Egy, a polgáraihoz közel álló Európai Unió számára milyen jelentőséggel bír a politika az igazságügyi témákban?
Legelőször a Lisszaboni Szerződés hozott európai szemléletet az igazságügy területére. Számomra prioritást élvez egy olyan valódi, határokon átnyúló európai igazságügyi terület létrehozása, ahol a polgárok biztonságban, és jól érzik magukat. A polgároknak tudniuk kell bízni az Európai Unióban. Ha például Önt egy közlekedési balesetet követően egy másik tagállamban letartóztatják, vagy bűncselekmény áldozatává válik, megbízható jogokkal kellene rendelkeznie. Ez az, amiért 2010-ben a büntető eljárás keretében biztosított tolmácsoláshoz való polgári jogért, és a felhozott vádaknak a vádlott által érthető nyelvre történő lefordításához való jog érdekében dolgoztam. Ezt követi majd idén a büntetőeljárás során a védőhöz való jogról, és a családdal való kapcsolattartás jogáról szóló rendelet.
Az EU tavalyi kezdeményezéseinek hála, a polgárok a más tagállamból származó személlyel történő házasságkötésük esetén szabadon megválaszthatják a válásukra alkalmazandó jogot is. Ennek eredményeképpen, a nemzetközi pároknak nem kell többé idejüket és pénzüket pazarolni arra, hogy megtalálják a vagyonfelosztáskor eljáró igazságszolgáltató hatóságot, vagy az alkalmazandó jogot.
Az elkövetkező hónapokban kezdeményezni fogom továbbá az EU adatvédelmi jogszabályainak modernizálását. Ezzel összefüggésben, szeretném nagy mértékben megerősíteni az adatvédelmet, amit 1995-ben, egy olyan korban szabályoztak legutoljára, amikor az internetet még kevéssé használták, és az olyan jelenségek, mint a közösségi háló vagy a "Cloud Computing" (felhő alapú szolgáltatások) még ismeretlenek voltak. A személyes adatok felelősségteljes kezelése az átláthatóságon és az információn alapul. Elengedhetetlen, hogy azt a polgárt, aki személyes adatait felhasználni vagy korlátozni szeretné, mind a közjogi-, mind a magánjogi szervezetek megfelelőbben tájékoztassák. A legtöbben nincsenek tudatában annak, hogy a személyes adataik nyilvánossá tételét követően azok törlése az internetről nem könnyű feladat. Híve vagyok annak a jognak, hogy bármelyikünk bármikor hozzáférhessen és törölhesse a közzétett személyes adatait. A magánszférához való jog magában kell foglalja azt a jogot is, hogy az interneten ne jelenjünk meg.
Mindezen példák mutatják, hogy a "polgár-centrikus Európai Unió" nem csak egy jelszó. Az igazságügy területén olyan konkrét problémákra szeretne megoldásokat találni, melyekkel az európaiak örökösként, házastársként, vállalkozóként vagy elítéltként naponta találkoznak.
E cél érdekében a strukturális reformok mely területeket fogják érinteni? A tagállamok jogrendszereinek milyen mértékben kell európaibb színeket ölteniük?
Az európai határokon átnyúló jogi és igazságügyi terület létrehozásához szükséges reformok számtalan területet érintenek, kezdve a magán- és büntetőjoggal, az alapvető jogok védelmén keresztül az európai állampolgárság megerősítéséig. Nem véletlen, hogy a Stockholm-programot elindító, a Bizottság által 2009 áprilisában bemutatott akcióterv több, mint 300 olyan egyedi intézkedést tartalmaz, amit 2013 végéig szeretnénk megvalósítani.
A Lisszaboni Szerződés a büntetőjog területén új hatáskörökkel ruházta fel az Uniót. A Bizottság úgy döntött, hogy erre a lehetőségre alapozva ér el haladást a polgárok eljárási jogainak körében, mind a vádlottak, mind az áldozatok tekintetében. És ahogy mér említettem, számos figyelemre méltó javaslat született a magánjog területére vonatkozóan is. Az uniós állampolgárságról szóló, 2010 októberében kelt jelentésünkben 25 olyan, konkrét kezdeményezést sorolunk fel, ami segítheti az állampolgárokat a belső piacon nap mint nap eléjük kerülő akadályok lebontásában. Részét képezi ennek a kettős adóztatás és a bürokrácia visszaszorítása arra az esetre, ha egy uniós állampolgár a gépjárművét másik tagállamban szeretné regisztráltatni. Ugyanez a helyzet a közokiratok kölcsönös elismerését korlátozó adminisztratív és pénzügyi akadályok lebontásával is. Ugyancsak ide tartozik annak a fogyasztónak az esete is, aki azért nem tud elutazni az általa befizetett útra, mert az utaztató csődbe ment, vagy mert a járatát törölték. Ezek az utazók azon egyszerű oknál fogva nem élveznek védelmet, hogy az utazást saját maguk foglalták le, az interneten keresztül. Meg fogom oldani ezeket a problémákat, egytől egyig.
