A konszenzusra épülő döntéshozatal célja a felek egyetértésével kialakított megállapodás megfogalmazása, melyben pártatlan harmadik fél segíti a megoldási javaslatok kidolgozását.
A feleket egymás irányába terelő, olyan típusú újszerű feldolgozási módszer, melynek segítségével, az adott kapcsolatrendszer újradefiniálásával, közös vélemény kialakításával, a két fél egymáshoz viszonyított magatartása új értelmet nyerhet. (Riskin, 1994)
A mediációs eljárás sajátos jellemzője, hogy nem meghatározott szabályrendszer kikövetelésével kíván eredményt elérni, sokkal inkább az együttműködés kialakítása a cél, a kevésbé formális jellegű mediációs eljárási rend érvényre juttatása a folyamat biztosítása során.
Az eljárás fontos jellemzője, hogy a vita kimenetele a felektől függ. Ellentétesen a bírósági eljárást érintő szigorú formális eljárási renddel, hatósági szabályrendszer alkalmazásával informálisabb érvényesülés a jellemző. A peres eljárás maga nem elsősorban a "win-win" (a "nyertes-nyertes") pozíció elérésére törekszik, sokkal inkább az egyik fél nézetrendszerének előtérbe jutását jelenti, a pervesztesség és pernyertesség, azaz a "win-lost" elv érvényesítésével, illetőleg kikényszerítésével. A felek közötti együttműködést jelentősen nehezítheti, akár el is lehetetleníti a felek egymással szemben kialakult ellentétes viszonyrendszere. A pervesztes fél, az ítélet kikényszerítését sokszor megkísérli ellehetetleníteni, hiszen számára az ítélet egyfajta büntetésként szolgál, az igazságszolgáltatásba vetett hit erős meginogását is magával hordozhatja. Azonban az is megkérdőjelezhető, hogy a pernyertes fél valóban pernyertesnek tekinthető-e az évekig tartó, sokszor kilátástalannak érezhető pereskedés során, hiszen lehetséges, hogy esetleges pernyertessége valójában a sikertelen teljesítés kikényszerítésével megkérdőjeleződhet, a fedezet hiánya és a behajthatatlanság valójában vesztessé teheti az eredetileg pernyertes felet.
A bírói pártatlanság és elfogulatlanság kötelezettsége mellett sokszor a pervesztes felek nehezen tudják elvonatkoztatni a bíró ítéletben kifejezésre juttatott véleménynyilvánításától pártatlanságát. Így kerülhet sor arra, hogy a nyertes féllel szembeni elfogultságot feltételező, sejtő, igazolni kívánó fél a bíró felmentését kéri.
A mediáció maga olyan konfliktuskezelő módszer, amely sok esetben a bírósági eljárás kiegészítő elemének is tekinthető, amennyiben ez az eljárás során megvalósulhat, lehetőség nyílhat a mögöttes érdekek feltérképezésére, az ellentétes nézetrendszer megismerésére. A felismerés megvalósulása jelentheti a kulcskérdést, hiszen akkor lehetséges egyező akaratnyilvánítás, amennyiben konkrét válaszok adódnak, annyiban a felek ésszerű egyezség megkötése irányába mozdulhatnak el. A jogvita bíróság előtti rendezésére a mindennapi életben felmerülő konfliktusok esetében nem minden esetben kerül sor, így válhat elérhetővé a közvetítés gyakorlati megvalósulása egyszerűbb felek közötti saját konfliktusmegoldások megkísérlése esetén. Sok esetben azonban a felek közötti kommunikáció már olyan mértékben megromlik, amikor harmadik, semleges, közvetítő személy közbenjárása nélkül már nem képesek az egymás közötti közvetlen kommunikáció megvalósítására, a vitás ügy elvárásaiknak megfelelő önerőből történő rendezésére.
Különös jelentőséggel bír az üzletfelek közötti különféle jogviták kialakulásának következtében fennálló kommunikációs csatornák megszakadása. Amikor már a vita a felek között olyan mértékben éleződött ki, hogy a vitás ügyek megoldásával kapcsolatos elvárások ismertetésére és értékelése nem lehetséges. A felek kommunikációjának megszakadása a gazdasági életben, különös veszélyeket rejthet magában: indulatokat szülhet, az akaratnyilvánítást és a problémamegoldást gátolhatja, szegregálódhatnak, destruktívvá válhatnak, szeparálódhatnak az érintettek, illetve akár teljesen ellehetetlenülhet a kommunikáció. A vita kulturált megoldási lehetősége nélkülözhetetlen az üzleti élet világában. A diszkréció és az adott cég imázsának megőrzése nélkülözhetetlen lenne az üzleti konfliktuskezelésben. Az alternatív vitarendezés (AVR) a modern jogfejlődés terméke, olyan típusú módszerek gyűjtőneveként szolgál, amelyek a hagyományos bírói utat jelentő megoldáshoz képest a konfliktusban álló felek számára alternatívát nyújtanak. A lehetőségek köréhez tartozik a választottbíráskodás alkalmazása, valamint a gazdasági mediáció lehetőségének igénybe vétele. A választottbíráskodás nemzetközi kereskedelmi típusú ügyeknél, államok közötti nézeteltérések során, üzleti viták megoldása körében alkalmazott eljárási módszer. A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXXI. törvény 1994. december 13-ai módosítása értelmében a felek akkor köthetnek ki választottbírósági eljárást, ha valamelyikük hivatásszerűen foglalkozik gazdasági tevékenységgel és a jogvita kifejezetten e tevékenységgel kapcsolatos.
"A mediáció olyan önkéntes folyamat, melynek során egy független harmadik személy segíti a feleket a kölcsönösen elfogadható egyezség elérésében, gyakran olyan esetekben, amikor a tárgyalások már holtpontra jutottak, a vitázók már nem képesek egymással segítő részvétele nélkül eredményesen kommunikálni."
Különösen fontos megjegyezni, hogy a mediáció és így a gazdasági mediáció nem destruktív, a múltba visszatekintő folyamat, hanem a jövőre fókuszáló, így a jövőbeni viselkedés kialakítására, a megoldandó problémakört érintő feladatok és tennivalók számbavételére asszociál. A szegregáció feloldását segítő funkcionálásával tárgyalási helyzetbe hozza a feleket, átalakítva érdekalapú egyeztetéssé a folyamatot. Irányultsága pozitív, hiszen a panasz adott állítássá a szükségletek érdekekké fogalmazódnak át általa, az indulatkezelés világos alapszabályrendszer érvényre juttatásával kordában tartja az indulatokat és konstruktív kommunikációt alakít ki. A probléma kinyilatkoztatására biztosított lehetőség, melynek eleme a bizalmas meghallgatás és a titoktartás, reális megoldási lehetőségek felkutatására törekszik.
Az üzleti életben a konfliktusok sikeres rendezésére használják a gazdasági mediációt - hatékony eszközként - amely konfliktushelyzet megoldása esetén illetőleg fennállásakor segíti a gazdasági partnerek együttműködésének megőrzését. Elsődlegesen az a célja az eljárásnak, hogy a konfliktusok eluralkodását megelőzze azért, hogy a felek között egyezség, megállapodás létrejöttére kerülhessen sor és a feleket önmaguk és a másik fél számára is megfelelő megoldáshoz juttassa. Az eljárás maga strukturált, közvetítő közreműködésével valósulhat meg, a résztvevő vitapartnerek önkéntes alapon kívánnak megállapodást létrehozni. A partnerek, azaz a vitás felek száma két vagy annál több lehet. A gazdasági mediációban a közvetítői szerepkört gazdasági mediátor tölti be olyan független felkért harmadik személyként, aki az eljárás pártatlan, hozzáértő hatékony levezetője.
A gazdasági mediáció legfontosabb jellemző jegyei a következőek: az eljárás együttműködésen alapul a kölcsönös előnyöket kívánja kifejezésre juttatni konszenzus és kompromisszum elérésével. A negatívumokat pozitívummá kívánja formálni. Célja a vitamegoldás, a peren kívüli vitarendezés hatékony módszere. Az eljárás maga jövőorientált, konstruktív kooperációt jelentő gazdaságos vitarendezési fórum. Fontos megemlíteni, hogy hatékony gazdaságilag racionális megoldások útjában álló érzelmek, indulatok fennállásakor. Kifejezett előnye, hogy a szerződéses kapcsolatokat az üzleti életben fenn tudja tartani, feltárva az érdekeket, szükségleteket, amellyel hozzájárul az üzletmenet fennmaradásához. A gazdaságosságot érintő kérdések tekintetében a ráfordítás mértéke óradíjban, szükség szerint sikerdíjban mérhető, illetőleg költségtérítésként funkcionálhat, melynek mértéke azonban kedvezőbb lehet esetleges bírósági illeték, perköltség viselésénél és az esteleges bírósági eljáráshoz fűződő ügyvédi díj mértékénél. A további takarékosságot biztosító tényező az úgynevezett "az idő pénz" kategória, mivel az eljárás lehetőség szerint napok, pár hét, maximálisan azonban négy hónapon belül lezárulhat. További előnye, hogy az eljárás gyorsasága biztosíthatja a szükséges erőforrások tervezhetőségét. Mivel a felek önkéntesen együttműködnek és együttesen fordulnak a gazdasági mediátorhoz, ez magával vonja, hogy saját döntést hoznak és az érdekelt felek közös akaratnyilatkozata elégedettséget vált ki. Így a közösen kialakított megoldás esetén a teljesítés, valamint a végrehajtás biztosíthatóvá válik. Az eljárás kulcsfontosságú tényezője annak zárt jellege. Biztosított a diszkréció, a bizalmas légkör, azaz kizárt a nyilvánosság és törvényes kötelezettség a titoktartás megtartása. A felek által motivált megegyezés egyúttal rugalmasságot is jelent. Az eljárás konstruktív. Az üzleti közvetítés eredményeképpen megőrizhető az ellenérdekű felek méltósága, a megegyezést követően a felek nyertesként távozhatnak, kialakul az úgynevezett "win-win", azaz "nyertes-nyertes" pozíció.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
