ügygondnok díját az R. 5-6. §-a alapján megállapítani.
7. Kézbesíthető-e bírósági irat (a keresetlevél) a magyar székhellyel rendelkező cég külföldi lakcímmel rendelkező törvényes képviselője cégnyilvántartásba bejegyzett kézbesítési megbízottjának, ha a cég cégkapujára (magyar székhelyére) a kézbesítés sikertelen? [Pp. 136. § (3) bek., 142. § (2) bek., 143. § (1) bek., Ctv. 31. §]
A Pp. 136. § (3) bekezdése alapján a külföldi fél törvényes képviselőjének a cégjegyzékbe bejegyzett kézbesítési megbízottja részére is kézbesíthető a bírósági irat, ha a Pp. 143. §-a szerinti feltételek fennállnak. A Pp. 142-143. §-ában írt "külföldi fél" alatt a törvényes képviselőt is érteni kell.
8. Ha a közigazgatási szerv a keresetlevelet kamarai jogtanácsosa által nyújtja be, majd a perre a kamarai jogtanácsos meghatalmazásának formális visszavonása nélkül ügyintézőnek is ad meghatalmazást és ténylegesen az ügyintéző jár el a perben (tárgyaláson részt vesz, saját nevében beadványokat ad be), azt úgy kell-e tekinteni, hogy áttért a jogi képviselő nélküli eljárásra? (Pp. 244. §)
A járásbíróság előtti eljárásban a jogi képviselőnek szóló meghatalmazás megszűnésének bejelentése esetén - ha azzal egyidejűleg az áttérés bejelentése nem történt meg - a bíróságnak fel kell hívnia a felet, hogy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról gondoskodjék, vagy nyilatkozzon, át kíván-e térni a jogi képviselő nélküli eljárásra. Ha a fél a megszabott határidő alatt a megszűnt jogi képviselet pótlásáról nem gondoskodik, vagy az áttérést nem jelenti be, a bíróság a Pp. 74. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza (CKOT 2017. november 20-21.).
A jogi képviseletről való áttérés a bejelentéssel hatályosul, hallgatólagosan nem lehet áttérni. Amennyiben a jogi képviselő a perfelvételi tárgyaláson nem jelenik meg, azt a fél (a gyámhivatal) részéről elmulasztottnak kell tekinteni még akkor is, ha egyéb képviselője (pl. a gyámhivatal ügyintézője) jelen van. Arra azonban lehetőség van, hogy a tárgyaláson megjelent meghatalmazott (ügyintéző) a tárgyaláson nyilatkozzon a jogi képviselő nélküli eljárásra történő áttérésről.
9. Jogi képviselőnek kell-e tekinteni a Pp. 75. § (1)-(2) bekezdésében megjelölt személyeket, ha a perben nem kötelező a jogi képviselet?
A Pp. 244. § (1) bekezdése alkalmazása szempontjából jogi képviselőnek kell tekinteni a 75. § (1)-(2) bekezdésében megjelölteket.
10. Ha a fizetési meghagyásos eljárásban a kötelezett ellentmondását jogi képviselő útján terjesztette elő, úgy a perré alakulást követően az alperes oldalán kinek kell kézbesíteni? (Pp. 260. §, 262. §)
A Pp. 260. §-a és a 262. § (1) bekezdés második mondata a felek részére történő kézbesítésre speciális rendelkezést tartalmaz, amely alapján a perben a Pp. 258-259. §-a szerinti iratokat a fizetési meghagyásos eljárásban eljárt jogi képviselő (az alperesi képviselő) részére kell kézbesíteni. A bíróságnak a Pp. 260. §-a alapján nem kell külön felhívást intéznie az alperesi képviselőhöz, mivel az alperes és képviselője közötti jogviszonynak megfelelően ezt követően az alperes - járásbíróság előtt - vagy személyesen vagy képviselője útján fog eljárni, utóbbi esetben viszont a Pp. 67. § (1) bekezdése alapján első beadványához mellékelnie kell a per vitelére szóló meghatalmazását.
11. A bíróság által a keresetlevélben észlelt, az érvényesíteni kívánt jogra vonatkozó értelmezési probléma esetén lehet-e gyakorolni az anyagi pervezetést? Milyen esetekben rendelhető el hiánypótlás?
A bíróság által a keresetlevélben észlelt értelmezési probléma esetén a Pp. 237. §-a szerinti anyagi pervezetés nem gyakorolható. A bíróság azonban közrehatási kötelezettsége körében (Pp. 6. §) a Pp. 115. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben hiánypótlást rendel el, és a nemteljesítés jogkövetkezményét a Pp. 176. § (2) bekezdés e) pontja alapján vonja le.
12. Van-e helye a bírósági meghagyás kibocsátásának abban az esetben, ha az alperes elkésetten terjeszti elő az írásbeli ellenkérelmet?
Az elkésetten előterjesztett - és igazolási kérelmet nem tartalmazó - írásbeli ellenkérelem esetén a bírósági meghagyás kibocsátásával egyidejűleg a bíróság az alperest értesíti az ellenkérelem hatálytalanságának tényéről.
Amennyiben az alperes az írásbeli ellenkérelemmel együtt igazolási kérelmet is előterjeszt (Pp. 151. §), akkor annak elbírálásától függ a bírósági meghagyás kibocsátása.
Ha a bíróság az igazolási kérelemnek helyt ad, akkor úgy kell tekinteni, mintha az alperes az írásbeli ellenkérelmet határidőn belül előterjesztette volna [Pp. 153. § (4) bekezdés], és nincs helye bírósági meghagyás kibocsátásának.
Ha a bíróság az igazolási kérelmet visszautasítja vagy elutasítja, e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye [Pp. 154. § (1) bekezdés], és a bírósági meghagyás a végzés jogerőre emelkedését követően bocsátható ki.
13. Mit kell tartalmaznia a bírósági meghagyás indokolásának, ha a bíróság azért bocsátotta ki a bírósági meghagyást, mert az írásbeli ellenkérelem csak a keresetet általánosságban vitató nyilatkozatot tartalmazott?
Ha a bíróság azért bocsátotta ki a bírósági meghagyást, mert az alperes írásbeli ellenkérelmében csak a keresetet általánosságban vitató nyilatkozatot tett, az indokolásban elegendő ennek tényére utalni.
14. Az írásbeli ellenkérelem előterjesztését megelőzően, illetve azt követően lehetséges-e viszontkereset-levél vagy beszámítást tartalmazó irat előterjesztése?
A viszontkereset-levél vagy beszámítást tartalmazó irat az írásbeli ellenkérelem benyújtása előtt is előterjeszthető [Pp. 204. § (1) bek. és 209. § (1) bek.], azt követően azonban nem. Az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően benyújtott viszont-keresetlevelet (beszámítást tartalmazó iratot) a bíróság visszautasítja [Pp. 206. § (1) bekezdés a) pont, 211. §]. Az elkésetten előterjesztett és
- 1252/1253 -
visszautasított viszont-keresetlevél (beszámítást tartalmazó irat) szabályszerű újra előterjesztése [Pp. 206. § (3) bekezdés] nem lehetséges, hiszen az elkésettséget az újra benyújtással nem lehet szabályszerűvé tenni, az ismételten benyújtott viszont-keresetlevelet (beszámítást tartalmazó iratot) a bíróság visszautasítja [Pp. 206. § (4) bekezdés].
15. Kibocsátható-e a bírósági meghagyás, ha az alperes az írásbeli ellenkérelem benyújtására nyitva álló határidőben a keresetet elismeri?
A bírósági meghagyás nem bocsátható ki abban az esetben, ha az alperes az írásbeli ellenkérelem benyújtására nyitva álló határidőben a keresetet elismeri, figyelemmel arra, hogy a 199. § (6) bekezdése alapján az elismerés az írásbeli ellenkérelem része, ami a 181. § (1) bekezdése alapján kizárja a bírósági meghagyás kibocsátását. A jogvita keretei az elismerés ismeretében kellően meghatározottak, a bíróság helyesen jár el, ha az ügy mielőbbi befejezése érdekében a Pp. 187. § c) pontját alkalmazza, a perfelvételt a 198. § szerint perfelvételi tárgyalás nélkül lezárja és az érdemi tárgyalást kitűzi.
16. Szükséges-e a bírósági meghagyásra érkezett ellentmondás új számra lajstromozása, ha az ügy az alperes írásbeli ellenkérelem nélkül előterjesztett viszontkereset-levele miatt maradt folyamatban?
Ha az ügy az alperes írásbeli ellenkérelem nélkül előterjesztett viszontkereset-levele miatt maradt folyamatban, a bírósági meghagyásra érkezett ellentmondás nem lajstromoztatható új számra.
17. Amennyiben a bíróság az írásbeli ellenkérelmet tartalmazó beadványt visszautasítja, de az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő még nem telt el és a bírósági meghagyás kibocsátására sem került sor, előterjeszthető-e ismételten az írásbeli ellenkérelem?
Amennyiben a bíróság az írásbeli ellenkérelmet tartalmazó beadványt visszautasította, de az annak előterjesztésére nyitva álló határidő [Pp. 179. § (1) bek.] még nem telt el és a bírósági meghagyás kibocsátására sem került sor, az ismét előterjesztett írásbeli ellenkérelem hatályos perbeli cselekménynek minősül.
18. Kibocsátható-e a bírósági meghagyás, ha az alperes csak alaki védekezést terjeszt elő és az nyomban elutasítható?
A bírósági meghagyás nem bocsátható ki, ha az alperes csak alaki védekezést terjeszt elő és az nyomban elutasítható. Ezután a bíróság akkor jár el helyesen, ha az ügy mielőbbi befejezése érdekében a Pp. 187. § c) pontját alkalmazza, a perfelvételt a 198. § szerint perfelvételi tárgyalás nélkül lezárja és az érdemi tárgyalást kitűzi.
19. Lehetséges-e, ha igen, milyen hiányok esetén az írásbeli ellenkérelmet tartalmazó beadvánnyal kapcsolatban hiánypótlási felhívás kibocsátása, és annak nemteljesítése esetén az írásbeli ellenkérmet tartalmazó beadvány visszautasítása?
Az írásbeli ellenkérelmet tartalmazó beadvány hiánypótlásra visszaadható akkor, ha nem felel meg a valamennyi beadványra irányadó alaki kellékeknek (Pp. 114. §) vagy nem tartalmazza - az érdemi részen [Pp. 199. § (2) bek.] kívül - az írásbeli ellenkérelemre kötelezően előírt speciális elemeket [Pp. 199. § (1) és (3) bek.].
Az írásbeli ellenkérelmet tartalmazó beadvány akkor utasítható vissza, ha a hiánypótlás elmulasztása a beadvány elintézését gátolja [Pp. 115. § (6) bek. a) pont].
