A 2024. január 25-i Laudamotion GmbH kontra flightright GmbH ítélet, C-474/22, ECLI:EU:C:2024:73
A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontját a következőképpen kell értelmezni:
ahhoz, hogy a légi járat jelentős, azaz a légi fuvarozó által eredetileg tervezett érkezési időponthoz képest legalább háromórás késése esetén a légi utas jogosult legyen az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében és 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt kártalanításra, megfelelő időben jelentkeznie kell utasfelvételre, vagy ha az utasfelvételt már online elvégezték, akkor megfelelő időben jelentkeznie kell az üzemeltető légi fuvarozó képviselőjénél a repülőtéren.
A 2024. február 22-i, MA kontra FCA Italy SpA és FPT Industrial SpA ítélet, C-81/23, ECLI:EU:C:2024:165
A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló , 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének 2. pontját a következőképpen kell értelmezni:
amennyiben a jármű gyártója által a kibocsátáscsökkentő berendezések hatásfokát csökkentő tiltott hatástalanító berendezéssel az első tagállamban állítólagosan felszerelt jármű egy második tagállamban kötött adásvételi szerződés tárgyát képezte, és azt a vevő részére egy harmadik tagállamban adták át, a kár bekövetkezésének e rendelkezés értelmében vett helye ez utóbbi tagállamban van.
A 2024. február 29-i, Eventmedia Soluciones SL kontra AirEuropa Líneas Aéreas SAU ítélet, C-11/23, ECLI:EU:C:2024:194
1) A visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke (1) bekezdése c) pontjának és (3) bekezdésének, valamint 7. cikke (1) bekezdésének együttes rendelkezéseit
a következőképpen kell értelmezni:
járat törlése esetén a légi utasoknak az e rendelkezések szerinti, az üzemeltető légi fuvarozó általi kártalanításhoz való joga és ez utóbbinak a kártalanítás fizetésére vonatkozó ehhez kapcsolódó kötelezettsége közvetlenül e rendeletből ered.
2) A 261/2004 rendelet 15. cikkét a következőképpen kell értelmezni:
azzal ellentétes, ha egy fuvarozási szerződésbe olyan kikötést foglalnak bele, amely megtiltja a légi utasnak az üzemeltető légi fuvarozóval szemben e rendelet rendelkezései alapján fennálló jogainak az engedményezését.
2024. március 21-i "Gjensidige" ADB kontra "Rhenus Logistics" UAB és "ACC Distribution" UAB ítélet, C-90/22, ECLI:EU:C:2024:252
A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. cikke (1) bekezdésének a) pontját és e) pontja ii. alpontját a következőképpen kell értelmezni:
azok nem teszik lehetővé egy tagállam bírósága számára, hogy azzal az indokkal tagadja meg egy másik tagállam bírósága határozatának elismerését, hogy ez utóbbi bíróság egy, az e rendelet 25. cikke értelmében vett, e szerződés részét képező, joghatóságot kikötő megállapodás megsértésével állapította meg joghatóságát egy nemzetközi fuvarozási szerződés alapján benyújtott kereset elbírálása tekintetében.
BH 2024.1.9 Amíg a károsult a biztosító általi károsodási folyamatban a felek közötti egyeztetések folyamatossága mellett alappal feltételezheti kárigényének peren kívüli rendezését, ez olyan menthető oknak minősül, amely elévülési szempontból az elévülés nyugvását eredményezi [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:24. § (1)-(2) bek.].
* Az alperesi biztosító a határozatot jogegységi panasszal támadja, amelyet a Jpe tanács befogadott (Jpe.I.60.002/2024.).
BH 2024.1.10 I. Az Eütv. 26. § (2) bekezdés e) pontja értelmében a beteg - amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi - köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint együttműködni, a gyógykezelésével kapcsolatban tőlük kapott rendelkezéseket betartani. Ennek a tételesjogi szabálynak a megsértése okozatossága és felróhatósága esetén a károsultat terhelő kárelhárítási és kárcsökkentési kötelezettség megszegéseként, a kármegosztásra okot adó közrehatásként (önhibaként) értékelhető.
II. A betegnek adott tájékoztatás akkor tekinthető megfelelőnek, ha az az adott klinikai képhez igazodóan szakszerű, egyben igazodik a beteg személyiségéhez, számára érthető és egyértelmű információkat tartalmaz.
III. A hozzátartozó által végzett gondozási tevékenység esetén a gondozás mint piaci szolgáltatás igénybevétele esetén fizetendő díj alapulvételének nincs akadálya, a gondozás és felügyelet költsége körében az óradíj mértéke az említett tevékenységek elvégzésére szakosodott gazdasági társaság díjának 75%-ában megállapítható. Ez a számítás megfelel a teljes kártérítés elvének [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 340. § (1) bek., 355. § (4) bek.].
BH 2024.1.11 I. A polgári és a közigazgatási jog eltérő szabályrendszere alapján a jognak való megfelelőség nem azonos, így jogellenességet is eltérő magatartások, mulasztások eredményezhetnek. Önmagában az tehát, hogy az építési engedély közigazgatási jogszabályoknak, építési szakmai előírásoknak megfelel, az építési tevékenység polgári jogi jogellenességét nem zárja ki.
II. Az építési engedély birtokában, annak megfelelően folytatott építési tevékenységnek az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. § (2a) bekezdésében előírt munkaterület átadás-átvételéhez való hozzájáruló nyilatkozat kiadásának a megtagadásával való akadályozása nem minősülhet joggal való visszaélésnek, ha a tulajdonostársaknak a polgári jog alapján megkívánt használati, birtoklási, tulajdoni viszonyokban való megállapodása hiányzik [2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:5. § (2) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek.; 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Épkiv.) 3. § (2a) bek.].
BH 2024.2.35 A tulajdonos és mások (a szomszédos ingatlan tulajdonosai) érdekeinek összemérése alapján foglalható állás abban a kérdésben, hogy a zavarás olyan mértékű-e, amelyet a sérelmet szenvedett fél még tűrni tartozik, vagy pedig mint szükségtelen zavarás birtokvédelmi igényt alapoz meg. A zavarás fennállása bizonyításra szoruló ténykérdés, a zavarás szükségtelenségének megállapítása a bíróság mérlegelési tevékenységét igénylő jogkérdés. Minden esetben egyedileg, valamennyi érintett érdekének figyelembevételével, az összes körülmény alapján kell azt megítélni, hogy a lakóingatlanok közelében felállított sportpálya használata sérti-e a lakóövezetben lakó tulajdonosoknak az ingatlanok zavartalan, a meglévő környezeti adottságok használatához fűződő érdekét olyan mértékben, hogy az meghaladja-e az általános tűrési küszöböt [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 75. §, 84 § (1) bek. a), b), e) pont, 100. §; 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 206. § (1) bek.].
BH 2024.2.38 A sportversenyen történt baleset miatt bekövetkezett kár megtérítéséért való felelősséget, speciális sportjogi kártérítési szabályok hiányában a Ptk. rendelkezései alapján kell megítélni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:535. §, 6:536. §, 6:537. § (1) bek.].
BH 2024.2.39 I. Költségpótló járadékigényt nem csupán a károsult, hanem az őt segítő hozzátartozója is érvényesíthet. Ha az e tevékenységeket végző hozzátartozónál jövedelemveszteség keletkezik, az külön kártérítési igényt alapozhat meg. Ezeknek a követeléseknek eltérő tény- és jogalapjuk van.
II. A felülvizsgálati eljárásnak nem lehet tárgya - az egységes és régóta kialakult joggyakorlat értelmében - sem olyan tény-, sem pedig olyan jogkérdés, amely a megelőző eljárásban nem merült fel, amelyre a felek korábban nem hivatkoztak [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:522. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 423. § (1) bek.].
BH 2024.3.60 Ha az állított károkozó magatartás nem az ügyvezetés körébe tartozik, a vezető tisztségviselőnek a jogi személlyel szembeni, a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősségét megállapítani nem lehet [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:24. § (1) bek., 6:142. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek., 342. § (3) bek.].
BH 2024.4.84 A kárelemek közt feltüntetett költség követelésére való jognak akkor van jelentősége a kárfelelősség megállapítása esetén, ha a károsultnak a károsító magatartás folytán olyan vagyoni érdeksérelme keletkezik, aminek kiküszöböléséhez vagy csökkentéséhez - a károsult elhatározása alapján - valamilyen költség kiadása szükséges: a bíróság ilyenkor az igényelt költség indokoltságáról dönt. Ha azonban időközben a vagyoni érdeksérelem megszűnik, akkor nincs olyan vagyoni hátrány, aminek reparálására szükség lenne, ezért azzal összefüggésben költségkiadás már nem lehet indokolt [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 355. § (1) és (4) bek., 360. § (1) bek.].
ÍH 2024.14 A KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN OKOZOTT KÁR MEGTÉRÍTÉSE IRÁNTI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTHETŐSÉGE
Annak megítélése során, hogy a közigazgatási jogkörben okozott kár érvényesítését megelőzően a jogsértés megállapítása érdekében a közigazgatási bírói út biztosított-e, mindig az adott ügyben megjelölt jogellenes magatartásra, kárra és az okozati összefüggésről előadott érvelésre kell figyelemmel lenni [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 24. §; Pp. 176. §; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 114. §; 2017. évi I. törvény (Kp.) 38. §].
