A munkáltatói jogutódlás jelenleg is hatályos Mt. 85/A. § (1) bekezdése szerinti meghatározását a jogharmonizációs célú 2003. évi XX. törvény illesztette a Munka Törvénykönyvébe - a 2001/23/EK irányelv alapján. A jogállásváltozás Mt.- és Kjt.-beli alapvető szabályait szintén a megjelölt módosító törvény adta meg. A vonatkozó törvényi rendelkezések elméleti és gyakorlati kérdéseivel azóta számos tanulmány foglalkozott.
A jogutódlás - jogállásváltozás munkajogi fogalma elhatárolását, kapcsolódó elméleti kérdések újbóli felvetését indokolja, hogy a közelmúltban számos megyei, települési önkormányzat kényszerült oktatási intézménye megszüntetésére, az adott oktatási feladat másik, meglévő intézménye által vagy egyházzal, alapítvánnyal kötött megállapodás útján történő ellátására. Az érintett intézmények, mint munkáltatók által foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonya megszűnése tárgyában kezdeményezett munkaügyi perekben az tapasztalható, hogy a jogutódlás - jogállásváltozás elhatárolása, e két jogintézmény közalkalmazotti jogviszonyra gyakorolt hatásának tisztánlátása szakemberek számára is gondot okoz.
Jelen cikk keretében a jogutódlás és a jogállásváltozás fogalmi elemeire, az oktatási intézmények mint munkáltatók körében jelentkező néhány sajátosságára kívánom felhívni a figyelmet két eseti döntés ismertetésén keresztül.
A munkáltató személyében bekövetkező alanyváltozás a fennálló munkaviszonyra (közalkalmazotti viszony stb.) nézve eredményezhet munkáltatói jogutódlást vagy jogállásváltozást.
A munkáltatói jogutódlás fogalmát az Mt. 85/A. § (1) bekezdése határozza meg, amely szabály a közalkalmazotti és a közszolgálati jogviszonyban is megfelelően alkalmazandó.
Eszerint a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak (a továbbiakban: jogutódlás) minősül
a) a jogszabályon alapuló jogutódlás, valamint
b) a munkáltató anyagi, illetve nem anyagi erőforrásai elkülönített, szervezett csoportjának (például gazdasági egység, üzem, üzlet, telephely, munkahely, illetve ezek része) a további működtetés, illetve az újbóli beindítás céljából, e törvény hatálya alá tartozó szervezet vagy személy számára történő, megállapodáson alapuló átadása és átvétele, így különösen adásvétel, csere, bérlet, haszonbérlet, illetve gazdasági társaságba való belépés vagyonbevitel révén.
Jogszabályon alapuló jogutódlás az, amikor a munkáltatóként működő adott jogalany-típusra vonatkozó anyagi jogszabály a szervezeti változást jogutódlásnak minősíti (például a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. 67. § (1) szerinti formaváltás, egyesülés és szétválás).
Megállapodáson alapuló jogutódlás a munkáltató egészének vagy egy részének átadása megállapodás alapján. Ez utóbbi a munkáltatói jogutódlás azon esete, amit el kell határolni a jogállásváltozás esetétől.
A munkáltató egészének vagy egy részének megállapodással történő átadása akkor munkáltatói jogutódlás, ha az átadás ugyanazon törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára történik.
Másrészt amennyiben csak a munkáltató egy része kerül átadásra, a jogutódlás feltétele, hogy a munkáltató anyagi, illetve nem anyagi erőforrásai elkülönített, szervezett csoportja, azaz egy, az identitását megőrző gazdasági egység átruházásáról legyen szó (például a gazdasági társaság formában működő munkáltató adott üzemének átruházása az üzem berendezéseivel, eszközeivel vagy az óvoda és bölcsőde mint közös igazgatású intézményből a bölcsőde átadása másik oktatási intézmény részére, a bölcsőde ingatlanterülete, épülete, berendezései átadásával).
A munkáltatói jogutódlás a munkavállaló (közalkalmazott, köztisztviselő) jogviszonyában a foglalkoztatott akaratától függetlenül - a jogutódlás alapját képező jogszabályi rendelkezés vagy megállapodás alapján - bekövetkezik.
A foglalkoztatott jogviszonyában a jogutódlás pusztán a munkáltató személyének megváltozása, a munkaviszony fennállását, tartalmi elemeit nem érinti. A jogutód munkáltatónál a munkavállaló munkaviszonyból eredő jogai és kötelezettségei, a foglalkoztatás feltételei, körülményei változatlanok maradnak.
A jogutódlás a jogviszony létét sem érinti, a munkaviszony folyamatosan fennáll, a jogutódlás nem eredményezi annak megszűntét, illetőleg kizárólag ezen okból nem szüntethető meg (LB Mfv. II. 10.295/2007/4.).
A jogállásváltozás esetét az Mt. 86/B. §. és a Kjt. 25/A. § szabályozza.
Az Mt. 86/B. § (1) bekezdése szerint ha az e törvény hatálya alá tartozó munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak, vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a közalkalmazottak jogállásáról vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya az átadás időpontjában megszűnik.
A Kjt. 25/A. § (1) bekezdése szerint ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a Munka Törvénykönyve vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik.
A munkáltató egészének vagy egy részének megállapodással történő átadása akkor eredményez a foglalkoztatottak jogviszonyában jogállásváltozást, ha az átvevő munkáltató nem ugyanazon törvény hatálya alá tartozik, mint az átadó munkáltató.
A megállapodáson alapuló munkáltatói jogutódlás és a jogállásváltozás elhatárolási pontja tehát az, hogy az átadó és az átvevő munkáltató ugyanazon törvény hatálya alá tartoznak-e. A Kjt. és a Ktv. szervi hatálya ugyanis zárt, csak a törvényekben meghatározott szervek, személyek foglalkoztatottai állhatnak közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban. Így abban az esetben, ha az átadó és az átvevő munkáltató is például az Mt. hatálya alá tartozik, akkor a foglalkoztatott munkaviszonyában munkáltatói jogutódlás történik, hisz új munkáltatójánál is munkaviszonyban állhat. Akkor azonban, ha például az átadó munkáltató az Mt. hatálya, az átvevő munkáltató pedig a Kjt. hatálya alá tartozik, jogutódlás a foglalkoztatott jogviszonyában fogalmilag kizárt, hisz új munkáltatójánál csak közalkalmazotti jogviszonyban állhat. Ebben az esetben a foglalkoztatott jogállása megváltozik.
Mindebből következik, hogy a munkáltatói alanyváltozás foglalkoztatotti jogviszonyra gyakorolt hatása ez esetben éppen ellentétes, mint a jogutódlásnál.
Jogállásváltozás esetén a foglalkoztatott átadó és átvevő munkáltatónál fennálló jogviszonya között nincs teljes jogfolytonosság, az átadó munkáltatónál fennálló jogviszonya megszűnik [Mt. 86. § d) pontja, Kjt. 25. § (1) bek. d) pontja], helyébe - amennyiben ahhoz a munkavállaló hozzájárul - új jogviszony lép. A foglalkoztatott átadó munkáltatónál fennálló jogviszonya törvény erejénél fogva szűnik meg, nem a munkáltató által kerül megszüntetésre.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