20. A keresetet tartalmazó irat Pp. 258. § (4) bekezdése alapján történő visszautasításakor a végzést az alperesnek kell-e kézbesíteni, az alperest kell-e az intézkedésről értesíteni?
A Pp. 255. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó 177. § (1) bekezdésére figyelemmel az alperest a visszautasító végzés jogerőre emelkedését követően értesíteni kell a visszautasításról.
21. Ha a keresetlevél tartalmazza a Pp. 170. §-ában írtakat, de nem abban a sorrendben és a keresetlevélnek nem abban a részében, amit a Pp. előír, hiánypótlást kell-e elrendelni?
Ha a keresetlevél egyértelműen és kétségkívül beazonosíthatóan tartalmazza a Pp. 170. §-ában, illetve törvényben írt egyéb kötelező tartalmi elemeket, alaki kellékeket, de nem az előírt módon vagy sorrendben, úgy hiánypótlás elrendelésének a 176. § (2) bekezdés e) pontja alapján abban az esetben van helye, ha az eltérő szerkesztés folytán a kötelező tartalmi kellékek megfelelősége, teljeskörűsége nem egyértelmű, beazonosítása bizonytalanságot idéz elő, ezáltal az a határozottságot, érthetőséget, végrehajthatóságot illetően a bíróban kételyeket ébreszt.
22. Hiánypótlási felhívásnak van-e helye abban az esetben, ha a jogi képviselő a keresetlevélhez csatolja a meghatalmazását, de az valamilyen okból nem szabályszerű?
Ha a jogi képviselő a keresetlevélhez csatolt meghatalmazást, de az nem szabályszerű, akkor a Pp. 176. § (2) bekezdés e) pontja alapján hiánypótlásnak van helye.
23. Határozott-e a kereseti kérelem, ha a jogi képviselő a perköltség körében a "csatolt megbízási szerződés szerint" kéri a perköltség megfizetésére való kötelezést, de annak összegét nem tünteti fel?
A Pp.-nek a perköltségre (80-82. §) és a keresetlevélre (170-171. §) vonatkozó rendelkezései alapján a perköltség nem része a kereseti kérelemnek, ezért a kereseti kérelem határozottságát nem érinti a perköltség felszámításával kapcsolatos nyilatkozat tartalma, annak esetleges határozatlansága.
24. A keresetlevélhez csatolni kell-e a költségjegyzéket, ennek hiányában a keresetlevelet vissza kell-e utasítani?
A keresetlevél perfelvételre való alkalmasságát a perköltség körében tett nyilatkozat és az azzal kapcsolatos okirat tartalma, annak hiánya vagy hiányossága nem érinti.
- 1253/1254 -
A keresetlevelet nem lehet visszautasítani azért, mert a felperes ahhoz nem csatolt költségjegyzéket.
25. Csatolni kell-e költségjegyzéket abban az esetben, ha a jogi képviselővel eljáró fél a költséget az annak összegét szabályozó jogszabályi rendelkezésre utalással számítja fel?
Amennyiben a fél költséget kíván érvényesíteni, a költségjegyzéket csatolni kell abban az esetben is, ha a jogi képviselővel eljáró fél a költséget az annak összegét szabályozó jogszabályi rendelkezésre utalással számítja fel [Pp. 81. § (2) és (5) bek.].
26. Határozott-e az a megállapítás iránti kereseti kérelem, ami nem tartalmazza azokat a konkrét adatokat, amelyeknek egy megállapítást tartalmazó bírósági ítélet rendelkező részében benne kell lenniük, és ezek az adatok csak a tények között kerülnek feltüntetésre?
Nem határozott az a megállapítás iránti kereseti kérelem, ami nem tartalmazza azokat a konkrét adatokat, amelyeknek egy megállapítást tartalmazó bírósági ítélet rendelkező részében benne kell lenniük, és ezek az adatok csak a tények között kerülnek feltüntetésre.
27. A keresetlevél tekintetében a hiánypótlás előterjeszthető-e a formanyomtatvány mellőzésével?
A járásbírósági perrendben jogi képviselő nélkül eljáró fél a Pp. 246. § (1) bekezdésében megjelölt iratait és az azokra vonatkozó hiánypótló iratait is csak a jogszabállyal rendszeresített formanyomtatványon - annak újbóli beadásával - terjesztheti elő.
28. Kell-e kiadni hiánypótlási felhívást abban az esetben, ha a fél nem tölti ki a keresetlevél formanyomtatvány azon részét, amely arra kérdez rá, hogy a fél kívánja-e a tényállításait tanúval vagy szakértővel bizonyítani, vagy ebben az esetben úgy kell tekintetni, hogy a fél nem kíván az adott módon bizonyítani?
Ha a fél nem tölti ki a keresetlevél formanyomtatvány azon részét, amely arra kérdez rá, hogy a fél kívánja-e a tényállításait tanúval vagy szakértővel bizonyítani, azt úgy kell tekinteni, hogy bizonyítási indítványt nem tesz. Ilyen esetben hiánypótlás elrendelésének nincs helye.
29. Az illeték megfizetettnek minősül-e, ha a formanyomtatvány-kényszer ellenére nem formanyomtatványon benyújtott keresetlevélen van leróva?
Amennyiben a járásbírósági perrendben jogi képviselő nélkül eljáró fél nem a jogszabály szerinti nyomtatványon terjeszti elő a keresetlevelét, és azon rója le az eljárási illetéket, az megfizetettnek minősül a formakényszer megszegése ellenére is.
