Megrendelés

Bibó Zoltán[1] - D. Szűcs Gergely[2]: Az Igazságügyi Minisztérium jogalkotási feladatai az országgyűlési képviselők választásával kapcsolatban (Fontes, 2017/4., 9. o.)

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 346. §-a felhatalmazást ad az igazságügyi miniszternek, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályait,

b) a választási eljárásban használandó nyomtatványokat,

c) a választási eljárás határidőit és határnapjait,

d) a választási eredmény országosan összesített adatainak körét,

e) a választási költségek normatíváit, tételeit, elszámolási és belső ellenőrzési rendjét,

f) a Nemzeti Választási Bizottság kivételével a választási bizottságok tagjait megillető tiszteletdíj és a választási irodák tagjait megillető díjazás összegét,

g) a médiatartalom-szolgáltató képviseletében eljáró személy e minőségének igazolására használható okiratokat,

h) a bírság megfizetésének részletes szabályait,

i) azon településeket és külképviseleteket, ahol a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár - kérelmére - átveheti a szavazási levélcsomagot,

j) a fővárosi és megyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályait,

k) a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai - a Nemzeti Választási Bizottság működése kapcsán felmerülő - indokolt és igazolt költségeinek körét és a megtérítésre vonatkozó szabályokat.

A Ve. 346. § a), b) és d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a jelenleg hatályban lévő az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról szóló 28/2013. (XI. 15.) KIM rendelet helyett szükséges új rendelet megalkotása. Továbbá a Ve. 346. § a), e), f) és j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott, az országgyűlési képviselők választása, valamint az Európai Parlament tagjainak választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről, valamint egyes választási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 38/2013. (XII. 30.) KIM rendelet újraalkotása is időszerű.

A köztársasági elnök országgyűlési képviselők választásának időpontját kitűző döntését követően, a Ve. 346. § c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján meg kell alkotni országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló rendeletet. Az Alaptörvény 2. cikk (3) bekezdése értelmében az országgyűlési képviselők általános választását az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. A Ve. alapján a választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. A szavazást vasárnap kell megtartani. A szavazás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. (Ve. 6. §)

A választás eredményének megállapításától az Országgyűlés alakuló üléséig

A Ve. 294. § (2) bekezdése szerint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon megállapítja a választás egyéni választókerületi eredményét.

A választás országos listás eredményét a Nemzeti Választási Bizottság az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek, a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv, valamint a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállított jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon állapítja meg. A Nemzeti Választási Bizottság a választás eredményének jogerőssé válását követően a Magyar Közlönyben közzéteszi a választás eredményéről készült közleményét.

Az alakuló ülést a köztársasági elnök a választást követő harminc napon belüli időpontra hívja össze az Alaptörvény 3. cikk (1) bekezdése alapján ■

Lábjegyzetek:

[1] A szerző Igazságügyi Minisztérium, közigazgatási tanácsadó.

[2] A szerző Igazságügyi Minisztérium, szakmai tanácsadó.

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére