Hazánk európai uniós csatlakozásával, és azzal szinte egyidejűleg magyar közjegyzőségünk CNUE-be, az Európai Unió latin típusú közjegyzőségeit tömörítő szervezetébe történő tagfelvételünkkel (2004. május 14.) alapvető fordulat következett be közjegyzőségünk életében is. Már nemcsak megfigyelőként veszünk részt a CNUE munkájában, már nemcsak "kívülről" figyeljük az uniós jogalkotási folyamatot és az uniós eseményeket, hanem végre annak aktív részeseként meghatározó jelenléttel is bírhatunk, ha kellő időben és helyen hallatjuk hangunkat, és sikerül közvetlenül is megszólítanunk a jogalkotókat.
Az alábbiakban a belső piacon és az igazságügyi együttműködés területén folytatott tárgyalások, vitapontok, CNUE állásfoglalások lényegi elemeit mutatom be a teljesség igénye nélkül, csupán vázlatszerűen.
1. Állampolgársági fenntartás elve - Szerződésszegési eljárás a latin típusú közjegyzőséggel rendelkező tagállamok ellen (Németország, Ausztria, Belgium, Franciaország, Görögország, Luxemburg, Hollandia)
Az Európai Bizottság júniusban fog dönteni abban a kérdésben, hogy megindítja-e a szerződésszegési eljárást az Európai Bíróságnál a fenti tagállamok ellen. Az ún. indokolt állásfoglalások elutasítására kell megnyerni a bizottsági tagokat, ezért Balázs Péter EU biztosnak is eljuttattuk a Latin típusú közjegyző közhatalmi tevékenységét összegző anyagot.
Az újonnan csatlakozó államok, köztük Magyarország is, a fenti országokkal azonos módon rendelkeznek a hivatásrendi szabályokról, tehát a szerződésszegési eljárást ellenük is megindíthatja az Európai Bizottság.
- Az Európai Unióban a közjegyzői tevékenység hatósági jellegének egységes megítélését kétségbe vonják, a közjegyzői tevékenység megbontására törekednek, így a hatósági és nem hatósági tevékenység végzése szerinti megosztás elvezethet az EK-Szerződés 45. cikkelye alóli kivételhez. A 45. cikkely a letelepedési (telephely-létesítési) szabadság hatálya alól kiemeli a közhatalmi tevékenységeket, ugyanígy tesz az 55. cikkely a szolgáltatási szabadság vonatkozásában.
Eddig a 45. cikkely alá, mint a közhatalmi tevékenységet gyakorlók közé, sorolandó volt a közjegyzői tevékenység, és így fenntartható volt a nemzeti kikötés is (saját állampolgárságot követel meg a tagállam a közjegyzői foglalkozás gyakorlásához). Ez mára megkérdőjeleződött, néhány tagállam már fel is adta a nemzeti elbánás elvét. Felmerül, amennyiben nem közhatalmi tevékenységet lát el a közjegyző, akkor a letelepedés (telephely-létesítés) szabadsága és a szolgáltatások szabadsága alapelvek sérülnek, és ennek köszönhetően végső soron maga a közjegyzőség is a belső piacon megvalósítandó teljes szabad piaci verseny gátja.
2. Szolgáltatási keretirányelv - Versenyjog
- Európai Bizottság 2004. február 9. napján közzétett közleménye (Monti jelentés) a szabadfoglalkozású szolgáltatások területén folyó versenyről (vonatkozik gyógyszerészekre, ügyvédekre, közjegyzőkre, építészekre...) E jelentés következménye a tagállamok Versenyhivatalainak megindított vizsgálata a szabadfoglalkozások hivatásrendi szabályainak esetleges felülvizsgálatára.
Az EU célkitűzése: A 2000. márciusi lisszaboni stratégia megvalósítása (az EU 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasági térségévé váljon), ennek rendelnek alá mindent. Jelen álláspont szerint a közjegyzői tevékenység sok területen e célkitűzés megvalósításának az akadálya, ezért a versenyt gátló foglalkozásgyakorlási rendelkezéseket le kell építeni, azokat egységesíteni kell (pl. fix tarifarendszer, kinevezési feltételek, numerus clausus, reklámtilalom eltörlése...).
- CNUE állásfoglalás tervezete a szabadfoglalkozásúak szabályozásával kapcsolatban reagálva a Monti jelentésre:
- Versenyképes gazdasághoz az európai belső piacon működő jogrendszer, valamint olyan jogi keret szükséges, amely nagyfokú jogbiztonságot garantál!
- A közjegyzői tevékenység közvetlen állami feladatok gyakorlását és a közhatalom gyakorlásában való részvételt jelenti, ennek következtében a közjegyző nem az EK-versenyszabályok hatálya alá tartozó gazdasági szereplő.
- A közjegyzőség az igazságszolgáltatás szerves része, ezért nem sorolható a klasszikus szabadfoglalkozások közé.
- CNUE állásfoglalása a szolgáltatási keretirányelv vonatkozásában:
A közjegyzőt, mint közhatalom gyakorlót ki kell venni a szolgáltatási irányelv hatálya alól, és a 45. cikkelyt ismételten fel kell venni mint hivatkozási alapot.
- Az Európai Bizottság Versenyfőigazgatósága közvetlenül küldte meg a MOKK-nak azt a kérdőívet, melynek célja a közjegyzőségre vonatkozó hazai szabályozás feltérképezése.
- 2004. május 24. CNUE - Versenyfőigazgatóság képviselőinek találkozása, ahol a Bizottság álláspontja az alábbi volt:
1. A szabályozott foglalkozások harmonizálása nem lenne kívánatos.
2. Ugyancsak nem lenne kívánatos az összes foglalkozásgyakorlási szabály megszüntetése.
3. Az egyes országok eltérő gyorsaságú fejlődésére való tekintettel a Bizottság elgondolkodik azon, milyen lehetőség kínálkozik az államok közötti azon eszmecsere elősegítésére, hogy gazdasági szempontból melyik gyakorlat a legjobb (best practice).
4. Üdvözlik a CNUE-vel folytatott párbeszédet és a nemzeti jogrendszerekről folytatott információcserét, kívánatos lenne ennek a folytatása.
- Az Európai Bizottság másik közleménye: A Kisvállalkozók Európai Chartája
Külön példaértékűnek (best practice) említi a spanyol és osztrák elektronikai fejlesztéseket, így az osztrák CyberDoc rendszert, melyet az EU területén alkalmazott és követendő megoldásnak nyilvánít.
3. Szakképesítési irányelv
- Az Európai Parlament már a "szakmai képesítések elismerésére vonatkozó irányelv (diplomák elismerése)" alkalmazási területéből kivette a közjegyzőket, most a Tanács tárgyalja e témakört.
- Saját kezdeményezésünk: Oktatási Minisztérium által a brüsszeli tanácsi munkacsoportba delegált képviselő útján eljuttattuk álláspontunkat, miszerint a közjegyzői foglalkozásnak explicit kivételt kell képeznie a szakképesítési irányelv alól. Állásfoglalásunkat képviselte is a delegált szakértő, így már Magyarország is fenti többségi álláspontot erősíti.
4. Fogyasztói hitel irányelv
Az Európai Parlament foglalkozik a témával. Minimum harmonizációt irányoz elő a fogyasztói hitelekkel kapcsolatos jogszabályok vonatkozásában. A közjegyzői és bírósági okiratba foglalt hitelszerződések kivételként szerepelnek, mert az indokolás szerint a közjegyző vagy bíró előtt kötött megállapodások nem teszik a fogyasztót védtelenné, minthogy ilyen esetben biztosítva van a tárgyilagos, intenzív tanácsadás.
5. Pénzmosási irányelv
Az irányelv 3. módosítása folyamatban van.
1. Jelzáloghitel munkacsoport - CNUE munkacsoportja
Tervezet szintjén áll a jelzáloghitel jogi kereteinek harmonizációja, az európai jelzálog megteremtésének lehetősége.
2. Angolszász jogászokkal kapcsolatfelvétel
3. Mediáció
Az Európai Bizottságban az Európai Mediációs Kódex kidolgozásán dolgoznak, ezt a közjegyzőség is üdvözli.
4. Európai végrehajthatóság a nem vitatott követelések tekintetében - közvetlenül végrehajtható rendelet (Az Európai Parlament és a Tanács rendelete megjelent: 2004. április 21., száma: 805/2004.)
Európai Végrehajtási Záradék: a nemzeti közjegyzőségeknek kapcsolatba kell lépniük az IM-mel, és kérni kell, hogy az Európai Végrehajtási Záradék kiadására feljogosított szervek a közjegyzők legyenek.
5. Európai szerződési jog
Az Európai Bizottság által szorgalmazott standard-szerződéses feltételek ellenében aktivizálni kell a CNUE-n belüli szerződési jogi munkacsoportot. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Kopár Bernadett jogtanácsos, MOKK
Visszaugrás