30. A keresetet tartalmazó irat Pp. 258. § (4) bekezdése alapján történő visszautasításakor kell-e az illetéket mérsékelni, ha igen, az Itv. 58. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazható-e? Közjegyzői iratanyag hiányában az illeték összege milyen módon állapítható meg?
A keresetet tartalmazó irat visszautasítása esetén nincs helye az illeték mérséklésének. Az Itv. 58. § (1) bekezdés b) pontja alapján csak az eljárást megindító beadvány visszautasítása esetén lehetséges a mérséklés, az eljárást megindító beadvány pedig a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem [Pp. 256. § (1) bek.], nem pedig a keresetet tartalmazó irat. Ha utóbb a közjegyző felhívásában szereplő bíróság megállapíthatóvá válik, akkor a visszautasító végzés megváltoztatása mellett a felperes ismételt illeték megfizetésére nem hívható fel, hiszen azt már teljesítette.
31. Fmh-s eljárásból perré alakult eljárás megszüntetése esetén fennmaradhatnak-e a keresetlevél benyújtásához fűződő joghatások, érvényesülhet-e az Itv. 58. § (2) bekezdése szerinti illetékkiszabás az újabb eljárás illetékének meghatározása során?
Fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárás megszüntetése esetén nincs lehetőség a perindítás joghatásainak fenntartására a keresetlevél (keresetet tartalmazó irat) ismételt benyújtásával, ezért az Itv. 58. § (2) bekezdés rendelkezése sem lehet irányadó.
32. A keresetet tartalmazó iratot a keresetlevélnek megfelelő alakisággal és tartalommal kell-e előterjeszteni?
A keresetet tartalmazó iratot keresetlevélre irányadó szabályoknak megfelelően kell előterjeszteni, azzal, hogy - a képviselő képviseleti jogának igazolásán kívül - valamely keresetlevélre előírt tartalmi elem hiánya csak akkor vezet az eljárás megszüntetéséhez, ha a hiányzó elem a közjegyzői iratanyagból sem állapítható meg. A keresetet tartalmazó iratnak és a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek (közjegyzői iratanyagnak) tehát együttesen kell tartalmaznia a Pp. 170. §-ában meghatározott tartalmi elemeket.
33. Ha a felperes közhatalmi jogkörben okozott kár megtérítése iránt indít pert a járásbírósággal szemben az alperesként megjelölt járásbíróság előtt, az ítélőtábla a területén működő törvényszékek közül melyiket jelölheti ki az eljárás lefolytatására?
Az ügy elbírálására hatáskörrel rendelkező és illetékes törvényszék helyett az ítélőtábla a területén működő másik törvényszéket jelölhet ki az eljárás lefolytatására a Pp. 31. § (2) bekezdés b) pontja alapján [Pp. 14.; 31. § (2) bek.].
34. Hogyan számítandó a pertárgy értéke a bérleti, haszonbérleti szerződések megszűnésére tekintettel előterjesztett ingó vagy ingatlan birtokba adása iránti kereseti kérelem esetén?
A bérleti, haszonbérleti szerződések megszűnésére tekintettel előterjesztett ingó vagy ingatlan birtokba adása iránti kereseti kérelem esetén a pertárgy értéke nem határozható meg. Az eljárás tárgyának az értéke, az illeték alapja az Itv. 39. § (3) bekezdése alapján határozható meg.
35. Munkaszerződésben a felek érvényesen alávethetik-e magukat meghatározott bíróság illetékességének
- 1254/1255 -
[Pp. 27. § (1) és (4) bek., 513. § (2) bek., 7. § (1) bek. 18. pont, Mt. 43. § (1) bek.]?
A felek munkaszerződésben érvényesen nem vethetik alá magukat meghatározott bíróság illetékességének. Az Mt. 43. § (1) bekezdése szerint a munkaszerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól csak a munkavállaló javára térhet el. A Pp. 513. § (2)-(3) bekezdései - mint a munkaügyi igények érvényesítésére szolgáló illetékességi szabályok - munkaviszonyra vonatkozó szabályoknak minősülnek. A munkavállalók érdekeit szolgáló törvényi illetékességi szabályoktól tehát alávetéssel a munkaszerződésben nem lehet eltérni a munkavállaló hátrányára.
36. Mi a jogkövetkezménye annak, ha az alperes részéről a perbehívás az írásbeli ellenkérelemmel egyidejűleg megtörtént, de az hiányos, és a hiányok pótlására a kereset közlésétől számított 45 napon belül már nincs lehetőség? Hatálytalan-e a perbehívást bejelentő nyilatkozat? [Pp. 45. § (1)-(4) bek., 115. §]
Ha az alperes részéről a perbehívás az írásbeli ellenkérelemmel egyidejűleg megtörtént, de az hiányos, helye van a Pp. 115. § (1) bekezdés alkalmazásának. A hiánypótlásra felhívást akkor is ki kell adni a félnek, ha az az eredeti 45 napos határidőben nem lenne teljesíthető.
37. Vagylagos illetékesség esetén meddig illeti meg a felperest a választási jog? [Pp. 28. §, 30. § (1) bek.]
Vagylagos illetékességi ok esetén a felperest a választási jog a keresetlevél beadásának időpontjáig illeti meg.
