Jelen cikk megírásának apropója, hogy napjainkban a jegyző mint állatvédelmi hatóság (illetve a nevében és megbízásából eljáró hatósági ügyintéző, a továbbiakban együtt: hatóság) nem kizárólag kutyák, macskák ellenőrzését folytatja le, azonban egyre több olyan ügy kerül az asztalára, amelyben magánszemélyek tartanak kedvtelésből rókát, törpemalacot, vadászgörényt.
Nem volt mindig ennyire elterjedt a görénytartás. Nem tudni, pontosan mikor háziasítottak először görényeket, de maradványaik már i. e. 1500-tól fellelhetők. Néhányan azt gondolják, hogy már az ókori egyiptomiaknak is voltak görényeik, de sokkal valószínűbb, hogy az odalátogató európaiak macskákat láthattak. I. e. 6-ban Augustus görényeket küldött a Baleár-szigetekre az elszaporodott nyúlpopuláció ellen.
A tatár népek körében kizárólag az előkelőségek tarthattak vadászgörényt. Viktória királynő a XIX. században Angliában oly nagy görényrajongó volt, hogy a hozzá érkező követeknek, államfőknek legmagasabb tisztelete jeléül görényeket ajándékozott.[1] A Brit Fegyveres Erők 1. zászlóaljának egy vadászgörény a kabalaállata. Az Újvilágba először a 17. században vittek görényeket. 1860-tól a II. világháború kezdetéig magtárak védelmére használták őket a Vadnyugaton. Mint házikedvencek az 1970-es években lettek népszerűek, dr. Wendy Winsteadnek köszönhetően (countryzenész, állatorvos), aki hírességeknek adott el vadászgörényeket, és a TV-ben is feltűnt a saját állataival.[2]
Manapság a vadászgörény beszerzése nem igényel különösebb utánajárást, a jófogason 12 000-45 000 Ft között már lehet venni[3]. Ami nagyobb kihívást jelent az állattartó számára, az a vadászgörény megfelelő életkörülményeinek kialakítása.
A nem megfelelő körülmények kialakítása állatvédelmi jogszabálysértésekhez és birtokvédelmi panaszokhoz, szomszédkonfliktusok kialakításához vezethet.
A Magyar Birtokvédelmi Szövetség birtokvédelmi tesztnek hívja azt a kérdéssort, amelynek lefuttatásával a birtokvédelmi kérelem jegyzőhöz történő benyújtása előtt el lehet dönteni, hogy a kérelmező számíthat-e az eljárás megindítására.
Ugyanezt a tesztet futtatja le a jegyző, amikor a kérelem beérkezik hozzá és eldönti, van-e helye az eljárás megindításának.
Amennyiben a tesztsornak csak egyetlen kérdésére is "nem" a válasz, nincs helye az eljárás lefolytatásának, a kérelem elutasításra kerül.
A birtokvédelmi teszt pontjai:
1. van-e a jegyzőnek illetékessége és
2. van-e a jegyzőnek hatásköre;
3. hiánytalanul szerepelnek-e a kötelező elemek a kérelemben;
4. kérelmező a sérelemtől számított egy éven belül nyújtotta-e be a kérelmet;
5. kérelmező birtokosnak minősül-e;
6. kérelmező ellenérdekű féltől a dolgot nem tilos önhatalommal szerezte-e meg;
7. kérelmező a birtoklásának megzavarását tűrni nem köteles;
8. értelmezhető-e az eredeti állapot helyreállítása, a zavarás megszüntetése.
A tesztsor 2. pontjánál érdemes elidőznünk. A jegyző ugyanis egyszerre birtokvédelmi hatóság és állatvédelmi hatóság, és amennyiben a birtokvédelmi panasz alapja állattartási anomália, ahogyan például a magas láz is valamilyen más szövődmény eredménye, az állatvédelmi problémák megszüntetésével megszűnik a panaszos által panaszolt helyzet is.
A Magyar Birtokvédelmi Szövetség azt ajánlja, az állattartásra visszavezethető birtokvédelmi panaszok kérdését a jegyző állatvédelmi hatósági jogkörében mindenképpen vizsgálja meg. Mit jelent ez a vizsgálat? Azt, hogy a jegyző az állattartás helyszínén, hatósági ellenőrzés keretében bizonyosodik meg arról, hogy az állat tartása sért-e állatvédelmi jogszabályt vagy sem.
Jelen cikk célja tájékoztatást nyújtani állattartóknak és jegyzőknek a házi görények tartására vonatkozó jogi szabályozásról, a megfelelő tartásról, valamint a hatósági ellenőrzés során figyelembe veendő szempontokról.
Ahogyan azt látni fogjuk, a kedvtelésből tartott vadászgörények életkörülményeire vonatkozóan nincs olyan egzakt szabályozás, mint például a kutyatartás tekintetében. A pontosítás érdekében megkerestem a Magyar Vadászgörény Klubot, a Tüskevár Vad és Egzotikus Állatvédő Alapítványt, a Görénytartók Egyesületét, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, dr. Kotora Noémi hatósági állatorvost, hogy szakértelmükkel segítsék a hatósági ellenőrzések lefolytatását, egyben pontos útmutatást nyújtsanak az állattartók részére.
- 24/25 -
Különösen az alábbi kérdések igényeltek szakértői kiegészítést:
1. milyenek a vadászgörény fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételek [ÁVT. 4. § (1) bek.[4]];
2. mi az a takarmány, amely a vadászgörény jóllétét szolgálja [KR. 14. § (1) bek.];
3. milyen a vadászgörény természetes viselkedése, és hogyan kell tartani, hogy erre lehetősége legyen [KR. 14. § (2) bek.[5]];
4. milyen méretű az a tartási hely, ahol az állat a fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni [ÁVT. 5. § (4) bek., KR. 14. § (4) bek.]
Minden hatósági ellenőrzés első lépése az állattartónál tartott állat fajának beazonosítása, valamint annak feltérképezése, hogy az egyedet kedvtelésből vagy valamilyen haszonszerzés céljából tartják. Lehetséges, hogy egy-egy faj kizárólag kedvtelésből tartható lehet, tipikusan ilyen a kutya, macska[6], de megoszlanak a vélemények például a törpemalacok vagy törpesertések mint a házi sertés legkisebb méretű, kedvtelésből tartott fajtái besorolása tekintetében.
A KR. 1. § (2) bek. a) pontja szerint a "kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék-védelem és - eb és macska kivételével - közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat."
A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 2. § a) pontja alapján a haszonállat: "az élelmiszer, gyapjú, bőr vagy szőrme előállításához vagy egyéb mezőgazdasági célra tenyésztett vagy tartott állat, beleértve a halakat, kétéltűeket, hüllőket, és a Magyarországon nem vadászható, vadon élő fajok mezőgazdasági haszon céljából tenyésztett vagy tartott egyedeit, valamint a Magyarországon vadászható, vadon élő fajok élelmiszer előállítás céljából tenyésztett vagy tartott egyedeit, továbbá a fogoly, fácán, tőkés réce zárt térben, szárnyasvad állomány utánpótlás céljából tenyésztett vagy tartott egyedeit."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
