Rendkívül érdekes, sajátos tanulmánykötet jelent meg "A Versenyjog aktuális kérdései" címen Dr. Tóth Tihamér szerkesztésében. A tanulmánykötetben foglalt hét tanulmány a gazdasági élet és a jogrendszer egymástól független szegmenseiből kiindulva alkotja meg azt az összképet, amely az olvasó előtt feltárja a versenyjognak - a jog valamennyi ágazatához kapcsolódó - sajátos, önálló jellegű követelményrendszerét.
Valamennyi tanulmány a hazai és az EK-jog komplex és részletes elemzésén alapul.
A tanulmányok, amelyekből ez az összkép keletkezik, egymástól független, önmagukban is teljes kérdést magukba foglaló írások és ezért az egész kötetet az egyes tanulmányok önálló elkülönült ismertetése útján mutatjuk be.
1. Bassola Bálint "A polgári jog és a versenyjog találkozása az általános szerződési feltételek területén - kapcsolódások és elhatárolások" c. tanulmánya a versenyjog és a magánjog kapcsolódási pontjait vizsgálja.
Bassola hangsúlyozza, hogy az általános szerződési feltételek a gazdasági élet elengedhetetlen részei, melyek a vállalkozások hatékonyságát, versenyképességét növelik a piacon, azonban versenyellenes magatartási eszközzé is válhatnak.
A polgári jog tiltja, hogy az általános szerződési feltételek tisztességtelen kikötést tartalmazzanak, azonban a tisztességtelen kikötés még önmagában nem versenyellenes, de bekövetkezhet olyan eset, amikor polgári jogilag nem kifogásolható általános szerződési feltétel versenyellenessé válhat.
A tanulmány elemzést ad az általános szerződési feltételek polgári jogi és versenyjogi feltételeinek kapcsolódásáról és így rámutat, hogy versenyjogilag meg nem engedette válhatnak olyan, önmagukban polgári jogilag nem kifogásolható általános szerződési feltételek, amelyeket a versenytársak az egymás közötti verseny korlátozása érdekében azonos módon állapítanak meg. Így versenyellenessé válhat, amikor versenytársak azonos módon állapítják meg pl. reklámozási, áru-visszavásárlási, fizetési feltételeiket és ily módon iktatják ki a versenyt az egymás közötti kapcsolatban.
Érdekes összefüggést mutat be a polgári jogi tisztességtelen kikötés alkalmazása és a versenyjogi erőfölénnyel való visszaélést megvalósító magatartások között. A polgári jog szerint tisztességtelen valamely kikötés, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. Ez a meghatározás független attól a körülménytől, hogy az általános szerződési feltételt alkalmazó piaci fél erőfölényben van-e vagy nem. A 18/1999. (II.5.) Korm. rend. tartalmazza azokat a kikötéseket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek. Az erőfölényben lévő vállalatra fokozott versenyjogi felelősség (special responsabilitiy) hárul, tehát magatartásukat szigorúbb mércével kell mérni. A polgári jog szerint tisztességtelen kikötésnek minősülő rendelkezések a versenyjogi jogalkalmazás részére is iránymutatóul szolgálnak, mivel álláspontja szerint, ha valamely erőfölényes helyzetben lévő vállalat az általános szerződési feltételeiben a fenti rendelet tiltó listáján szereplő kikötést alkalmaz, úgy e kikötése a Tptv. 21. § a.) pontjával is ütközőnek tekinthető.
2. Csépai Balázs és Szatmáry István: "A magánjogi jogérvényesítés lehetőségei a versenyjoggal ütköző magatartásokhoz kapcsolódóan" cím alatt közlik tanulmányukat.
A tanulmány a magánjogi jogérvényesítés magyarországi lehetőségeinek vizsgálata során abból indul ki, hogy az 1/2003 EK sz. rendelet alapján a nemzeti bíróságok előtt zajló perekben közvetlenül alkalmazható az EKSZ 81. és 82. cikkeinek egésze.
A hazai jog elemzését megelőzően áttekintést ad az EK-n belül kialakult helyzetről és rámutat, hogy az EK-ban mindössze 60 esetben került sor versenyjogi jogsértés miatt kártérítési kereset benyújtására és ezekből is csak 28 esetben ítélt meg a bíróság a felperes részére kártérítést.
Ez az adat arra késztette az Európai Bizottságot, hogy felmérést készíttessen a jogérvényesítés e módjáról és feltárja az egyes országok joggyakorlatában kialakult nehézségeket.
A tanulmány ezért elemzi a kártérítési igények érvényesítési lehetőségeit és azok esélyeit, különös fi-
- 393/394 -
gyelemmel arra, hogy ezekben a perekben is a Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Részletesen elemzi azokat a problémákat és nehézségeket, amelyek a bíróság előtti igényérvényesítés körében felmerülnek és a figyelemfelkeltés céljából ezek közül néhányat kiemelek:
- ki a jogosult a perindításra, indíthat-e pert a kartellben részt nem vevő versenytárs, a jogsértéssel érintett áruk vevői, a szolgáltatások igénybebevői (fogyasztók);
- megítélhető-e anyagi jogi kártérítés annak a javára, aki a kartellben részt vett, majd a kartellt elhagyta, figyelemmel arra, hogy saját felróható magatartására senki jogot nem alapíthat;
- ha észleli a bíróság annak a lehetőségét, hogy a szerződés sérti a közösségi versenyszabályokat, azonban erre vonatkozóan nem terjesztenek elő kereseti kérelmet, eljárásjogi akadályok miatt hivatalból nem folytathat le eljárást;
- a bíróság számára nem biztosított a lehetőség, hogy a felek akaratán kívül bizonyítást folytasson le azon tényekre (pl, érintett piac meghatározása, piaci erőfölény, stb.) amelyek alapján a semmisség vagy annak hiánya megállapítható lenne;
- a bizonyítás a követelés összegszerűsége vonatkozásában az igényt érvényesítő felet terheli és ez a követelés érvényesítését részére több esetben igen nehézkessé teszi.
3. Juhász Dorina tanulmánya: "A versenykorlátozó megállapodások tilalmával ütköző egységes és komplex jogsértések" cím alatt jelent meg.
A tanulmány alapja az, hogy a tagállamok versenyhatóságai és nemzeti bíróságai közvetlenül alkalmazhatják az előttük folyó eljárásokban az EKSZ 81. és 82. cikkeit a tagállamok közötti kereskedelem érintettsége esetében.
A közösségi versenyjog évtizedek óta alkalmazza az egységes és komplex jogsértések terminológiáját és így ennek hazai megismerése - különösen a horizontális versenykorlátozó megállapodások tekintetében - mellőzhetetlen. Az egységes és komplex jogsértések terminológiájának alkalmazása a hosszú időtartamot felölelő komplex kartellek megítélése során szükséges, mivel ilyen esetben a kartell tagjai gyakran időben változhattak, különböző intenzitással vettek részt benne. Ezért valamennyi résztvevő tekintetében a tényállási elemek mindenre kiterjedő feltárása ésszerűtlenül nagy terhet róna a jogalkalmazóra. Az egységes megállapodás tanúsításáért a kartellban résztvevő valamennyi vállalkozás felelősséggel tartozik, tekintet nélkül arra, hogy pontosan milyen időközben vett részt a jogsértésben.
A tanulmány e kérdést az EU Bíróság esetjogi döntései alapján mutatja be.
Részletesen tájékoztat a kartellek létrejöttének különféle módozatairól, különös figyelemmel az összehangolt magatartás fogalmára. Ennek megállapítása tekintetében az alábbi szempontokat emeli ki:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