38. A bíróság kérheti-e a féltől olyan adat igazolását, amelyet az ingatlan-nyilvántartás tartalmaz? (Pp. 112. §)
Az ingatlan-nyilvántartás mint közhiteles nyilvántartás részét képező tulajdoni lap csatolása a Pp. 112. §-a alapján a tulajdoni perekben már nem kötelezettsége a felperesnek, tehát a bíróság - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - nem kérheti a féltől olyan adat igazolását, amelyet az ingatlan-nyilvántartás tartalmaz.
39. Kell-e alkalmazni a Pp. 112. §-át a perben érvényesített jog, az abból fakadó kérelem, illetve a perben előterjesztett védekezés alapjául szolgáló tények tekintetében is, vagy csak a hivatalból vizsgálandó eljárási adatok tekintetében?
A Pp. 112. §-ából - mint az eljárás bármely szakaszában alkalmazandó általános részi rendelkezésből - következően a bíróság nemcsak a hivatalból vizsgálandó eljárási adatok igazolása körében nem hívhatja fel a felet a törvényben megjelölt adatok igazolására, hanem az ügy érdemében tett tényállítások bizonyítása körében sem. A bizonyításban érdekelt fél indítványára az indítványban megjelölt adatokat a bíróság szerzi be.
40. A felperes maga pótolhatja-e keresetlevele tartalmi hiányait a keresetlevél elintézésig?
Mi a következménye, ha a felperes a keresetlevél előterjesztését követően, de a bíróság intézkedési kötelezettségének teljesítését megelőzően - tartalma szerint - keresetváltoztatásnak minősülő beadványt terjeszt elő?
A bírósághoz fordulás jogából, a per koncentrált lefolytatásának és befejezésének kötelezettségéből, a szükségtelen újabb perek elkerüléséből következően az az értelmezés helyes, amely szerint a bíróság annak a keresetlevélnek a jogkövetkezményeiről dönt, amelyet a felperes a bíróság első intézkedéséig előterjesztett.
41. Mi az illeték számításának alapja abban az esetben, ha egy meghatározható és egy nem meghatározható pertárgyértékű kereset áll valódi tárgyi keresethalmazatban?
Ha a valódi tárgyi keresethalmazatban előterjesztett keresetek közül a Pp. alapján meghatározható pertárgyértékű kereset pertárgyértéke - és így az Itv. 39. § (2) bekezdés szerinti illetékszámítási alapja - alatta marad a nem meghatározható pertárgyértékű kereset esetén irányadó Itv. 39. § (3) bekezdése szerinti illetékszámítási alapnak, abban az esetben az Itv. 39. § (3) bekezdésének megfelelő az illetékalap, míg ha a meghatározható pertárgyértékű kereset pertárgyértéke (illetékszámítási alapja) meghaladja az Itv. 39. § (3) bekezdése szerinti illetékszámítási alapot, abban az esetben az Itv. 39. § (2) bekezdésének megfelelő az illetékalap.
Ha egy meghatározható és egy nem meghatározható pertárgyértékű kereset áll valódi keresethalmazatban, az Itv. 40. § (1) bekezdése nem alkalmazható. A 39. § (3) bekezdése ugyanis nem az "érvényesített igény" értékét, hanem az "eljárás tárgyának" értékét határozza meg.
42. Mi a helyes eljárás akkor, ha a fél az írásbeli ellenkérelem benyújtására megszabott határidő-hosszabbítás iránti kérelmét a 147. § (4) bekezdése alapján olyan időben adja be, amikor a kérelem elbírálására már csak a határidő letelte után kerül sor, és elutasításra kerül? Amennyiben a határidő meghosszabbítása iránti kérelmet a bíróság elutasítja, sor kerülhet-e egyidejűleg a bírósági meghagyás kibocsátására, avagy rövid határidő kitűzésével kell-e felhívni az ellenkérelem benyújtására?
Ha az alperes a Pp. 179. § (5) bekezdése által szabályozott, határidő-hosszabbításra irányuló kérelmet olyan időpontban terjeszti elő, amikor az arra adott elutasító válasz kézhezvétele szükségképpen a 45 napos törvényi határidő letelte után történhet meg, a kérelem elutasításáról szóló végzésében a bíróság az alperest - a jogkövetkezményekre történő utalással - rövid határidővel felhívja az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére. Ennek elmulasztása esetén az alperessel szemben a bírósági meghagyás kibocsátható.
43. Ha a személyesen eljáró alperes ellenkérelmét nem a formanyomtatványon terjeszti elő bontóperben, és emiatt azt a Pp. 248. § (2) bekezdése szerint vissza kell utasítani, abban az esetben a perfelvételi tárgyalás a visszautasító végzés jogerőre emelkedése előtt kitűzhető-e?
- 1255/1256 -
Perfelvételi tárgyalás kitűzésének nincs helye addig, ameddig az ellenkérelmet visszautasító végzés jogerőre nem emelkedik.
44. Viszontkereset, illetve beszámítás esetén lezárható-e részben a perfelvétel csak a kereset tekintetében? (Pp. 194. §, 213. §)
A Pp. nem teszi lehetővé a perfelvétel részleges - csak a keresetre kiterjedő - lezárását.
45. A pert megelőzően közölt beszámítást elő lehet-e terjeszteni az írásbeli ellenkérelemben? [Pp. 199. §, 209. § (1) bek., 210. §]
A pert megelőzően közölt beszámítást is csak beszámítást tartalmazó iratban lehet előterjeszteni.