A reformok legtöbbje, főként az olyan területeken, mint a családjog is, nem törekszik a nemzeti jogok harmonizálására. Hidakat építünk a különböző nemzeti jogrendszerek között. Példája ennek a büntetőjog, ahol európai minimum-szabályokat fektetünk le, és megerősítjük a kölcsönös bizalmat az európai jogrendszerek között.
Beszéljünk az "európai állampolgárságról". Mi a jelentősége az uniós polgári jogok határokon átnyúló gyakorlásának, például a magánjogban?
Európai biztosi minőségemben arra törekszem, hogy a polgárok hétköznapi problémáira megoldást találjak. Az elmúlt évben több mint 100.000 kérelmet kaptunk az állampolgároktól, konkrét jogi problémákkal kapcsolatban. Határokon átnyúló akadályokról van szó ezekben az esetekben, melyek a polgárok szabad mozgásakor kerülnek előtérbe. Elemeztük ezeket a problémákat, és 2010 októberében egy, az európai állampolgárságnak szentelt jelentésben összegeztük őket. Most az a feladatunk, hogy az európai uniós polgári jogokat kézzelfoghatóvá tegyük. A jelentésünk azonosítja azokat a főbb akadályokat, amivel az európai polgárok a hétköznapokban szembesülnek, és megjelöli azokat az intézkedéseket is, amik ezeket megszüntetik. Nap mint nap ezen dolgozunk.
A polgárok jogainak határokon átnyúló gyakorlásával kapcsolatos akadályok lebontása a magánjog területén számunkra elsőbbséget élvez. Példaként említhető a nemzetközi párok vagyonára vonatkozó jogbiztonság helyreállítása, és a magánjogi szerződések szabad áramlásának megkönnyítése. Az eJustice európai honlappal nemcsak a polgárokat, de a jogi szakembereket is segíteni szeretnénk abban, hogy a jogi információkat könnyebben, több nyelven is megtalálják. Gratulálok a jogi szakmáknak - különösen a közjegyzőknek - ahhoz a jelentős erőfeszítéshez, amivel ennek a portálnak a fejlesztését támogatták.
A "jogi szakmák tagjainak alapszintű és folyamatos képzése" témájú program vajon háttérbe szorult? Hogyan hívhatnánk fel az európai jogalkalmazók figyelmét erre?
A bírák, ügyészek és más jogászok alapszintű és folyamatos képzése főként a tagállamoktól függ, míg más jogi szakemberek továbbképzése a nemzeti szakmai szervezetek hatáskörébe tartozik. Ezekből Európában nagyon sokfajta létezik. Azonban sok közjegyzői szervezet sem kötelezi tagjait a folyamatos továbbképzésen történő részvételre.
Mind az Európai Bizottság, mind az Európai Parlament évek óta határozottabb fellépést kér a bírák és más jogászok továbbképzésével kapcsolatban. Az utóbbi tíz évben az Európai Bizottság társfinanszírozza a jogászok továbbképzését, mint ahogy azt a CNUE 2003-as FormaNote programja során is tette. Szeretném bátorítani a közjegyzői szervezeteket, hogy a "justice civile" program keretében vegyenek részt magas színvonalú továbbképzéseken és szervezzenek ilyeneket.
2011-ben a Bizottság egyeztetést fog kezdeményezni az európai jogászképzésről. A résztvevők és a tevékenységek számának növelése, minőségének javítása érdekében ajánlásokat fogunk kiadni. Gondoltam arra is, hogy a bírák továbbképzése céljából lehetséges lenne egy új Erasmus program elindítása. Ez előnyt jelentene számunkra a tagállamok joganyagával kapcsolatos kölcsönös bizalom erősítése terén is.
Mit vár el az európai közjegyzőségtől az európai jogi és igazságügyi térség fejlesztésével kapcsolatban?
Remélem, hogy az európai közjegyzőség ugyanolyan aktív szerepet fog játszani továbbra is, mint a múltban. A jövőre nézve, remélem, hogy az európai közjegyzőség aktívan, kritikusan és konstruktívan követni fogja azokat a fontos reformokat, melyek ránk várnak úgy a magánjog, a házassági vagyonjog, mint a határokon átnyúló követelések témájában.
Szeretném továbbá, ha az európai közjegyzők áttekintenének a tagállamuk határain túlra, és elfogadnák az egységes belső piacot annak, ami: egyetlen lehetőség minden egyes európai polgár és vállalkozás számára!
