A polgári perrendtartás (Pp.) egyik koncepcionális újítása az alapelvi fejezet átalakítása, amelynek részét képezte több új alapelv bevezetése. A kódex három új alapelvet honosított meg a magyar polgári perjogban: a perkoncentráció elvét, a felek eljárástámogatási köztelezettségét és a bíróság közrehatási tevékenységét. Ezen alapelvek mind ugyanarra a kívánalomra vezethetők vissza - a perhatékonyság rendszerszintű biztosítására. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy a fokozott féli felelősséget a jogalkotó megfelelően jelenítette-e meg azzal, hogy ehhez egy új alapelvet vezetett be az eljárástámogatási kötelezettség törvényi szintű kimondásával.
One of the main novelties of the Code of Civil Procedure was remodelling the chapter of the basic principles. It consists of the introduction of several new principles, three of which is worth mentioning: the concentration of proceedings, the parties' obligation to facilitate the proceeding and the court's duty to manage the case. All of them have a common aim, that is to ensure the efficiency of civil procedure. The study seeks the answer to that question whether the strengthened responsibility of the parties was regulated correctly with the introduction of the parties' obligation to facilitate the proceeding.
Tárgyszavak: polgári perrendtartás, alapelvek, eljárástámogatási kötelezettség
Czoboly Gergely rávilágított arra, hogy a modern perjogtörténet során minden esetben, amikor a bíróság és a felek közötti viszonyt a végletesség uralta, az a perek jelentős elhúzódásához vezetett[1] és a perelhúzás megakadályozásának eszközeit két csoportra bontotta: az első csoportba azokat sorolta, amelyek céljuk szerint a perelhúzásban való érdekeltséget kívánják semlegesíteni, a másik csoportba pedig azokat, amelyek a pertaktikai mozgástér szűkítését célozzák.[2] Tekintve továbbá, hogy "minden perjogi codificatio legnehezebb része a bíró és a felek közötti viszonyt szabályozni",[3] már a hatályos polgári perrendtartás (a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, a továbbiakban: Pp.) koncepciója (a továbbiakban: Koncepció)[4] is megfogalmazta, hogy mind a felek, mind a bíróság számára egyértelműnek kell lennie, hogy milyen kötelezettség terheli a feleket a perkoncentráció biztosítása terén, és a bíróságnak milyen eszközök állnak rendelkezésére annak előmozdítása érdekében: "Az újonnan elkészülő Pp. a felek eljárástámogatási kötelezettsége elvének az előírásával kinyilvánítaná, hogy a jövőben az eljárások hatékony és gyors lezárhatósága érdekében egy aktívabb és együttműködőbb hozzáállást kíván meg a felek egymás közötti és a bíróság felé irányuló viszonylatában is."[5] A felek perbeli részvételének is elő kell mozdítania az eljárás tisztességességét, időszerűségét, amely ebből fakadóan nemcsak joguk, hanem a másik fél ugyanilyen jogára tekintettel kötelesség is.[6]
A jogalkotás során megfogalmazódott az együttműködés elvének kodifikációja, amely a bíróságnak és a feleknek arra irányuló együttműködési kötelezettségét írta volna elő, hogy a per céljait a lehető leghatékonyabban elérjék.[7] Az együttműködés elve az eljárástámogatási kötelezettségen kívül magában foglalta volna a bíróság (a Koncepció szóhasználata szerinti) "közrehatási kötelezettségét" is, ugyanakkor a Szakértői Javaslat[8] - amely bár eltér az elfogadott törvénytől, de olyan, álláspontom szerint magas tudományos színvonalú megoldás, hogy mindenképpen alkalmas a Pp.-vel való összevetésre[9] - kiemelte, hogy az együttműködésnek nem a felek között kell érvényesülnie, hanem a bíróság és a felek viszonyában, azaz az eljárási jogviszonyok rendszerében. A felektől nem is várható el, hogy egymással együttműködjenek, hiszen éppen azért fordulnak bírósághoz, mert nem képesek együttműködni.[10]