46. A járásbíróság előtt indult perben jogi képviselőt igénybe vevő fél esetén is alkalmazni kell-e a perfelvételi tárgyalás elmulasztásának a Pp. 227. § (3) bekezdése szerinti jogkövetkezményét? (Pp. 227., 244. §)
A Pp. 227. § (3) bekezdése a járásbíróság előtti perekben úgy alkalmazandó, hogy amennyiben a tárgyaláson személyesen megjelent fél szóban előadott nyilatkozatával bejelenti a jogi képviselet megszűnését, és egyidejűleg azt, hogy át kíván térni a jogi képviselő nélküli eljárásra, a mulasztás jogkövetkezményeként az eljárás megszüntetését nem lehet alkalmazni.
47. Irányadók-e a Pp. 244. §-ában foglalt, a jogi képviselővel történő eljárás választását és a jogi képviselő nélküli eljárásra való áttérést szabályozó rendelkezések, ha a fél a közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérletre idézés iránti kérelmét a járásbíróságnál jogi képviselő közreműködésével terjeszti elő? (Pp. 244., 168. §)
A közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérlet egy nemperes eljárás, amelyre a nemperes kódex utaló szabálya alapján a Pp. szabályait a 168. §-ban foglalt és az eljárás sajátosságaiból következő eltérésekkel kell alkalmazni.
48. A Pp. 246. § (2) bekezdése alapján a felperes a keresetet a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes járásbíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja, melyet a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít. Mi a teendő abban az esetben, ha a fenti okok egyike sem áll fenn, és a perre sem illetékes az adott bíróság? (Pp. 246. §, Büsz 7. §)
Ebben az esetben alaki határozat nélkül meg kell tagadni a kereset felvételét; a felet pedig ki kell oktatni, hogy melyik bíróságon adhatja elő szóban a keresetét; a megjelenéséről feljegyzést, ha pedig kéri, akkor jegyzőkönyvet kell felvenni.
49. Lehet-e a jogi képviselő nélkül eljáró, helyben lakó felet a bíróság elé idézni olyan beadvány hiányainak a pótlása érdekében, amelyet formanyomtatványon kell benyújtani? [Pp. 115. § (3) bek.]
Ha az eljáró bíró a Pp. 115. § (3) bekezdésének az alkalmazása mellett dönt, ezt megteheti akkor is, ha a felperes nem formanyomtatványon terjesztette elő a keresetlevelét, de akkor is, ha a felperes kitöltötte ugyan a formanyomtatványt, de azt nem megfelelően vagy hiányosan tette. A bírónak a meghallgatásról felvett jegyzőkönyvben rögzítenie kell a keresetlevél hiányait és a fél erre adott nyilatkozatát, vagy a bíróság felhívását arra, hogy a fél a formanyomtatványt a megjelölt hiányok pótlásával terjessze elő.
50. A személyes meghallgatáson meghozott végzéseket milyen módon kell közölni a felekkel? A személyes meghallgatáson meghozott végzéseket postai vagy elektronikus úton kell kézbesíteni a feleknek? (Pp. 351. §)
A polgári perjogi szabályok a tárgyaláson kívül hozott végzések kézbesítés útján való közlését írják elő. A személyes meghallgatás nem minősül tárgyalásnak, ebből következően a személyes meghallgatáson hozott végzéseket - ettől eltérő kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában - kézbesítés útján kell közölni.
51. Hivatalból kell-e észlelnie a másodfokú bíróságnak a szerződés semmisségét a másodfokú eljárásban akkor is, ha erre a fellebbező fél nem (illetve egyik fél sem) hivatkozik? (Pp. 370., 371. §)
Ha a fellebbezésben a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkör kiterjed az anyagi jogi felülbírálatra, akkor a másodfokú bíróságnak a Ptk. 6:88. § (1) bekezdése alapján a szerződés nyilvánvaló semmisségét hivatalból észlelnie kell, és a Pp. 369. § (4) bekezdése szerint elvégezni a saját anyagi jogi álláspontja szerint helyes anyagi pervezetést.
52. Mit kell tartalmaznia a fellebbezési kérelemnek ahhoz, hogy az határozottnak minősüljön, és a gyakorolni kért felülbírálati jogkört milyen módon kell megjelölni az ítélet elleni fellebbezéseknél? (Pp. 371., 381., 389. §)
A határozott fellebbezési kérelem és a gyakorolni kívánt felülbírálati jogkör megjelölésének szempontjait a jogszabályi rendelkezések egyértelműen meghatározzák:
A Pp. 371. § (1) bekezdés b) pontja szerint a határozott kérelemnek ki kell terjednie arra, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét mennyiben változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül. A 371. § (1) bekezdés c) pontja szerint tartalmaznia kell a határozott kérelmet arra nézve, hogy a másodfokú bíróságtól milyen felülbírálati jogkör gyakorlását kéri. A Pp. 371. § (1) bekezdés c) pontja kapcsán a fellebbező félnek egyértelműen elő kell adnia, hogy eljárásjogi vagy anyagi jogi szempontú felülbírálatra tart-e igényt, azon belül milyen körben kéri az elsőfokú bíróság eljárásának felülbírálatát [Pp. 369. § (1) bekezdés, illetőleg (3) bekezdés a) és d) pont].
53. Hogyan kell a fél jogi képviselőjének benyújtania a keresetlevelet a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozata ellen? Kizárólag elektronikusan vagy papír alapon is? (Pp. 570., 608. §)
A jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozata elleni keresetlevelet a jogi képviselő a jegyzőhöz is csak elektronikus úton adhatja be.
