1. Sokszor hangsúlyozott és aligha túlbecsülhető jelentőségű tény, hogy a romanista (René David terminológiájával: római-germán) jogcsaládhoz tartozó jogrendszerek alapjául elsődlegesen, a vegyes jogrendszerek (mixed jurisdictions) alapjául pedig a common law mellett részben, olykor bizonyos hangsúlyeltolódásokkal a mai napig a római jog szolgál. A római jog hatása azokban az országokban is jelentős mind a mai napig, ahol annak recepciójára a maga teljességében nem került sor, sőt, a római jog befolyása bizonyos mértékig még az angolszász jogcsaládhoz tartozó jogrendszerek (common law jurisdictions) vonatkozásában is kimutatható. Így ma is messzemenően érvényesnek tekinthető Montesquieu "A törvények szelleméről" c. klasszikus művében foglalt megállapítása, miszerint "sosem hagyhatjuk el a rómaiakat".
2. Hamza Gábor akadémikusnak, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Római Jogi Tanszéke professzorának 2013-ban, olasz nyelven megjelent nagymonográfiája római jogi alapokon vizsgálja a modern magánjogi rendszerek kialakulását és fejlődését.
A könyv számos előzménye közül a következő művekre szeretnénk e helyütt utalni. A római jogi tradíció továbbélését a római jogi tankönyv- és kézikönyvirodalomban nemzetközi mércével mérve is egyedülálló mélységgel és adatgazdagsággal mutatja be a Földi Andrással, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara egyetemi tanárával közösen írott, első ízben 1996-ban megjelent, a mai napig 18 kiadást megért "A római jog története és institúciói" c. tankönyv IX., a római jog továbbélését vizsgáló fejezete, amely a később e tárgykörben publikált könyvek előzményének is tekinthető. 1998-ban jelent meg - még társszerzőségben Földi Andrással - "Az európai magánjog fejlődésének főbb útjai" címmel egy, a római jog továbbélését már önállóan vizsgáló könyv. Mivel Földi András kutatásai 1998 után más irányba fordultak, az eredetileg közös szövegben a Földi András által írott szövegrészek mennyiségi aránya olyan alacsony mértékűvé vált, hogy - Földi András maximális egyetértésével, és szakmailag is teljesen megalapozottan - Hamza Gábor a római jog hatástörténetéről szóló könyveit 2002 óta saját neve alatt publikálhatja. 2002-ben jelent meg, immár Hamza Gábor tollából az európai országok és számos Európán kívüli ország külső magánjogtörténetét nemzetközi viszonylatban is páratlan mélységgel bemutató, "Az európai magánjog fejlődése. A modern magánjogi rendszerek kialakulása a római jogi hagyományok alapján" c. monográfia. Még ugyanebben az évben jelent meg Hamza Gábor német nyelvű magánjogtörténeti monográfiája is "Die Entwicklung des Privatrechts auf römischrechtlicher Grundlage, unter besonderer Berücksichtigung der Rechtsentwicklung in Deutschland, Österreich, der Schweiz und Ungarn" címmel. 2005-ben jelent meg Hamza Gábor francia nyelvű monográfiája "Le développement du droit privé européen" címmel, az európai magánjogfejlődés kérdéskörét némiképp más spektrumban feldolgozva. A szerző hasonló tárgykörben publikált második német nyelvű könyve ("Wege der Entwicklung des Privatrechts in Europa. Römischrechtliche Grundlagen der Privatrechtsentwicklung in den deutschsprachigen Ländern und ihre Ausstrahlung auf Mittel- und Osteuropa") 2007-ben jelent meg. Hamza Gábor harmadik német nyelvű könyve pedig, amely a szerző minden korábbi monográfiájánál szélesebb spektrumban vizsgálja a római jogi tradíciónak a modern jogrendszerekre gyakorolt hatását, "Entstehung und Entwicklung der modernen Privatrechtsordnungen und die römischrechtliche Tradition" címmel 2009-ben látott napvilágot.
Hamza Gábor legújabb, olasz nyelvű monográfiája a korábbi művekhez hasonlóan mindenekelőtt "külső történeti" szemléletben íródott, jóllehet a szerző által külön is hangsúlyozott új megközelítésmódra tekintettel helyenként "belső történeti" fejtegetések is olvashatók.
