https://doi.org/10.55194/GI.2026.1-2.10
A szülői szerepek változását, az édesapák egyre nagyobb mértékű gyermekgondozásba való bevonódásának kérdését hosszú ideje övezi társadalomtudományi érdeklődés. Arról azonban kevesebbet tudunk, hogy az édesanyák meggyőződése, viselkedése hogyan befolyásolja az apák családon belüli működését. A kezdeti kutatások az anya kapuőrszerepét az anyák azon hiedelmeiként és viselkedéseiként definiálták, amelyek gátolják az apák nagyobb mértékű családi munkába való bevonódását, korlátozzák az apák lehetőségeit a gyermekgondozás és a házimunka megtapasztalására, valamint a kapcsolódó készségek fejlesztésére. Mindez kulcsfontosságú tényezőként azonosítható a családi munka egyenlőtlen megosztásában. A kezdeti definíciót kibővítve egy későbbi tanulmány az anya kapuőrszerepét egy sor komplex, a szülők közötti viselkedési kölcsönhatásként fogalmazta meg, amelyben az anyák kontrolláló, segítő és korlátozó viselkedésükkel befolyásolják az apák részvételét. Egyes kutatások azonosították a kapuőrszerep mögött meghúzódó pszichológiai tényezőket és annak megállapítására is sor került, hogy az anyák nemi ideológiái, a szülői hajlamok nemi különbségeiről alkotott percepcióik és az apák gyermekgondozási képességeivel kapcsolatos attitűdjeik jelentősen előre jelzik a kapuőri viselkedést. Narratív szakirodalmi áttekintésünk fókuszában az anya kapuőrszerepét vizsgáló releváns kutatási eredmények bemutatása áll. Mindez kiindulópontja lehet apafókuszú empirikus kutatásoknak, továbbá útmutatóként szolgálhat intervenciós programokhoz.
Kulcsszavak: szülői szerepek, gondoskodó apaság, az anya kapuőrszerepe, szakirodalmi áttekintés
- 221/222 -
The changing roles of parents and the increasing involvement of fathers in childcare have long been the subject of interest in the social sciences. However, less is known about how mothers' beliefs and behaviors influence fathers' roles within the family. Early research defined the mother's gatekeeping role as the beliefs and behaviors of mothers that prevent fathers from becoming more involved in family work, limit fathers' opportunities to experience childcare and housework and develop related skills. All of which are key factors in the unequal division of family work. Expanding on the initial definition, a later study described the mother's gatekeeping role as a series of complex behavioral interactions between parents, in which mothers influence fathers' participation through their controlling, supportive, and restrictive behaviors. Some studies have identified the psychological factors behind the gatekeeper role and have found that mothers' gender ideologies, their perceptions of gender differences in parenting aptitudes, and their attitudes toward fathers' childcare abilities are significant predictors of gatekeeping behavior. Our narrative literature review focuses on presenting relevant research findings examining the gatekeeping role of mothers. This can serve as a starting point for father-focused empirical research and as a guide for intervention programs.