- 1256/1257 -
54. Ha a 2017-ben kibocsátott fizetési meghagyás kötelezettje a bejelentett címen ismeretlen, és ezért a közjegyző 2018-ban kelt végzésével a kérelmet hivatalból elutasította, de a felperes a közjegyző végzésének jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a keresetlevelet előterjeszti, úgy a perre melyik Pp. alkalmazandó?
Ha a közjegyző 2018-ban kelt végzésével a 2017. évben előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet hivatalból elutasította, akkor az 1952. évi Pp. 315. § (2) bekezdés a) pontja és 315. § (3) bekezdés a) pontja alapján a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem beadásának joghatályai fennmaradnak, ha a jogosult a keresetlevelet az elutasító végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a bírósághoz benyújtja vagy annak címére ajánlott küldeményként postára adja. E feltételek megvalósulása esetén az ügy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem beadásának időpontjában, 2018. január 1. napját megelőzően indult meg, ezért a Pp. 630. § (1) bekezdése alapján arra az 1952. évi Pp. szabályait kell alkalmazni.
55. Jogi képviselőnek minősül-e a gondnoksági perekben kirendelt ügygondnok? [Pp. 438. § (2) bek., Pp. 77. §]
A gondnoksági perekben kirendelt ügygondnok jogi képviselőnek minősül, de az ügygondnoki képviselet a jogi képviselet olyan speciális formája, amelyre a kötelező jogi képviselet szabályait a Pp. XXXII. Fejezetében írt eltérő rendelkezésekkel kell alkalmazni. Az ügygondnok ugyanis nem az általa képviselt alperes helyett, hanem mellette jár el.
Az ügygondnok kirendelésének garanciális jogvédelmi funkciója van, és mivel a Pp. 438. § (1) bekezdése szerint a perben az alperes teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik, valamennyi perbeli cselekményt önállóan is elvégezhet (pl. ellenkérelmet, fellebbezést terjeszthet elő). Az ügygondnok tehát nem az általa képviselt alperes helyett, hanem mellette jár el. Erre tekintettel az ügygondnoki képviselet olyan kényszerképviselet, amely nem azonos sem a jogi képviselővel történő eljárás választásával, sem a kötelező jogi képviselettel. Nincs akadálya annak, hogy az alperes az ügygondnok mellett jogi képviselőt hatalmazzon meg, az ügygondnok felmentésére azonban emiatt nem kerülhet sor.
56. A gondnoksági perekben az alperes ügygondnokának az ellenkérelmét írásban kell előterjesztenie vagy előadhatja azt szóban a perfelvételi tárgyaláson is?
Az a rendelkezés, hogy "legkésőbb a perfelvételi tárgyaláson", az ügygondnok esetén az alperestől eltérően alkalmazható, nem jelenti (jelentheti), hogy az ellenkérelmet szóban akár a perfelvételi tárgyalást megelőzően is előterjesztheti, és azt a bíróság a 246. § (3) bekezdésének megfelelően az arra rendszeresített nyomtatványon rögzíti. Az ügygondnokként kirendelt ügyvéd tekintetében e rendelkezés csak úgy értelmezhető, hogy a perfelvételi tárgyaláson jogosult/köteles azt előterjeszteni, akár szóban is, ez a "kedvezmény" őt is megilleti.
57. A gondnoksági perben az alperes benyújthat-e írásbeli ellenkérelmet az ügygondnok közreműködése nélkül, ha igen, azt a Pp. 246. § (1) bekezdése szerinti nyomtatványon vagy a Pp. 199. §-ának megfelelően kell előterjesztenie?
A gondnoksági per alperese az ügygondnoka közreműködése nélkül is jogosult írásbeli ellenkérelmet előterjeszteni a Pp. 246. § (1) bekezdése szerinti nyomtatványon.
Az ügygondnoki képviselet nem azonos a kötelező jogi képviselettel. Erre tekintettel az alperes perbeli cselekményére és nyilatkozatára nem alkalmazható a Pp. 74. § (1) bekezdése, tehát nem hatálytalan az alperes olyan írásbeli ellenkérelme, melyet nem ügygondnoka közreműködésével terjeszt elő.
Az alperes - pusztán a kötelező ügygondnokrendelés folytán - nem fosztható meg attól a jogától, hogy írásbeli ellenkérelmet terjesszen elő. Mivel az alperest ebből a szempontból jogi képviselő nélkül eljáró félnek tekintjük, írásbeli ellenkérelmét nyomtatványon kell előterjesztenie. Ennek hiányában a bíróság a Pp. 248. § (2) bekezdése alapján az írásbeli ellenkérelmet visszautasítja. Nincs azonban akadálya annak, hogy a visszautasított ellenkérelem tartalmát az alperes a perfelvételi tárgyaláson szóban előadja.
58. Van-e lehetőség arra, hogy a bíróság a kereset közlését megelőzően rendelje ki az ügygondnokot, rövid határidővel felhívja kapcsolati kódjának bejelentésére, majd a keresetet elektronikus úton közölje vele? [Pp. 438. § (2) bek.]
A Pp. 438. § (2) bekezdése szerint az alperes részére a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg kell ügygondnokot kirendelni, ezért nincs lehetőség az ügygondnoknak a kereset közlését megelőző kirendelésére.
59. A gondnoksági perekben a keresetlevél kézbesítésével és az ügygondnok kirendelésével egyidejűleg kitűzhető-e a perfelvételi tárgyalás?
