Megrendelés
Európai Jog

Fizessen elő az Európai Jogra!

Előfizetés

Ugyanazon szolgáltatóval vagy eladóval szemben érvényesítendő igények fogyasztók közötti engedményezése - az Európai Unió Bírósága C-498/16. sz., Maximilian Schrems kontra Facebook Ireland Limited ügyben 2018. január 25-én hozott ítélete (EJ, 2018/3., 37-40. o.)

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

10 M. Schrems 2008 óta felhasználója a Facebook közösségi hálónak. Kezdetben e közösségi hálót kizárólag személyes céljaira használta, álnév alatt. 2010 óta használ egy Facebook-fiókot csak magántevékenységek céljára, például a körülbelül 250 ismerőssel történő fotómegosztásra, csetelésre, posztolásra. E fiókban cirill betűkkel írja a nevét annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy nevére rákeressenek. Ezenkívül 2011 óta egy saját maga által regisztrált és szerkesztett Facebook-oldalon keresztül is használja a Facebookot abból a célból, hogy a Facebook Irelanddel szembeni fellépéséről, előadásairól, pódiumbeszélgetéseken való részvételéről és médiafellépéseiről beszámoljon a netezőknek, valamint adománygyűjtési felhívások közzététele és könyvei reklámozása céljából.

11 2011 augusztusát követően M. Schrems 23 panaszt nyújtott be az ír adatvédelmi bizottsághoz, amelyek közül az egyik a Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljáráshoz vezetett (2015. október 6-i Schrems ítélet, C-362/14, EU:C:2015:650).

12 M. Schrems két könyvet publikált az állítólagos adatvédelmi jogsértésekkel szembeni fellépésével összefüggésben - részben díjazás ellenében -, előadásokat tartott többek között hivatásos szervezőknél, számos holnapon írt, például blogokat, online petíciókat, illetve közösségi finanszírozást az alapügy alperese elleni eljárásokhoz. Egyébiránt egyesületet is alapított az adatvédelemhez fűződő alapvető jog érvényesítése céljából, számos kitüntetést kapott, és több mint 25 000 személy igényeket engedményezett rá az egész világból annak érdekében, hogy azokat a jelen eljárásban érvényesítsék.

13 Az M. Schrems által alapított egyesület, amelynek célja az adatvédelem érvényesítése, nem profitorientált, célja az adatvédelemhez fűződő alapvető jog érvényesítése, a szükséges háttér-tájékoztatás és médiamunka, valamint a politikai tájékoztatás. Célkitűzése az ezen alapvető jogot esetlegesen veszélyeztető vállalkozások ellen indított közérdekű próbaperek pénzügyi támogatása. Célja továbbá a szükséges költségek finanszírozása, és ehhez megfelelő adományok gyűjtése, kezelése és szétosztása.

14 M. Schrems lényegében azt állítja, hogy az alperes többször megsértett számos, különösen az osztrák Datenschutzgesetz 2000-ben (az adatvédelemről szóló 2000. évi osztrák törvény), az ír Data Protection Act 1988-ban (az adatvédelemről szóló 1988. évi ír törvény), illetve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (HL 1995. L 281., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.) rögzített adatvédelmi rendelkezést.

15 M. Schrems olyan részletes kereseteket nyújtott be a Landesgericht für Zivilrechtssachen Wienhez (bécsi regionális polgári jogi bíróság, Ausztria), amelyek először is az alapügy felperese egyszerű szolgáltatói minőségének, az adott utasításokhoz való kötöttségének, megbízói minőségének - amennyiben a feldolgozás saját céljára történik -, valamint a felhasználási feltételekre vonatkozó szerződéses kikötések érvénytelenségének megállapítására irányultak, másodsorban adatainak saját célra, illetve harmadik személyek céljára történő felhasználásától való eltiltásra, harmadsorban a felperes adatainak felhasználására vonatkozó tájékoztatás adásától való eltiltásra, és negyedsorban elszámolásra, illetve a szerződéses feltételek hozzáigazítása, a kártérítés és a jogalap nélküli gazdagodás tekintetében marasztalásra irányultak.

16 Azt állítja, hogy e tekintetben saját igényeire, illetve az alapügy felperesének hét másik szerződéses partnerének hasonló igényeire támaszkodik, akik szintén fogyasztók, Ausztriában, Németországban vagy Indiában laknak, és ezen igényeket a Facebook Ireland elleni keresete céljából a felperesre engedményezték.

- 37/38 -

17 M. Schrems szerint az említett bíróság nemzetközi vonatkozásban fogyasztói joghatósággal rendelkezik a 44/2001 rendelet 16. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

18 A Facebook Ireland elsősorban a nemzetközi joghatóság hiányára vonatkozóan emel kifogást.

19 A Landesgericht für Zivilrechtssachen Wien (bécsi regionális polgári jogi bíróság) azon okból utasította el M. Schrems keresetét, hogy tekintettel arra, hogy a Facebookot szakmai célokra is használta, nem hivatkozhat a fogyasztói joghatóságra. E bíróság szerint az engedményező részére alapított magánjogi joghatóság nem száll át az engedményesre.

20 M. Schrems az elsőfokú végzéssel szemben fellebbezést nyújtott be az Oberlandesgericht Wienhez (bécsi regionális felsőbíróság, Ausztria). Ez utóbbi részben megváltoztatta ezt a végzést. Helyt adott az alapügy felperese és az alapügy alperese által személyesen kötött szerződéshez kapcsolódó követeléseknek. Ezzel szemben elutasította a keresetet abban a részében, amely az engedményezett igényekre vonatkozott, azon okból, hogy a fogyasztói joghatóság akkor vonatkozik az alapügy felperesére, ha saját igényeit érvényesíti. Következésképpen M. Schrems nem támaszkodhatott sikeresen a 44/2001 rendelet 16. cikke (1) bekezdésének második fordulatára az engedményezett követelések érvényesítése során. Mindazonáltal, ezt meghaladóan, e bíróság elutasította a Facebook Ireland által hivatkozott eljárási kifogásokat.

21 Mindkét fél felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő e határozattal szemben az Oberster Gerichtshofhoz (legfelsőbb bíróság, Ausztria).

22 E bíróság előadja, hogy ha az alapügy felperese "fogyasztónak" minősült volna, az eljárást Bécsben kellett volna megindítani. Ugyanez vonatkozik az azon igényekre vonatkozó eljárásokra, amelyek Bécsben lakóhellyel rendelkező fogyasztókat érintenek. E tekintetben nem jelentene lényeges további terhet az alapügy alperese számára, ha ezen eljárás során további engedményezett igényekkel szemben is védekeznie kellene.

23 A kérdést előterjesztő bíróság mindazonáltal úgy ítéli meg, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatára tekintettel nem válaszolható meg a szükséges bizonyossággal az a kérdés, hogy mennyiben hivatkozhat a fogyasztói joghatósági okra az a fogyasztó, akire más fogyasztók igényeket engedményeznek együttes érvényesítés céljából.

24 E körülményekre figyelemmel az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság) az eljárását felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) Úgy kell-e értelmezni a 44/2001/EK rendelet 15. cikkét, hogy az e rendelkezés értelmében vett »fogyasztó« elveszti e minőségét, ha egy magán Facebook-fiók hosszabb idejű használatát követően az igényei érvényesítésével összefüggésben könyveket publikál, részben fizetett előadásokat is tart, honlapokat működtet, adományokat gyűjt az igények érvényesítéséhez, és számos fogyasztó rá engedményezi az igényeit azon ígéret ellenében, hogy a per esetleges eredményét a perköltségek levonása után e fogyasztók részére juttatja?

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére