A Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Állam- és Jogtudományi Bizottsága az egykori hagyományokat felelevenítve határozta el, hogy fontos tudományos kérdésekről konferenciákat rendez. Ennek szellemében 2008. május 8-án az Állam- és Jogtudományi Bizottság szervezésében az Akadémiai Közgyűléshez kapcsolódó "Az emberi jogok a XXI. század világpolitikájában és világgazdaságában" című tudományos ülés került megrendezésre a Magyar Tudományos Akadémia Roosevelt téri Székházának "Kistermében". A rendezvény tematikai ötletadója a IX. Osztály részéről Simai Mihály közgazdász professzor, az MTA rendes tagja volt. Ebből is adódott, hogy az előadók interdiszciplináris módszerrel válogatták és dogozták ki az előadásaik alapjául szolgáló tanulmányaikat.
Világjelentőségű aktualitása is volt az eseménynek, hiszen közelgett az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kihirdetésének 60. évfordulója. A résztvevők gondolatban már erre a jubileumra is készülődtek. A nemzetközi béke és biztonság fenntartására létrehozott Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Alapokmánya hét cikkében is foglalkozott az alapvető emberi jogok elismeréséről, védelméről, biztosításáról. Az Alapokmánynak megfelelően hozták létre az Emberi Jogok Bizottságát, amely két éven át folytatott viták eredményeként 1948-ra készítette el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Az ENSZ Közgyűlése 1948. december 10-i párizsi ülésén a 217 A (III) számú határozatával fogadta el a történelmi jelentőségű dokumentumot. E napot az 1950. december 4-i ülésén pedig - a 423 (V) számú határozatával - az emberi jogok napjává nyilvánította és ettől kezdve a haladó országokban minden évben világszerte megünneplik. A Nyilatkozat jelenleg több mint 360 nyelven olvasható, világszerte nagy hatást gyakorolt az emberi jogok és alapvető szabadságok nemzeti és nemzetközi keretekben történő biztosítására és védelmére.
Az Egyetemes Nyilatkozat elsősorban erkölcsi kényszerítő erővel rendelkező dokumentum, nem része a kötelező érvényű nemzetközi jognak. Az abban megfogalmazott elvek jogi okmányokba történő rögzítésére 1966-ban került sor, "A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya", "A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségok-
- 271/272 -
mánya", valamint ez utóbbihoz tartozó "Fakultatív Jegyzőkönyv" elfogadásával. Ezek hatálybalépésekor, 1976-ban "valósággá vált" az Emberi Jogok "Nemzetközi Törvénye", amely az Egyetemes Nyilatkozatból és e három okmányból áll. E dokumentumokat U Thant, akkori ENSZ-főtitkár "az emberiség Magna Chartájának" nevezett. Az Egyezségokmányok nemzetközi egyezmények, amelyek kötelezik az államokat a bennük foglaltak betartására. Az Egyesült Nemzetek működésében az Egyetemes Nyilatkozatnál csak az Alapokmány rendelkezik nagyobb kényszerítő erővel. Nemcsak a Közgyűlésben hivatkoznak a Nyilatkozatra állandóan, hanem a Biztonsági Tanácsban és más szerveknél is. Idézik továbbá nemzetközi okmányokban, beleértve az Emberi Jogok Európai Egyezményét is. Az Egyetemes Nyilatkozatban megfogalmazott elvekre alapozva az ENSZ több további jogi dokumentumot fogadott el az emberi jogokra vonatkozóan.
A 2008. május 8-án megtartott konferencia délelőtti ülésen Lamm Vanda, az MTA levelező tagja elnökölt. Harmathy Attila, az MTA rendes tagja "Az alapjogok védelméről a Lisszaboni Szerződés után" című előadását követően Simai Mihály, az MTA rendes tagja "Az emberi jogok és a piaci reformok" címmel tartott előadást. A tudományos ülés délelőtti programját Lehoczkyné Kollonay Csilla, C.Sc "Dolgozó Ember vagy "emberi" erőforrás? A globális piac hatása a szociális jogokra" című előadása zárta. Sári János, D.Sc "A gazdaság alkotmányos alapjai: üzenet a szociális piacgazdaságból" című előadását rajta kívül álló okok miatt sajnos nem tudta megtartani. A délutáni ülésen Korinek László, az MTA levelező tagja elnökölt. Juhász Gábor, C.Sc "A szociális jogok alkotmányos védelme" címmel, Kardosné Kaponyi Erzsébet, PhD "A multinacionális vállalatok és az emberi jogok" címmel tartott előadást. A tudományos ülést Szalayné Sándor Erzsébet, PhD "Az alapjogok három jogrendszer metszéspontjában" és Szigeti Péter, D.Sc "Emberi jog-e a tulajdonjog?" című előadásai zárták.
A konferencia résztvevői előadásaik írásos változatainak publikációs lehetőségét külön köszönik az MTA Jogtudományi Intézetének, valamint az Állam- és Jogtudomány periodika szerkesztőbizottságának és szerkesztőinek. ■
- 272 -
Lábjegyzetek:
[1] Kecskés László, az Állam- és Jogtudományi Bizottság elnöke
Visszaugrás
