A mediációs irodalomnak a gyakorlati kézikönyvek sorába illeszkedő új kiadványa a Partners Hungary Alapítvány és a SZTE jogi kara közös gondozásában jelent meg. A könyv a gyermekek érdekeinek védelmére és a gyermekek részvételére fókuszálva, a válási mediáció alkalmazása során felmerült szakmai kérdéseket és dilemmákat járja körül, amelyekre nincsenek kész válaszok. Szakirodalmi hivatkozásokkal bőségesen alátámasztott, elsősorban, de nemcsak a mediátorok, hanem bírók, gyermekvédelmi szakemberek, gyámhivatali dolgozók, pedagógusok számára megoldási javaslatokat is tartalmazó kötetről beszélhetünk, amely a mediáció "holisztikus" szemléletét hangsúlyozza abban az értelemben, hogy a felek itt nem a vita egy bizonyos (pl. jogi) szempontját helyezik előtérbe, hanem a vita egészét viszik egy fórum (a mediátor) elé. A szerzők szerint a családi jellegű vitákban van a legégetőbb szükség arra, hogy a felek aktív részvételével megtárgyalt, minden érintett számára működőképes megoldások jöjjenek létre. A kötet alapját az Alapítvány által létrehozott munkacsoport szakmai állásfoglalása képezi, mely a kötetben bővített szakmai tartalommal jelenik meg azért, hogy a mediációt alkalmazó szakemberek ismerjenek meg olyan nézőpontokat, háttéranyagokat, nemzetközi tapasztalatokat és gyakorlatokat, amelyeket a válási mediáció gyakorlatában tudnak majd hasznosítani. A kötetet áthatja a gyermekközpontú szemlélet. Az első részben a gyermekközpontú igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai jogszabályi hátterével ismerkedhet meg az olvasó, a második nagyobb lélegzetű rész a válás lélektani részeit járja körül a gyerekekre gyakorolt hatásokat elemezve. A jogi nézőpontot olyan lelki szempontú megközelítéssel egészítik ki, amelyek hasznosak minden gyakorló szakember részére. Külön fejezetet kapott a gyermekközpontúság garantálása a mediációs folyamatban, ahol gyakorló mediátorok, egyetemi oktató, külföldön élő jogász-mediátor hoz példát arra, hogy milyen nemzetközi gyakorlatok léteznek. Gyakorló mediátorok egy csoportja azt a témát járja körbe, hogy ki lehet a gyermek támogatója a mediáció során. A szakmai anyagot kiegészítő melléklet pedig a mediátoroknak ad kézzelfogható segítséget ahhoz, hogy milyen szempontok alapján, mit érdemes átgondolniuk egy-egy mediáció előtt, amikor arra gondolnak, hogy a gyermek érdekei és jogai mellett a gyermek fizikai és lelki biztonságát is szeretnék garantálni a szülők mediációs folyamatában.
A szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy a gyermek bevonásának kérdése mind a hazai mind a külföldi szakirodalomban kidolgozatlan, kevés szakmai protokollal rendelkező terület. Leginkább az tapasztalható, hogy csak akkor vonják be a gyermeket a mediációs folyamatba, ha biztosítottnak látják a gyermek biztonságát, és csak olyan mediátorok járnak el ezekben az ügyekben, akik megfelelő képesítéssel és szaktudással rendelkeznek. A szerzők véleménye az, hogy sokkal fontosabb lenne a szülőket képessé tenni arra, hogy a gyermek érdekét felismerjék és kommunikálják a mediáció során. A szülők részére nyújtott képzések hosszabb távon hatékonyabb módszernek tekinthetők a külföldi tapasztalatok és az utánkövetés szerint, melyek azt mutatják, hogy ha a szülők képessé válnak arra, hogy csökkentsék a válás gyermekre gyakorolt negatív hatásait, csökken a válási megállapodások újratárgyalásának a száma is.
Ez a szakmai ajánlás olyan támpontokkal szolgál a hazai gyakorló mediátoroknak, amellyel biztonságosabbá tehetik a mediációs folyamatokat a gyermekek és a szülők számára is. A 3. számú melléklet a gyermek bevonásának szintjeiről szól, a 4. számú melléklet pedig egy ellenőrző lista arra, hogy mit kell végig gondolnia a mediátornak a gyermek bevonása előtt a gyermek biztonságának megteremtése érdekében.
A szerzők előrevetítik, hogy hasonló módszerrel a jövőben a kapcsolatügyeleti mediáció protokollját is érdemes körbejárni.
Bíróként és a mediáció elkötelezett híveként is melegen tudom ajánlani minden szakember számára ezt a kötetet, bíró és bírósági közvetítő kollégáim számára különösen azért, hogy alaposan megfontolhassák, rendelkeznek-e megfelelő képességekkel és eszközökkel ahhoz, hogy a gyermeket meghallgassák, bevonják a peres vagy mediációs folyamatokba, képesek-e egyedül a gyermek igényeinek a felmérésére egy bonyolult lelki folyamatban. Osztom a szerzők véleményét abban, hogy képzettség szükséges azon mediátorok számára, akik
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