- 71/72 -
A Szakértői Javaslat végül nem is fogalmazta meg törvényi szinten az eljárástámogatási kötelezettséget, tekintve, hogy azt (a bíróság közrehatási tevékenységével együtt) az anyagi pervezetés alapelve magában foglalja.[11] A Javaslat egyébként a rendelkezési elvet, a tárgyalási elvet, a jóhiszemű pervitel elvét és az anyagi pervezetést nevesítette,[12] tükrözve azt a felfogást, hogy "itt [...] a kódex feladata a perbeli szereposztás, azon belül is a bíró szerepének definiálása, aktivitási fokának, eljárásmenedzsment-jogkörének szabályozása".[13]
A jogalkotó végül arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felek eljárástámogatási kötelezettségét a Pp. I. fejezetében, azaz az eljárás egészét átható, "vezérlő elvek"[14] között szükséges kimondani. Így a Pp. 4. § (1) bekezdése[15] rendelkezik arról, hogy a felek kötelesek előmozdítani az eljárás koncentrált lefolytatását és befejezését. Ez arra vezethető vissza, hogy a perkoncentráció címzettjei a felek és a bíróság, így a törvény az eljárás főalanyaitól aktívabb fellépést követel meg a perek mihamarabbi befejezése érdekében,[16] vagyis a Koncepció célkitűzése megvalósult. Úgy is megfogalmazható, hogy a per ténybeli és jogi kereteinek mielőbbi tisztázása megköveteli a bíróság és a felek együttműködését,[17] amelynek féli oldalát az eljárástámogatási kötelezettség jeleníti meg. Az együttműködési kötelezettség tehát abban a "közjogi jogviszonyban" áll fenn, amely a bíróság és a felek között a polgári per során létrejön.
A 4. § egyébként számos olyan klasszikus alapelvet (így a tárgyalási elvet és az igazmondási kötelezettséget) is magában foglal, amelyeket a jogalkotó az eljárástámogatási kötelezettséggel kapcsolt össze,[18] vagyis a jogalkotó az (1) bekezdést tekinti fő rendezőelvnek ("alapvető jelentőségű tétel"),[19] és ebből vezeti le mind a tárgyalási elvet, mind az igazmondási kötelezettséget.[20] Az, hogy a jogalkotó megfelelő álláspontra helyezkedett-e e vonatkozásban, a tanulmány később tárgyalja.
Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán beszélhetünk-e az eljárástámogatási kötelezettség megsértéséről. Ha igen, akkor ez alatt érteni kell-e mind az időbeli korlátot, mind azt, hogy mi e kötelezettség tárgya. Ha az eljárástámogatás valóban kötelezettség, akkor annak megsértéséhez szankciónak is kell járulnia, így meg kell vizsgálni, hogy milyen jogkövetkezményeket von maga után. A tanulmány az alábbiakban elvégzi az eljárástámogatási kötelezettség rendszertani elemzését és elhelyezi azt a magyar perjogi hagyományok rendszerében.
Bár a miniszteri indokolás szerint az eljárástámogatási kötelezettség valamennyi eljárási cselekményre vonatkozik, így a nyilatkozatok, indítványok, bizonyítékok előterjesztésére és a tárgyaláson történő megjelenésre,[21] álláspontom szerint elsősorban a perfelvételi nyilatkozatok megtétele során kell figyelembe venni. A legjelentősebb szankciós rendelkezések is ahhoz kapcsolódnak hogy a perfelvételi nyilatkozatokat nem az eljárástámogatási kötelezettségnek megfelelően tették meg. A perfelvétel során már a keresetlevélben foglalt nyilatkozatok megváltoztatása, kiegészítése, további bizonyítási eszközök rendelkezésre bocsátása is a perfelvételi nyilatkozatokra vonatkozó eljárástámogatási kötelezettség hatálya alá esnek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