Keywords: parental roles, caring fatherhood, maternal gatekeeping, literature review
A nemi szerepek és a családon belüli munkamegosztás kérdése a 20. század második felétől kezdve a társadalomtudományi kutatások középpontjába került. A nők tömeges munkavállalása, az apaság normáinak átalakulása és a gondoskodás társadalmi újraszerveződése ellenére a háztartási és gyer-
- 222/223 -
mekgondozási feladatok elosztása továbbra is erősen nemi alapú.[2] Számos kutatás rámutatott, hogy az apák bevonódása a családi életbe nem csupán strukturális tényezők - mint a munkaidő, jövedelem vagy intézményi támogatás - függvénye, hanem interakcionális és kulturális folyamatok eredménye is.[3] Ezek közül kiemelkedő jelentőségű az anyai kapuőrzés (maternal gatekeeping), amely az utóbbi két évtizedben a családszociológia és a nemi szerepkutatás egyik központi fogalmává vált. Az anyai kapuőrzés fogalma elsődlegesen Allen és Hawkins[4] nevéhez társítható a témával foglalkozó szakirodalomban. A koncepció arra utal, hogy az anyák bizonyos hiedelmeik és normáik révén - akár szándékosan, akár tudattalanul - korlátozzák az apák részvételét a gyermekgondozásban és a háztartási feladatokban. A kapuőrzés nem feltétlenül ellenséges vagy tudatos viselkedés, sokkal inkább az anyai identitás, az önértékelés és a nemi ideológiák interakciójának eredménye.[5]
A jelenség szociológiai szempontból különösen izgalmas, mert átível az egyéni pszichológiai motívumok és a strukturális nemi egyenlőtlenségek szintjei között. Egyrészt az anyák kapuőrző magatartása érthető az identitás és hatalom védelmeként egy történetileg nőiesített gondoskodási szférában, másrészt a folyamat újratermeli a tradicionális nemi munkamegosztás mintázatait, ezzel hozzájárulva a 'gendered care regime'[6] fennmaradásához.
Az elmúlt évtizedek családszociológiai és pszichológiai kutatásai egyre nagyobb figyelmet fordítottak a nemi szerepek újratárgyalására, valamint az apai bevonódás és a szülői egyenlőség kérdéseire. A modern családokban a gondozási és háztartási feladatok megosztása egyre inkább a párkapcsolati dinamika és a nemi identitás kifejeződésének terepévé vált.[7]
- 223/224 -
Az anyai kapuőrzés fogalma ebben az összefüggésben jelent meg: olyan anyai attitűdök, hiedelmek és viselkedések leírására, amelyek - tudatosan vagy tudattalanul - korlátozhatják az apák részvételét a családi életben.[8]
Az anyai kapuőrzés koncepciója arra a felismerésre épül, hogy a nemi szerepek újraelosztása nemcsak strukturális tényezők (például munkaidő, jövedelmi arányok) mentén, hanem pszichológiai és interakcionális szinten is történik. A 'kapuőr' metafora azt sugallja, hogy az anya - a családi rendszerben betöltött központi pozíciója révén - meghatározó szerepet játszik abban, hogy az apa milyen mértékben és módon kapcsolódik be a gyermeknevelésbe és a háztartási munkákba.[9] A jelenség kutatása mára multidiszciplinárissá vált, egyaránt foglalkozik vele a pszichológia, a szociológia és a genderkutatás.
Jelen tanulmány narratív szakirodalmi áttekintés formájában vizsgálja, hogy miként alakult az anyai kapuőrzés koncepciója az elmúlt huszonöt évben, és milyen társadalmi, ideológiai és kulturális tényezők magyarázzák fennmaradását a modern, látszólag egalitárius családi kontextusokban.
A narratív szakirodalmi áttekintés módszerét használva tanulmányunk célja a témával foglalkozó szakirodalmi adatok és ismeretek áttekintése, szintézise[10] a releváns nemzetközi tanulmányok számbavétele által. A kapcsolódó tudományos publikációkat elektronikus adatbázisokban (Elicite, Google Scholar és ResearchGate) gyűjtöttük a szociológia és pszichológia tudományterületeiről. A keresett kulcsszavak az alábbiak voltak: anyai kapuőrzés, anyai kapuőr, apai bevonódás.