A Pp. rendelkezései ilyen lehetőséget nem biztosítanak. A 436. §-a szerinti gondnoksági perben az alperes részére a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg ügygondnokot kell kirendelni [Pp. 438. § (2) bek.]. Gondnoksági perekben a Pp. általános szabályait a Pp. XXXII. Fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni (Pp. 429. §, 430. §). Az utaló szabály alapján a kereset közlésére a Pp. 179. § (1) bekezdése irányadó, azaz a bíróság a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg felhívja az alperest, hogy a keresetlevél kézbesítésétől számított 45 napon belül terjessze elő az írásbeli ellenkérelmét. A bíróságnak ezzel egyidejűleg a Pp. 438. § (2) bekezdése alapján a kirendelt ügygondnokot is fel kell hívnia a Pp. 179. § (1) bekezdése szerint a kereset közlése mellett, hogy a Pp. 199. §-ában foglaltaknak megfelelő írásbeli ellenkérelmét terjessze elő. Ezért az alperes részére az ügygondnokot nem a tárgyalásra történő kitűzéssel egyidejűleg, hanem még azt megelőzően, a kereset alperessel történő közlésével egyidejűleg kell kirendelni.
60. Gondnoksági perekben hivatkozhat-e a gyámhatóság a Pp. 439. § (2) bekezdés c) pontjában írt jegyzőkönyv hiányára azon az alapon, hogy a bíróság koráb-
- 1257/1258 -
bi ítélete alapján megállapítható, hogy alperes szellemi állapota a vele való kommunikációt teljesen ellehetetleníti? [Pp. 439. § (2) bek. c) pont]
A Pp. 439. § (2) bekezdése c) pontja szerinti jegyzőkönyv csatolása akkor mellőzhető, ha a Gyer 11. § (1) bekezdése szerinti feltételekre (a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel jár, illetve, ha a meghallgatandó nagykorú személy ismeretlen helyen tartózkodik) hivatkozik a gyámhatóság és igazolja is ezeket.
61. Intézményben elhelyezett gondnokoltnál kötelező melléklete-e a keresetlevélnek a gondozó intézményben végzett környezettanulmány? [Pp. 439. § (2) bek. b) pont]
A Gyer. 145. § (3a) bekezdése szerint a szociális bentlakásos intézményben élő gondnokság alá helyezendő személy vagy gondnokolt esetén a (3) bekezdés e) pontja szerinti környezettanulmánynak minősül a szociális bentlakásos intézmény vezetőjének írásbeli tájékoztatása a gondnokság alá helyezendő személy vagy a gondnokolt életkörülményeiről és ellátásáról. Ebből következően a gyámhatóság által indított gondnoksági perekben a szociális bentlakásos intézményben élő gondnokság alá helyezendő személy vagy gondokolt esetén a Pp. 439. § (2) bekezdése b) pontja alapján kötelezően csatolandó okirat alatt a szociális bentlakásos intézmény vezetőjének írásbeli tájékoztatását kell érteni a gondnokság alá helyezendő személy vagy a gondnokolt életkörülményeiről és ellátásáról.
62. A Vht. 41. §-ára mint megelőző eljárásra hivatkozással visszautasítható-e a keresetlevél a végrehajtás megszüntetése iránti perben, ha a felperes arra hivatkozik, hogy a végrehajtani kívánt követelés, illetve a végrehajtási jog elévült, ezt a tényállítását azonban nem tudja okirattal bizonyítani? [Pp. 528. § (2) bek.]
Az adós a Pp. 528. § (2) bekezdése szerinti pert a jogsérelmek orvoslására másodlagos lehetőségként akkor veheti igénybe, ha a végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására a Vht. szabályai szerinti nemperes eljárás keretében nem volt módja. A Pp. a nemperes eljárás perelterelő funkcióját kívánja erősíteni, ezért a paragrafus címével is egyértelműsíti, hogy a nemperes eljárás a per előzetes eljárásának minősül annyiban, amennyiben a perben közölni kívánt okból a nemperes eljárásban a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása lehetséges. Ezzel összhangban a Pp. 176. § (1) bekezdés c) pontja - kibővítve az 1952. évi Pp. vonatkozó rendelkezésének a tartalmát - egyértelmű visszautasítási okként határozza meg azt, ha a pert a törvényben meghatározott eljárás nem előzte meg. A nemperes eljárás lefolytatásának hiánya "perakadályt" jelent, azonban a végrehajtás megszüntetése iránti perekben megfelelő előzetes eljárásnak minősül a Vht. 41. §-a szerinti eljárásban beszerzett nemleges végrehajtást kérői nyilatkozat is. Erre tekintettel elévülésre hivatkozás esetén sem mellőzhető a Pp. 529. §-ában szabályozott előzetes eljárás.
63. Melyik Pp. alkalmazandó a 2018. január 1-jén vagy azt követően indult végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt indított perben, ha a Vht. 41. §-a szerinti eljárás lefolytatására 2018. január 1. előtt került sor? [Pp. 630. § (1) bek., 529. §, Vht. 41. §]
A végrehajtás megszüntetése és korlátozás iránt indított perben a keresetlevél beadásának időpontja az irányadó annak eldöntésekor, hogy a perben a 2017. december 31. napjáig korábban hatályban volt 1952. évi Pp. vagy a 2018. január 1. napjától hatályos 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) rendelkezéseit kell-e alkalmazni. Annak eldöntésekor, hogy melyik perrendi szabály alkalmazandó, nincs jelentősége, hogy a felperes (adós) a végrehajtónál mikor kezdeményezte a Vht. 41. § (1) bekezdése szerinti eljárást. ■
Visszaugrás