Abból a célból, hogy Hamza Gábor legújabb könyvét a külföldi magánjogtörténeti szakirodalomban el tudjuk helyezni, szeretnénk e helyütt néhány, az európai magánjog fejlődését bemutató idegen nyelvű alapműre utalni. A mai napig alapvető munkának számít Paul Koschaker első ízben 1947-
- 317/318 -
ben megjelent "Europa und das römische Recht" c. könyve. A római jog továbbélésével foglalkozó, gyakran idézett művek sorából kiemelkedik a XX. század egyik legnagyobb német romanistája, Franz Wieacker "Privatrechtsgeschichte der Neuzeit" c, első ízben 1952-ben megjelent monumentális kézikönyve. Belső történeti szemléletben íródott Helmut Coing szintén máig alapvető jelentőségű, kétkötetes műve "Europäisches Privatrecht" címmel. Az újabb magánjogtörténet tömör, ámde kitűnő, egyúttal olvasmányos stílusban megírt összefoglalását nyújtja Hans Schlosser "Grundzüge der Neueren Privatrechtsgeschichte" című könyve, amelynek 10. kiadása 2005-ben jelent meg. A téma francia nyelvű szakirodalmából ebben a tekintetben a Jean-Philippe Lévy, valamint Andre Castaldo által a polgári jog fejlődéséről írt alapvető jelentőségű, döntően a francia jog (külső és belső) történetére koncentráló, "Histoire du droit civil" című műre utalunk.
3. Ami Hamza Gábor könyvének szerkezeti felépítését illeti, a romanista megközelítésmód jelentőségét hangsúlyozó Előszót (13-14) egy önálló tanulmánynak is tekinthető, a magánjog harmonizációjának főbb kérdéseit taglaló és a római jogi tradíció messzemenő jelentőségét hangsúlyozó, az angol jogfejlődés, ill. jogfelfogás sajátosságaira is kitérő elemzés követi (15-36), melyben a szerző többek között kifejti azt a - mintegy egész magánjogtörténeti témájú munkásságának egyik vezérmotívumául is szolgáló - alaptételét, miszerint a római jog biztos alapot szolgáltat az európai jogközelítés hosszú folyamatához.
A könyv első része (37-58) az európai magánjog kezdeteit mutatja be, melyek részben az ún. barbár jogokra, részben pedig a iustinianusi római jogra vezethetők vissza. Ezt a kettős gyökeret szem előtt tartva a szerző mindenekelőtt a barbár kompilációk keletkezéstörténetét és a iustinianusi kodifikáció folyamatát tekinti át. Az első rész végén rövid portré olvasható Theodor Mommsemől, a nagy ókortörténészről és római jogászról, akitől pl. a Digesta, ill. a Codex Theodosianus szövegkritikai kiadása, a Corpus Inscriptionum Latinarum összeállítása, továbbá a római történelem, a római közjog és büntetőjog témakörében írott monumentális, máig alapvető jelentőségű művek származnak.
A könyv második része (59-172) az európai magánjog középkori fejlődését tekinti át. Behatóan foglalkozik a római jogot, a kánonjogot és a hagyományosnak mondható, ugyanakkor tekintélyes szerzők által vitatott szakirodalmi álláspont szerint a különféle feudális és városi jogokat is magában foglaló ius commune fogalmával és jelentőségével. Hamza ezt követően a német területeken, az osztrák örökös tartományokban, Németalföldön és Svájcban vizsgálja a római jog középkori továbbélését. A szerző figyelme kiterjed továbbá a pays de droit écrit-re és pays de droit coutumier-re történő kettéosztottságát egészen a Code civil 1804-es hatályba lépéséig megőrző francia magánjog középkori fejlődésének bemutatására, továbbá a középkori Itália, Spanyolország, Portugália, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Anglia, Wales, Skócia, az észak-európai országok, Bulgária, Szerbia, Montenegró, Havasalföld és Moldávia, valamint Oroszország középkori magánjogfejlődésének bemutatására is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