Az elmúlt évtizedekben a családszociológiai és fejlődéslélektani kutatások egyre következetesebben bizonyították, hogy a gyermekek optimális fejlő-
- 224/225 -
déséhez elengedhetetlen mindkét szülő aktív bevonódása.[11] A gyermekek és a családok számára tehát előnyös, ha az apák jobban részt vesznek a gyermeknevelésben.[12] A Feinberg[13] által definiált közös szülőség fogalma arra a folyamatra utal, amelyben a szülők együttműködnek a gyermekeik gondozásában és nevelésében, ennek keretében pedig összehangolják döntéseiket, megosztják a felelősséget, és kölcsönösen támogatják egymás szülői szerepét. A közös szülőség nem pusztán a szülői feladatok megosztására utal, hanem egy reciprok, dinamikus kapcsolatot[14] jelent, amelyet meghatároznak a társadalmi nemi szerepek és a családi rendszer sajátos mintázatai.[15] A történeti trendek következtében a nők hagyományosan elsődleges befolyással bírtak az apák gyermeknevelésben való részvételére, tekintettel arra, hogy a családon belüli hatalmi és gondoskodási szerepek nemi alapon szerveződtek.[16] Bár az apák idővel fokozták a gyermeknevelésben való részvételüket,[17] az apák részvétele továbbra is sokkal alacsonyabb, mint az anyáké, különösen, amikor a gyermekek nagyon fiatalok.[18] Az egyik lehetséges magyarázat arra a gyermeknevelési szakadékra, mely szerint a fiatalabb életkorú gyermekek nevelésében jóval alacsonyabb az apai részvétel, az anyai 'kapuőr' szerep lehet. Mindez evolúciós szempont-
- 225/226 -
ból[19] is érdekesnek tűnik, eszerint ugyanis a nőstények több erőfeszítést tesznek a szülői létbe, mint a párzásba, míg a hímek esetében ennek az ellenkezője igaz. Így az anyai 'kapuőrzés' az anyák azon viselkedéséből fakadhat, hogy megvédjék az utódokba fektetett jelentős befektetéseiket.
A szülői viselkedés szempontjából különösen fontos a közös szülői kapcsolat egyik aspektusaként ismert szülői kapuőrzés, vagyis az egyik szülő által vallott és irányított hiedelmek és viselkedések összessége, amely a másik szülő gyermekkel való kapcsolatát szabályozza. Annak ellenére, hogy a szülői kapuőrzést az apák és az anyák egyaránt gyakorolhatják, a szakirodalom szinte teljes egészében az anyai kapuőrzésre összepontosított.[20]
A kapuőr (gatekeeper) fogalma Kurt Lewin[21] amerikai-német pszichológus nevéhez köthető, eredeti megjelenése a táplálkozási szokások megváltoztatására vonatkozó 1947-es munkájában található. Lewin a társadalmi csatornák és döntési folyamatok vizsgálatában mutatja be a 'kapu' (gate) és a 'kapuőr' (gatekeeper) metaforáját: például a háziasszonyokat tekinti kapuőröknek, mert ők befolyásolják, milyen élelmiszerek 'jutnak át' a családi csatornán (azaz mi kerül az asztalra). Kapuőr alatt tehát azt a személyt vagy csoportot értjük, aki vagy akik szabályozzák és ellenőrzik, esetleg akadályozzák mások hozzáférését bizonyos javakhoz, szolgáltatásokhoz, szerepekhez. Lewin fogalmát számos területen, így pl. a sajtókutatásban is alkalmazták, White[22] empirikus esettanulmányban vizsgálta, hogyan választja ki egy telegráf-szerkesztő a beérkező anyagok közül, mi jelenik meg a lapban - ezzel a tanulmánnyal vált a 'gatekeeper' fogalom központivá a média- és sajtókutatásban.