"Idén, március 6. napján a spanyol közjegyzőség nagy fába vágta a fejszéjét: együttgondolkodni a jogtudománnyal a spanyol magánjogról és annak megújításáról. A 11. spanyol közjegyzői Konferencia első ülésére Sevillában került sor, mely esemény indítóülése volt hat további, önálló alkalomnak, melyek során vizsgálat alá kerül a szabad akarat és autonómia, mint a spanyol jogi normákat megalapozó épület homlokzata, és amelyek során mi, spanyol közjegyzők megemlékezünk törvényünk 150. évfordulójáról. A utolsó megemlékező ülésre Madridban, 2012. május 28. napján, a közjegyzői törvény 1862-es évfordulónapján kerül majd sor, amikor is az ugyanekkor Madridban megrendezésre kerülő 15. Ibériai-amerikai Közjegyzői Nap alkalmával a spanyol közjegyzők együtt ünnepelhetnek a külföldi kollégáikkal.
A 11. spanyol közjegyzői Konferenciát alkotó hat ülés alkalmat fog adni országunk magánjogának elmélyült tanulmányozására. Míg Sevillában az előadások és szekcióülések a szabad akarat (szerződési szabadság) és a piac közötti viszony vizsgálatát, és ezek megjelenését taglalták az Alkotmányban, addig idén júniusban, La Toja-ban (Pontevedra), a hangsúly az emberi jogokkal, a családjoggal és az öröklési kérdésekkel kapcsolatos viszonyára helyeződik át. Szeptemberben, Sitges-ben (Barcelona) a szabad akarat (szerződési szabadság) és a spanyol kereskedelmi jog közötti viszonyt fogjuk elemezni; novemberben Benidorm-ban (Alicante) a spanyol tulajdonjog szabályozása lesz terítéken, majd 2012 januárjában Carthagénában (Murcie) az egyéb jogterületekkel való viszonya kerül górcső alá; míg jövő márciusban Bilbao-ban (Baszkföld) a munka tengelyét a spanyol magánjog, valamint a nemzetközi és régióközi jogrendszerek - vagyis a spanyol autonóm közösségek jogrendszerei, kiknek saját magánjogi szabályaik és saját polgári törvénykönyvük is van - közötti konfliktusok elemzése fogja adni.
Ezen fórumok révén mi, spanyol közjegyzők örökséget szeretnénk hagyni a társadalomra. Jövőbeni perspektívánk: ahogyan mindig is tettük, alkalmazkodás a minket folyamatosan érintő jogalkotás, szabályozás, valamint a megújuló technológiák és a társadalmi változások kihívásaihoz. Mint eddig is, létjogosultságunk alapja: a permegelőzés és a jogbiztonság védelme. A mindennapi közjegyzői munka során felhalmozódott tapasztalataink és joggyakorlatunk széles skálájának átadása a jogalkalmazó közönség számára olyan kihívást jelent, ami mutatja, hogy a spanyol magánjog folyamatos fejlődésen megy keresztül, és ez időközönként - az örvénylő társadalmi-gazdasági változások miatti elidegenedés elkerülése végett - reformok bevezetését teszi szükségessé.
A Konferencia célja tehát, hogy a szabad akarat (szerződési szabadság) alapelv tükrében olyan megoldásokat adjon, amelyekkel mi, a 3000 spanyol közjegyző mindennapi tevékenységeinket el tudjuk látni. Ahogyan a múltban is tettük. Nem véletlen, hogy a horizontális tulajdonjogra és a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó spanyol törvényeket a spanyol közjegyzőség kezdeményezése alapján hozták meg. Ez mindkét esetben a jövőbeni perspektíváinkkal összhangban történt. Összhangban azzal, hogy a tudáshiány és az anakronizmus elkerülése érdekében gyors válaszokat szeretnénk adni mindannyiunk számára, így a Konferencia vizsgálni fogja a multikulturális társadalom, az együttélés, az élettársi kapcsolatok sokszínűségét, a családi vagyonra, a kapcsolatok megszakadására, továbbá az örökbefogadásra és a leszármazói kapcsolatokra vonatkozó szerződések sokféleségét, a technológiai és biogenetika fejlődést, vagy a vállalkozói szerződéses kapcsolatok hosszú sorát, és - egyebek között - a spanyol magánjog specialitásait. A jogbiztonságra irányuló, és a napjainkban megélt válságperiódusban megerősödött társadalmi elvárások igazolják, hogy a spanyol közjegyzőségnek fel kell vállalnia az országunk magánjogának modernizálására vonatkozó kihívást." ■
JEGYZETEK
szerkesztette: Dr. Varga Krisztina MOKK ügyvezető
Visszaugrás
