Megrendelés

Raffai Katalin[1]: A Brüsszel IIb rendelet: fókuszban a szülői felelősség megváltozott szabályai (IAS, 2023/3., 5-6. o.)

Bevezető a konferencia tanulmányaihoz

A 2022. augusztus 1-je után indult határon átnyúló házassági és szülői felelősségi ügyeket érintő eljárásokban az Európai Unió tagállamainak egy új jogi instrumentumot kell alkalmazni: a Tanács (EU) 2019/1111 rendeletét (2019. június 25.) a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről (Brüsszel IIb rendelet). A régi jogszabály, a Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (Brüsszel IIa rendelet) átdolgozása kétségkívül mélyebben érintette a szülői felelősségi, a jogellenes gyermekelviteli és a központi hatóságok közötti együttműködés témáit.

Az újragondolt uniós nemzetközi családjogi szabályok megfelelő indokot kínáltak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Nemzetközi Magánjogi Tanszéke számára, hogy közös együtt gondolkodásra hívja a nemzetközi családjoggal foglalkozó jogász hivatásrendek jeles képviselőit. A tudományos tanácskozásra a 2022. szeptember 16-án került sor "Brüsszel IIb rendelet: fókuszban a szülői felelősség megváltozott szabályai" címmel.

A megújult rendelet szülői felelősségre vonatkozó szabályai számos módosításon mentek keresztül, még jobban kiemelve a gyermeket érintő eljárásokban a gyermek legfőbb érdekét, valamint elmélyítve a tagállamok között az együttműködési kötelezettséget. E cél megvalósítása érdekében a Brüsszel IIb rendelet számos innovatív rendelkezést vezetett be, mint például a joghatósági szabályok pontosítása (jogellenes gyermekelvitel vagy visszatartási ügyek, kikötött joghatóság, vagy a joghatóság átadása az arra alkalmasabb bíróság részére); a gyermekjogok fokozottabb érvényre juttatása (kiemelve, hogy általánossá tette az eljárásokban a gyermek véleménynyilvánításához fűződő jogát); vagy a tagállamok közötti együttműködési kötelezettség szorosabbra fűzése (exequatur eltörlése). A szimpózium előadói elmé-

- 5/6 -

leti és gyakorlati szempontokat érvényre juttatva járták körül a megváltozott jogi környezethez kapcsolódó egyes általános és speciális elméleti és gyakorlati kérdéseket.

A Kedves Olvasónak ezúton szeretnénk átnyújtani egy válogatást a tudományos szimpóziumon elhangzott előadások alapján készült színvonalas tanulmányokból. ■

Lábjegyzetek:

[1] A szerző egyetemi docens (PPKE JÁK).

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére