A közjegyzőség mint világméretű intézmény
I. téma: Közjegyzői okirat - Hozzájárulás a társadalom fejlődéséhez
Következtetések
A 2007. évi madridi kongresszus a "közjegyzői okirat - hozzájárulás a társadalom fejlődéséhez" elnevezésű témát vitatta meg, melynek eredményeit a kongreszszus az alábbiakban foglalta össze:
1. A közjegyző független közhivatal gyakorlója, akire az állam közhatalmat ruházott annak érdekében, hogy közokiratokat állítson ki, melyek a bennük foglalt cselekmények valódiságát és helyességét, valamint az okirat végrehajthatóságát garantálják.
2. Gazdasági elemzés útján állapította meg a Bizottság, hogy a közhatalom gyakorlása a szabad foglalkozás keretein belül igen hatékonynak bizonyul: az állam a közokiratot közjogi hatással ruházza fel és ezzel egyidejűleg ellenőrzést és felügyeletet gyakorol a közjegyző tevékenysége fölött. Ez közelebbről nézve azt jelenti, hogy leegyszerűsödik a polgárok joghoz való hozzáférésének lehetősége, míg az elbürokratizálódás veszélye számottevően csökken. Az állam számára a közjegyző tevékenysége költségmegtakarítást eredményez, mivel munkáját a jogkereső lakosság fizeti meg.
3. A közjegyzői okiratot közjogi bizonyító ereje, végrehajthatósága és tartalmának közjegyző általi ellenőrzése különbözteti meg azon egyéb dokumentumoktól, melyeknél a közjegyző csupán az aláírást hitelesíti és az ügyfél személyét azonosítja. A "notary" kifejezés erre a tevékenységre történő alkalmazása leértékeli a valódi közjegyzői okirat tekintélyét és funkcióját, melynek következtében mindennemű fogalomfelcserélés kerülendő.
4. A világon két nagy jogrendszer létezik egymás mellett: a polgári jog (civil law) és az angolszász jog (common law) rendszere, melyek közül a közjegyzőség az előbbihez tartozik. Bár mindkét rendszer mélyreható különbségeket mutat, többé-kevésbé azonban békésen éltek egymás mellett úgy, hogy köztük sem egyesülésre sem fölényre törekvés nem figyelhető meg. Ez leginkább azzal a ténnyel magyarázható, hogy mindkét jogrendszer mély történelmi, politikai és szociális gyökerekkel rendelkezik.
5. A madridi bizottság bizalmát fejezte ki a közjegyzői rendszer teljesítőképessége iránt. A bizottság azon a véleményen van, hogy a közjegyzőségnek el kell fogadnia azokat a kihívásokat, melyeket nemzetközi szervezetek támasztanak, különösen az angol-amerikai befolyás alatt állók. A madridi bizottság bízik továbbá a közjegyzőségnek a társadalmi fejlődésben vállalt szerepében is. Ezen okból kifolyólag a kongresszus keretein belül gazdasági elemzéseknek vettették alá a közjegyzői tevékenységet, melynek nyomán a következő megállapításokra jutottak:
- Szükséges lenne a közjegyzőség számára egy összehasonlítást végezni az ingatlanok átruházása terén, ide értve a biztosítási megoldásokat és más jogi szakmák, illetve ingatlanszakértők bekapcsolását is, melyektől költségcsökkentő hatást várnának.
A pártatlan közjegyző valamennyi követelménynek eleget tesz: kioktatja a feleket, a szerződés rendelkezéseit a jogi előírásokhoz igazítja és biztosítja az okiratok biztonságos őrzését. Más rendszereknek különböző szakmák képviselőit kell bevonniuk ezen feladatok ellátására, mely jelentős költségtöbbletet eredményez.
- A közjegyzői okiratszerkesztő tevékenység a maga kioktatási- és tanácsadó szerepével biztosítja az információs egyensúlyt a piaci szereplők között, valamint megakadályozza az egyes negatív kihatásokat.
- Ezt az információs egyensúlyt a közjegyző egyrészt pártatlansága, másrészt a jogban járatlan felek védelme érdekében kifejtett kioktatási és tanácsadói kötelezettsége révén teremti meg. A rossz közjegyző választásának kockázatát zárja ki az egységes díjszabás és a közjegyzői okiratokra vonatkozó homogén szabályozás.
- A közjegyzői okirat számos pozitív hatást eredményez; egyrészt tanúsítja a közokiratba foglalandó eljárás jogszerűségét a teljes körű tényfeltárás révén, másrészt biztosítja a felek jogi felvilágosítását és esélyegyenlőségét. Ezen túlmenően permegelőző hatással is bír és ezáltal a bíróságok tehermentesítéséhez járul hozzá. Megállapítható, hogy a közjegyző, mint a jogbiztonság képviselője a piacnak és annak fejlődéséhez alapvető bizalmat nyújt. Általánosan érvényes gazdasági elv, hogy a piacon a bizonytalanság feltételei a meghatározóak. Minden olyan intézmény, amely a biztonságot növeli, gazdasági többletet is produkál.
6. A jogbiztonság, a bizonyító erő, valamint a végrehajthatóság pozitív hatásai, melyek a közjegyzői okirattal állnak összefüggésben, annak tartalmi minőségén alapulnak. Éppen ezért fő feladata a közjegyzőségnek, hogy ezt a minőséget állandó továbbképzések, szakmai szervezetek általi ellenőrzések, a szakmára vonatkozó előírások betartása, valamint új technológiák folyamatos bevonása révén folyamatosan fenntartsa és javítsa.
7. A társadalom közjegyzői okirat általi fejlődése nem csupán közgazdasági területen érzékelhető. A közjegyzőség más területeken is aktívan hozzájárul a fejlődéshez:
- A polgárok, családok és vállalatok számára új jogintézményeket vezet be. A kongresszus folyamán az egyes országokban eltérő példákat láthattunk: gondnoksági meghatalmazás, az együttélés házassággal rokon formáira vonatkozó szerződések, szervadományozás, családjogi szerződések, a közjegyző vagyonkezelési feladatai.
- A társadalmi béke megteremtése: a perek megelőzése és modern, alternatív konfliktusrendezés (mediáció és a választottbíráskodás) révén.
- A földhitelek fejlődése: a jogbiztonságot segítő tulajdonosi jogcímekkel.
- A nemzetközi kapcsolatok fejlődése: a közjegyzőség világméretű elterjedése biztosítja, hogy a közjegyzői okirat mindenütt ugyanazoknak a szabályoknak van alávetve és ugyanazokat az elemeket tartalmazza. Mindez a jövőben lehetővé teszi egy, az egész világon végrehajtható okirat létrejöttét, amely jelenleg európai szinten már létezik az európai végrehajtási jogcím formájában.
- Végül utalni kell a fenntarthatóságra, mint minden társadalmi fejlődés alapvető elemére: a közjegyzőség fenntartható társadalmi fejlődést nyújt azáltal, hogy a közjegyzői okiratba foglalásnál környezetvédelemi szempontok figyelembevételével jár el az 1992-es Cartagena de Indias-i világkongresszus követelményeinek megfelelően.
Mindezen irányvonalak tekintetbevételével a kongresszus a közjegyzőségbe vetett mély bizalmát fejezte ki a jövőre vonatkozóan. Ez a bizalom annál mélyebb, minél inkább képes a közjegyzőség arra, hogy a társadalmi szükségletekre megoldásokat és válaszokat találjon. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Ágostonné dr. Kürthy Márta MOKK, jogi előadó
[2] Dr. Ágostonné dr. Kürthy Márta MOKK, jogi előadó
Visszaugrás
