A tanulmány annak jár utána, hogy milyen jogi bizonytalanságok merülnek fel, ha egy magyar jogi személy - egy új beruházásához való forrásbevonás érdekében - bejegyzett közösségi finanszírozási szolgáltató platformján keresztül szeretne értékpapírt (esetünkben: kötvényt) kibocsátani.
The study examines the legal uncertainties that arise when a Hungarian legal entity plans to issue securities (in the case at hand: bonds) through a registered crowdfunding service providers' platform to raise funds for a new project.
Magyar jogi személy ügyfelünk azzal keresett meg bennünket, hogy egy Franciaországban, a bankfelügyeleti hatóság (AMF) által engedélyezett crowdfunding platformon keresztül[1] kötvényeket bocsátana ki, összesen 1,5-1,8 millió euro értékben, amelynek bevételét Magyarországon végrehajtandó naperőmű-beruházások finanszírozására szeretné felhasználni. Feladatunk az volt, nézzük meg a fentiek szabályozási hátterét, és hogy vajon a crowdfunding platformon keresztül történő kibocsátás változtat-e érdemben az értékpapírkibocsátásra vonatkozó általánosan alkalmazandó szabályokon.
Vizsgálatunk eredményeként arra jutottunk, hogy tekintettel a kibocsátás tervezett összegére (ötmillió euro alatti), nincs szükség tájékoztatóra és annak felügyeleti hatósággal történő jóváhagyására, azonban a magyar szabályozás szerint az ügylet - crowdfunding platformtól függetlenül - mentesség alá nem eső nyilvános forgalomba hozatalnak minősül, ezért ahhoz, hacsak a platform üzemeltetője nem rendelkezik ilyen engedéllyel, befektetési szolgáltató igénybevételére van szükség. Ez ugyan lehet EU-ban bejegyzett szolgáltató is, azonban a kibocsátó, a platform és a befektetési szolgáltató között az ügylettel kapcsolatos felelősségi kérdések tekintetében beálló bizonytalan helyzet miatt ügyfelünk úgy döntött, hogy kibocsátóként inkább egy Franciaországban bejegyzett anyavállalatot fog igénybe venni, és az így bevont forrást fogja átadni a magyar leányvállalatnak. Ez mind a kibocsátók, mind a magyarországi közösségi finanszírozási platformok szárnybontogatása szempontjából rossz hír, de menjünk sorjában.
1. A Tpt.[2] hatálya, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, kiterjed a magyar kibocsátó által - ide nem értve a magyar államot - értékpapíroknak az Európai Unió területén történő nyilvános forgalomba hozatalára. A Tpt. 5. §. 95. pont szerint nyilvános forgalomba hozatalnak minősül a Prospektus Rendelet[3] szerint meghatározott értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel is.
2. A Prospektus Rendelet 2. cikk (fogalommeghatározások) d) pont szerint értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételnek minősül minden személyeknek szóló közlés bármilyen formában és bármilyen eszközzel, amely elegendő információt ad az ajánlattétel feltételeiről és a felajánlott értékpapírokról ahhoz, hogy lehetővé tegye a befektetőnek az értékpapírok megvásárlására vagy jegyzésére vonatkozó döntés meghozatalát.[4]
3. Az Európai Parlament és a Tanács 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 Rendelete az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (a továbbiakban: Crowdfunding Rendelet) szerint[5] közösségi finanszírozási szolgáltatás többek között a befektetők vállalkozásfinanszírozási szándékainak és a projektgazdáknak egy közösségi finanszírozási platform használatával történő összepárosítása, amely lehet, többek között a projektgazdák vagy egy különleges célú gazdasági egység által kibocsátott átruházható értékpapíroknak és a közösségi finanszírozási célokra használható eszközöknek a MiFID II Irányelv[6] I. melléklete A. szakasz 7. pontban említettek szerinti, vételre irányuló kötelezettségvállalás nélküli elhelyezése.[7] Ugyanitt az l) pont szerint közösségi finanszírozási projekt azon üzleti tevékenység vagy tevékenységek, amelyhez/amelyekhez a projektgazda a közösségi finanszírozási ajánlat révén keres finanszírozást, az m) pont szerint pedig átruházható értékpapírok a MiFID II Irányelv I. Cím 4. cikk (1) bekezdés 44. pontban meghatározott átruházható értékpapírok, amelyek többek között lehetnek a kötvények (...).[8]
4. Tekintettel arra, hogy ügyfelünk az adott projekt során kötvényt kíván kibocsátani, lényegében megállapítható, hogy a fentiek együttes olvasata alapján a Cro-
- 27/28 -
wdfunding Rendelet szerint itt lényegében nyilvános ajánlattétel/kibocsátás történik, a Rendelet 2. cikk f) pontja azonban erre még rá is erősít, amikor kimondja, hogy közösségi finanszírozási ajánlat a közösségi finanszírozási szolgáltató által bármilyen formában és bármilyen eszközzel nyújtott minden olyan közlés, amely elegendő információt ad az ajánlat feltételeiről és az annak tárgyát képező közösségi finanszírozási projektről ahhoz, hogy a befektető dönteni tudjon a közösségi finanszírozási projektbe való befektetésről, amely megfogalmazásában és tartalmában is lényegében megegyezik a Prospektus Rendelet 2. cikk d) pont szerinti nyilvános kibocsátás fogalmával (lásd a fenti II.2. pontban).
A kibocsátás nyilvánosságának két következménye van: az egyik, hogy meg kell vizsgálni, ilyen esetben is szükség van-e vajon a Prospektus Rendelet szerinti tájékoztató közzétételére, a másik, hogy a fenti ügylet végrehajtásához szükség van-e befektetési szolgáltató igénybevételére?
1. A Tpt. 20. § (1) bekezdés rendelkezései szerint[9] értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén a Prospektus Rendelet szabályait kell alkalmazni. A Tpt. 21. § (1) bekezdés szerint, ha a Tpt., illetve a Prospektus Rendelet másként nem rendelkezik, értékpapírra történő nyilvános ajánlattétel, illetve értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy a Prospektus Rendelet szerint tájékoztatót (továbbiakban: Tájékoztató) köteles közzétenni. A Tájékoztató közzétételéhez a Felügyelet Prospektus Rendelet szerinti jóváhagyása szükséges.
2. A Prospektus Rendelet 1. cikk (tárgy, hatály és kivételek) (4) bekezdése szerint a 3. cikk (1) bekezdésben meghatározott Tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség azonban nem vonatkozik az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételnek az alábbi esetére: [...] k) a Crowdfunding Rendelet alapján engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétele, feltéve, hogy az nem haladja meg az említett rendelet 1. cikk (2) bekezdés c) pontban meghatározott küszöbértéket. Az 1. cikk (2) bekezdés c) pontban meghatározott küszöbérték ötmillió euro.
3. Tekintettel a szóban forgó kibocsátás maximum 1,8 millió euro összegére, a fentiek alapján megállapítható, hogy az ügyfelünk által felvázolt esetben a Prospektus Rendelet 1. cikk (2) bekezdés c) pontban meghatározott kivételszabály következtében nincs szükség Tájékoztató közzétételére, illetőleg annak az illetékes felügyelet általi jóváhagyására.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