ÍH 2024.27 FELELŐSSÉG SZERZŐDÉSSZEGÉSSEL OKOZOTT KÁROKÉRT
Kontraktuális felelősség esetén a károkozó magatartást a szerződésben vállalt kötelezettség megszegése jelenti. Amennyiben ez a szerződésszegés megállapítható, akkor lehet a felek által meghatározott rendelkezések szerint vizsgálni a szerződésszegő fél kártérítési kötelezettségének fennállását, illetve a kártérítés mértékét [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:137. §, 6:142. §, 6:519. § (1) bekezdés, 6:522. §]
ÍH 2024.30 FELSZÁMOLÁS ALATT ÁLLÓ ADÓS TÖBBSÉGI BEFOLYÁSSAL RENDELKEZŐ TAGJÁNAK KEZESI HELYTÁLLÁSA AZ ADÓS ZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT TARTOZÁSÁÉRT
Amennyiben a felszámolás alatt álló adós zálogjoggal biztosított tartozásáért a társaság többségi befolyással rendelkező tagja kezesként helytáll, a felszámolás alatt így keletkező követelése nem esik a Cstv. külön kielégítési szabályát kizáró rendelkezés hatálya alá. A Cstv. az adós tagja által nyújtott finanszírozást (tagi kölcsönt) zárja ki a külön kielégítést biztosító szabály alól, ha olyan esetben finanszírozza maga a tag a társaság továbbműködését, amikor már a felszámolás lenne indokolt és a társaság működőképessége nem is áll helyre [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 49/D. § (5) bekezdés]
Az alperessel szemben alkalmazott büntetőjogi joghátrány (intézkedés) önmagában nem zárja ki, hogy a sérelemdíj megállapításánál annak magánjogi büntetés jellegére is figyelemmel legyen a bíróság.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:42. §, 2:43. §, 2:51. §, 2:52. §
I. A büntetőbíróság ítéletéhez való kötöttség nem jelenti azt, hogy a becsületsértés mint bűncselekmény elkövetésének megállapítása esetén a becsületsértés mint személyiségi jogsértés megvalósulását is meg kell állapítani. Ebben a kérdésben a polgári bíróságnak a polgári anyagi jogi jogszabályok alapján kell döntenie.
II. Polgári jogi értelemben a becsület védelme jellegénél fogva az embert illeti meg.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:45. § (1) bek., 3:1. § (3) bek.
A közúti baleset esetén a veszélyes üzemi kárfelelősség alóli kimentés körében a járművezetőnek kell bizonyítania, hogy a baleset bekövetkezését a közlekedési szabályok maradéktalan betartása mellett sem kerülhette el. Önmagában az a tény, hogy büntetőügyben a közlekedési szabályok megszegése nem volt bizonyítható, nem eredményezi annak megállapíthatóságát, hogy a károkozó a közlekedési szabályokat maradéktalanul betartotta.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1952. évi III. tv. 4. § (2) bek.; 1959. évi IV. tv. 345. § (1)-(2) bek.; 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 8. § (2) bek. c) pont, 9. § (4) bek. a) és c) pont, 21. § (5)-(6) bek.
BDT 2024.4739.
A polgári jogi igény büntetőeljárásban való érvényesítése a követelés bírósági úton való érvényesítésének minősül; a polgári pert érintő perfüggőség vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha a magánfél mint felperes a terhelttel mint alperessel szemben a polgári ügyben eljáró bíróság előtt keresetet terjesztett volna elő.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2016. évi CXXX. tv. 176. § (1) bek. d) pont; 2017. évi XC. tv. 558. § (1) és (2) bek.
BDT 2024.4745.
A bűncselekményből származó kár megtérítése és az azzal összefüggésben felmerült sérelemdíj megfizetése iránti igény esetén a tárgyi illetékfeljegyzési jog megállapításához nem szükséges a büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős bírósági határozat, a kedvezményt megalapozza a nyomozás elrendelése is.
Alkalmazott jogszabályhely: 1990. évi XCIII. tv. 62. § (1) bek. c) pont
A gazdálkodó szervezet vezetője a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő gazdasági társaság taggyűlési határozatának tartalmáért ügyvezetői minőségében nem felel. A tagok, illetve az adós vezetői eltérő jogszabályi feltételek megvalósulása esetén felelnek a hitelezők ki nem elégített követeléséért.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1991. évi XLIX. tv. 33/A. §; 2013. évi V. tv. 3:48. § (1) bek. c) pont
I. Az állam mint tulajdonos polgári jogi felelősséggel tartozik a tulajdonában lévő ingatlanon az ingatlan kezelője által folytatott, nyilvánvaló környezetszennyező tevékenységgel okozott kárért, ha ezt a környezetszennyező tevékenységet mulasztásával eltűrte.
II. Az emberi környezet fokozott védelme a kimentés szempontjából mindenkor megköveteli a magasabb, egyúttal szigorúbb mérce alkalmazását.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1959. évi IV. tv. 100. §, 339. § (1) bek.
I. Az előreláthatósági klauzula azt jelenti, hogy a következménykárok és az elmaradt haszon megtérítendő összege nem haladhatja meg azt a veszteséget, amelyet a szerződésszegő fél a szerződés megkötésének időpontjában előre látott, vagy amelyet előre kellett látnia azon tények és körülmények alapján, amelyekről a szerződéskötés időpontjában tudott vagy tudnia kellett.
II. A vissza nem térítendő állami támogatás - mint elmaradt vagyoni előny -megfizetésére a szerződésszegő fél kártérítésként csak akkor köteles, ha előre láthatta, hogy szerződésszegése esetén a másik fél véglegesen elesik az állami támogatástól.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 6:73. §, 6:142. §, 6:143. § (1)-(2) bek., 6:144. § (1)-(2) bek., 6:179. §, 6:180. § (2) bek., 6:185. § (3) bek. ■
Visszaugrás
