Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves kollégák!
Engem ért a megtiszteltetés, hogy mindnyájunk nevében tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszönthetem a 70 éves Lőrincz Györgyöt, aki 1949. szeptember 20. napján született.
A születésnap jó alkalom a számvetésre és arra, hogy méltassuk az ünnepelt munkásságát.
Ha azt mondjuk, hogy munkajog, a művelői közül azonnal Lőrincz György munkajogász neve jut eszünkbe, ha pedig azt mondjuk, hogy Lőrincz György, a munkajog jut eszünkbe.
Mint tudjuk a születés időpontja meghatározza az ember életútját.
Mi is történt 1949 őszén, különös tekintettel a munkajogi és társadalmi vonatkozásokra, azaz tekinthetünk-e a születésnap jogi környezetére mint a munkajogi indíttatás kezdetére?
Az alkotmány úgy rendelkezett, hogy a Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama, társadalmi rendjének alapja a munka. Minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képessége szerint dolgozzon. Munkájukkal munkaversenyben való részvételükkel és a munkafegyelem fokozásával a szocialista építést szolgálják.
Egy kormányrendelet úgy rendelkezett, hogy a munkavállalókat nem életkoruk vagy nemük szerint, hanem az általuk végzett munka alapján kell díjazni, azaz felsejlettek az egyenlő bánásmód körvonalai.
Volt szerszámhasználati díj: a kasza használata esetén 3 százalékkal, egyéb vasból készült szerszám használata esetén 2 százalékkal, fából készült szerszámok esetében 1 százalékkal felemelt órabért volt köteles a munkáltató fizetni.
Kiküldetésnek volt tekintendő, ha a munkavállaló, a részére kijelölt rendes munkahelyen kívül végezte munkáját, például ha szarvasmarhát vagy lovat hajtott a vásárra.
A ráutaló magatartás is megjelent a szabályozásban. Ha például a közszolgálati alkalmazott, engedély hiányában hat napig nem jelentkezett munkahelyén és távolmaradását nem mentette ki, azt olyannak kellett tekinteni, mint aki az engedély nélküli távollét első napján állásáról lemondott volna.
Az igazságügyi szervezet átalakításával összefüggésben szabályozásra került a bírák kinevezése. E szerint az Legfelsőbb Bíróság elnökét, másodelnökét, bíráit, a felsőbíróságok elnökeit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) nevezi ki. A felsőbíróságok másodelnökeit, bíráit, a megyei bíróság elnökeit a minisztertanács nevezi ki. A többi bírát az igazságügyi miniszter nevezte ki. Ha a bírát a NET nem kívánta állásában megtartani végelbánás alá kellett vonni.
Egy IM rendelet szerint a munkaügyi perben hozott törvényszéki és felülvizsgálati ítéleteket meg kellett küldeni az Országos Munkabér Megállapító Bizottságnak, amelynek címe Budapest, V. kerület, Kossuth Lajos tér 4. (sic!)
Megjegyzendő, hogy az egységes bírói és ügyvédi szakvizsga anyagában a munkajog még nem szerepelt. Vizsgázni kellett azonban kereskedelmi, fizetésképtelenségi, váltó- és csekkjogból.
A születésnap társadalmi környezete
A Szabad Nép újság a szeptemberi és októberi számai - többek között - az alábbi címeket tartalmazta.
Tervgazdálkodásunk diadala: A munkanélküliség helyett bekövetkezett a munkaerőhiány.
Meg kellett szüntetni a munkaközvetítést, mert hetekig senki nem jelentkezett kiközvetítésre.
Táppénz csalókat tartóztatott le a rendőrség. Nyolc dolgozót tartóztattak le, saját maguknak okoztak sebesülést, maratást, égetést, horzsolást, majd a sebeket fokhagymával bekenték csak azért, hogy három-négy hónapig jogosulatlanul vegyenek fel táppénzt és ezzel aláássák a tervgazdálkodást.
Nem véletlen tehát, hogy a köszöntött, kiemelt szakmai területe lett a munkajogi kártérítés.
Lőrincz György közel ötvenévnyi szakmai életpályájának fontosabb szakaszai az alábbiak.
Lőrincz György munkaügyi bíróként kezdte el pályáját Tatabányán, majd folytatta azt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon. 1979-től 1982-ig a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság elnöke volt. Dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban, majd a Pest Megyei Bíróság tanácselnöke.
Ezt követően az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Munkajogi Főosztályának vezetője, majd 1990-1991-ig a Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára.
Ezután kezdte meg sikeres ügyvédi pályáját, vált elismert és köztiszteletben álló ügyvéddé.
A munkajogi jogalkotásban harminc éve vesz részt. Vezető kodifikátora volt a munkajogi tárgyú törvényeknek és jogszabályoknak. Kiemelkedő tevékenységének elismeréseként a Kúria több, munkajogi joggyakorlatot elemző csoportjának volt a tagja.
Sokszínű karakter, alakította és alakítja a munkajog elméletét, felhasználva gazdag ügyvédi tapasztalatát.
- 68/69 -
Rendszeres előadója a munkajogi konferenciáknak és továbbképzéseknek, számos szakmai folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
A 2014. évben tüntették ki a Pro Iure Laboris Díjjal.
Méltán elnöke a Magyar Munkajogi Társaságnak.
Munkásságából külön figyelmet érdemel a munkajogi unortodoxiával való foglalkozás.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