Az anyai kapuőrzés fogalmát az 1990-es évek végén az amerikai családszociológiai irodalom vezette be, válaszul arra a paradoxonra, hogy az apák növekvő bevonódása ellenére a családon belüli munkamegosztás továbbra is aszimmetrikus maradt.[23] A kifejezést DeLuccie[24] vezette be, aki először mutatott rá arra, hogy az anya attitűdjei és viselkedése befo-
- 226/227 -
lyásolják az apa gyermeknevelésben való részvételét. Ezt az elképzelést fejlesztette tovább Allen és Hawkins,[25] akik az anyai kapuőri jelenséget olyan korlátozó folyamatként írták le, amely során az anyák bizonyos viselkedéseikkel és hiedelmeikkel gátolhatják, akadályozhatják az apák aktívabb részvételét a családi munkamegosztásban. A szerzőpáros által kidolgozott mérőeszköz az anyák házimunkával, gyermekgondozással és nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdjeit mérte. Az általuk kidolgozott modell három alapvető dimenziót különböztet meg: 1) anyai hitrendszer (az a meggyőződés, hogy a gyermekgondozásban az anya kompetensebb, természetesebb szereplő); 2) kritikai viselkedés (az anya hajlama az apa szülői viselkedésének bírálatára, korrekciójára); 3) kontrollált bevonás (az anya tudatos vagy implicit döntései arról, mikor és hogyan engedi az apát a gondozási tevékenységekbe). E három tényező együtt alakítja ki a 'kapuőr' funkciót, amely befolyásolja az apa önhatékonyság-érzését, motivációját és tényleges részvételét.[26] A fogalom tehát nem pusztán viselkedés, hanem relációs konstrukció, amelyben az anya és az apa kölcsönösen alakítják egymás szülői szerepét.
A jelenség értelmezéséhez több elméleti perspektíva kapcsolódik. Az egyik szerint az anyák nemi ideológiái (gender ideologies) és az 'esszencialista' nézetek (például, hogy a férfiak és a nők lényegileg különbözők a szülői szerepben) hatással vannak az anyai kapuőrzés tendenciáira.[27] Az esszencialista nézetek fogalmát a szerző a biológiai esszencializmussal hozza összefüggésbe - tehát azt, hogy a különbségek nem csak társadalmiak, hanem természetesnek, 'biológiailag adott'-nak tekinthetőek.
Az anyai kapuőrzés ebben a keretben a hagyományos női gondozói szerep fenntartásának egyik eszköze, amely révén az anya megerősíti identitását mint 'kompetens gondozó'. Másik meghatározó keret a családi
- 227/228 -
rendszerelmélet, amely az anya-apa-gyermek triádot dinamikus rendszerként értelmezi.[28] E megközelítés szerint a kapuőrzés a családi homeosztázis fenntartásának eszköze lehet: az anya a kapcsolati egyensúlyt igyekszik megőrizni, amikor ellenőrzi vagy szabályozza az apa részvételét. Ugyanakkor ez a viselkedés gátolhatja a kooperatív szülői kapcsolat és a közös felelősség kialakulását.
A genderideológiai megközelítés[29] a kapuőrzést a nemi szerepekről alkotott hiedelmek és alapvető attitűdök talaján értelmezi. Azok az anyák, akik erősebben azonosulnak a tradicionális nemi szerepekkel, nagyobb valószínűséggel gyakorolnak korlátozó kapuőrzést. Ez összhangban áll Aytaç-DiCarlo és Schoppe-Sullivan meta-analízisével,[30] amely szerint a tradicionális nemi szerep-attitűdök és az anyai kapuőrzés között közepes erősségű pozitív korreláció mutatható ki.
Végül a kapcsolati és pszichológiai erőforrás-modellek[31] arra hívják fel a figyelmet, hogy a kapuőrzés gyakran az anyai önértékelés, stressz és párkapcsolati elégedettség függvénye. Azok az anyák, akik bizonytalanabbak saját szülői kompetenciájukban, hajlamosabbak kontrolláló viselkedést tanúsítani az apákkal szemben.
A korai modelleket több kutató is bírálta, amiért az anyai kapuőrzést implicit módon negatív jelenségként ábrázolják, és kevés figyelmet szentelnek annak potenciálisan pozitív formáinak, mint a támogatás, az együttműködés elősegítése vagy a gyermeki jóllét védelme.[32] Az 'újragondolt' kapuőrzés-modelljükben Puhlman & Pasley[33] hangsúlyozzák, hogy az anyák szabályozó szerepe nem feltétlenül korlátozó, hanem lehet konstruktív is, amennyiben a célja a szülői együttműködés és a gyermek érdekeinek védelme.
- 228/229 -
A későbbi elméleti fejlesztések az apai kapuőrzés (paternal gatekeeping) fogalmát is beemelték a diskurzusba, amely az apák hasonló, szabályozó magatartását vizsgálja.[34] Ez a perspektíva hozzájárul a jelenség kölcsönösségének felismeréséhez, s ezzel a családi hatalmi viszonyok kiegyensúlyozottabb értelmezéséhez.
Az anyai kapuőrzés kulturálisan beágyazott jelenségként értelmezhető, arra tekintettel, hogy eltérő társadalmakban más-más formában és intenzitással jelenik meg. Kaya Bican[35] török mintán végzett vizsgálata például rámutatot, hogy a szexizmushoz kapcsolódó attitűdök (pl. ambivalens szexizmus) erős előrejelzői az anyai kapuőrzésnek, és a patriarchális társadalmi normák fenntartásában közvetítő szerepet játszanak. Hasonlóképpen, Kulik és Tsoref[36] izraeli mintán igazolták, hogy a környezeti stresszorok - mint a gazdasági nehézségek vagy a társadalmi elvárások - is fokozhatják a kapuőrző viselkedést.
A kulturális kontextus jelentőségét erősíti Hauser[37] kvalitatív kutatása is, amely brit anyák narratíváit elemezve kimutatta, hogy a kapuőrzés gyakran érzelmi és identitásvédő mechanizmusként működik, különösen akkor, ha az anya úgy érzi, az apa bevonódása veszélyezteti a 'jó anya' társadalmi ideálját. Ez a szimbolikus dimenzió arra utal, hogy a kapuőrzés nem pusztán viselkedés, hanem nemi szerep-identitás és társadalmi elismerés kérdése is.
Az anyai kapuőrzés fogalmát elsődlegesen Allen és Hawkins[38] vezették be a nemi szerepek és a családi munkamegosztás vizsgálatának új dimenziójaként. A szerzők az 1990-es évek végén az Egyesült Államokban végzett
- 229/230 -
empirikus kutatásukban 622 anya önbeszámolóját elemezték, és kimutatták, hogy az anyák hiedelmei és viselkedései közvetlenül befolyásolják az apák családi feladatokban való részvételét. A vizsgálat úttörő módon mutatta be, hogy a nők, akik erősebben azonosulnak a hagyományos nemi szerepideológiákkal, hajlamosabbak korlátozó, kritikus és ellenőrző viselkedésre, amikor az apa a gondozásban aktívabban részt kíván venni. Allen és Hawkins[39] három kulcsfontosságú tényezőt azonosítottak: 1) anyai hiedelmek a kompetenciáról (az a meggyőződés, hogy az anya természetes gondozóként jobban ellátja a gyermeknevelési feladatokat; 2) az apai bevonódás értékelése (amely meghatározza, mennyire 'engedett' az apák számára a részvétel); 3) a családi munka kontrollja (amelyben az anya irányító szerepet tölt be, akár explicit utasításokkal, akár implicit elvárásokon keresztül).
A modell egyik legfontosabb újítása az volt, hogy az anyai viselkedést aktív szabályozó mechanizmusként értelmezte. Az anyák tehát nemcsak reagálnak az apák bevonódására, hanem alakítják annak feltételeit is. Ez a felismerés a kutatási fókuszt az anyák intrapszichés és attitűdbeli tényezői felé terelte.[40]
A 2000-es évek elején több empirikus tanulmány igyekezett validálni Allen és Hawkins modelljét, illetve feltárni a mögöttes pszichológiai és kapcsolati tényezőket. Schoppe-Sullivan, Brown, Cannon, Mangelsdorf és Sokolowski[41] longitudinális vizsgálata kimutatta, hogy a kapuőrzés negatívan korrelál a közös szülőség, szülői együttműködés (coparenting) minőségével, valamint közvetetten csökkenti az apák pozitív nevelési interakcióinak gyakoriságát. Az anyák kritikus vagy korlátozó viselkedése az apák önhatékonyság-érzését és érzelmi elköteleződését is gyengíti, ami hosszú távon csökkent apai bevonódást eredményezhet.
Gaunt[42] kvantitatív vizsgálata tovább erősítette ezeket az eredményeket, eszerint a tradicionális nemi szerepideológia, az anyai perfekcionizmus és az apai kompetenciába vetett alacsony bizalom mind előrejelzői voltak a kapuőrző viselkedésnek. Az anyai kapuőrzés tehát nem elszigetelt viselkedésforma, hanem komplex interperszonális dinamika, amelyben az identitás, az önértékelés és a társadalmi elvárások egyaránt szerepet játszanak.
- 230/231 -
A kvalitatív kutatások, mint Hauser[43] interjús tanulmánya, árnyaltabb képet adtak a mögöttes motivációkról. Az anyák beszámolói szerint a kapuőrzés gyakran az 'anyai felelősség' internalizált normájából fakad, ugyanis sokan úgy érezték, hogy a gyermek jóllétének biztosítása kizárólagos kötelességük, s így az apai részvétel kontrollálása a 'jó anyaság' része. Ez a megállapítás a jelenséget morális és identitásbeli dimenzióban is értelmezhetővé teszi, túlmutatva a puszta viselkedésleíráson. Hauser[44] tehát úgy írja le az anyai kapuőr jelenségét, mint az anyák azon korlátozása, hogy az apák részt vegyenek a szülői nevelésben a döntések, az információk és a hozzáférés feletti ellenőrzés révén. Tanulmányában kifejti, hogy a kapuőrzés viselkedése a szülői információk feletti ellenőrzés érvényesítésén és az otthoni környezet távollét alatti ellenőrzésén keresztül is formálódik. Ezek a viselkedések mind az anyák, mind az apák számára tele vannak előnyökkel és veszteségekkel, és így ambivalencia érzését keltik a szülőkben, mivel egyszerre fogadják el és utasítják el a kapuőrzési tevékenységet. A döntések feletti ellenőrzés kapcsán Hauser[45] arra utal, hogy az anyai kapuőrzés önmagában is egy olyan kontrolleszköz, amelyet a nők néha az érvényesülésre használnak, amely azt jelenti, hogy a megkérdezett anyák korlátozták partnereik gyermekeikkel való részvételét azáltal, hogy úgy vállaltak feladatokat és hoztak döntéseket, mintha partnerük szülői szerepe nem létezne, vagyis a döntéseket az apák bármilyen véleményének kikérése nélkül hozták meg. Bár a legtöbb apa nem küzdött aktívan partnere döntéseinek irányítása ellen, gyakran sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy átengedték az irányítást ezen a területen.
Hauser[46] tanulmánya kitér arra is, hogy az otthoni munka tényleges megosztásától függetlenül, a nőket továbbra is úgy tekintik, mint akik felelősek gyermekeik gondozásáért és a velük kapcsolatos döntések meghozataláért. Mindez pedig jelentős nyomást gyakorol a nőkre, akik gyakran úgy érzik, hogy otthonuk és gyermekeik állapota alapján ítélik meg őket, ezen ítélet alól pedig férfi partnereik látszólag mentesülnek. Ezt a jelenséget jól illusztrálja a Hauser tanulmányában idézett alábbi interjúrészlet: "Például imádok feleség és gondozó lenni, és az emberek bejönnek a házamba, és rendetlen, és úgy érzem, ez rám vet fényt, Steve-re nem." Mivel a nőket oly gyakran társítják a gyermekgondozással és a házimun-
- 231/232 -
kával, az ezeken a területeken való jó benyomás keltésének elmulasztása nemcsak az anyákra, mint egyénekre hat, hanem nagy hatással van az önértékelésükre is női mivoltukban. Ez a kapcsolat a női identitás és a gyermekgondozás között betekintést nyújthat abba, hogy miért érzi sok nő úgy, hogy a gyermekgondozás felelősségének súlya kizárólag az övék.
A szülői döntések feletti ellenőrzéshez kapcsolódóan Hauser[47] kutatásában sok válaszadó anya arról számolt be, hogy lépéseket tett annak érdekében, hogy ellenőrizze a partnerei által a gyermekük napirendjével, egészségével és gondozásával kapcsolatban kapott információkat. Ez az ellenőrzés gyakran már a terhesség alatt elkezdődött akkor, amikor a nők elkezdtek információkat gyűjteni a változó testükről. Általánosságban elmondható, hogy a nők arról számoltak be, hogy jobban odafigyelnek gyermekeik igényeire, mint partnereik, és hogy jobban ismerik gyermekeik orvosi információit, tekintve, hogy ők vitték el gyermekeiket orvoshoz. Ez gyakran annak az eredménye volt, hogy egyszerűen ők voltak az elsődleges szülők. Hauser[48] eredményei arra is rávilágítanak, hogy megdöbbentő az a tény, hogy a nők mennyire vonakodnak megtenni azt a plusz lépést, hogy megosszák az információkat partnereikkel. Ezzel ugyanis azt sugallják, hogy egyedül ők képesek gyógyszereket beadni és gyermekeik egészségügyi ellátásáról gondoskodni. Mindez pedig jelentős hatalmat és valódi nélkülözhetetlenség érzését adja az anyáknak. Ugyanakkor a nők gyakran számoltak be arról is Hauser[49] tanulmányában, hogy ambivalens érzéseket keltettek az információőrzői szerepükkel kapcsolatban. Egyrészt büszkék voltak arra, hogy kizárólagos tudással rendelkeznek, ugyanakkor túlterheltnek érezték magukat az ezzel járó felelősség miatt. Hauser[50] kutatásából tudjuk, hogy az apai szerepvállalás legnyilvánvalóbb korlátozása a párok azon döntéseiből fakad, hogy a férfiak több munkát végeznek az otthonon kívül. Az ilyen családi döntések mögött meghúzódó mozgatórugó lehet a fizetett munkaerőpiacon tapasztalható gazdasági egyenlőtlenség. Az anyai kapuőrzésben részt vevő anyák és apák egyaránt egyszerre fogadták el és utasították el ezt a gyakorlatot, sőt, hajlamosak voltak ambivalens érzést érezni vele szemben, ami arra utalt, hogy az mind nyereséget, mind veszteséget eredményez. Az anyai kapuőrzéssel kapcsolatos kutatások nem tisztázzák e tevékenység ok-okozati irányát. Vajon a kapuőrzés az
- 232/233 -
alacsonyabb apai bevonódás forrása, vagy valójában az apák alacsony bevonódásának a terméke? Hauser[51] kutatása azt sugallja, hogy az oksági összefüggés kétirányú, és hogy a kapuőrzés egyszerre az apai bevonódás alacsony szintjének forrása és eredménye is. Ahhoz, hogy jobban megérthető legyen ez az állítás, először annak vizsgálata szükséges, hogy mit nyerhetnek és veszíthetnek a nők és a férfiak az anyai kapuőrzésből.
Az anyai kapuőrzés pozitív hatásai közé tartozik a nők számára a jelenség által teremtett nélkülözhetetlenség érzése. A nők gyakran arról számoltak be Hauser[52] kutatásában, hogy férfi partnereik egyszerűen nem olyan jók a szülői szerepben, mint ők, és a férfiak gyakran megismételték ezt a nézetet. A válaszadók gyakran a gyermekeik fiatal korához kötötték ezt, mondván, hogy a gyermeknek egyszerűen jobban szüksége van az anyjára ebben az időszakban, de nem tudtak bizonyítékokat szolgáltatni ennek az állításnak az alátámasztására. Egyes nők számára a szülői létből származó hatalom kompenzálta a szülés után elvesztett hatalmat. Ez leginkább azoknál a válaszadóknál volt nyilvánvaló, akik csökkentették a munkaidejüket, vagy felmondtak a fizetett munkaerőpiacon. Sok férfi ugyanakkor arról számolt be, hogy ugyanolyan köteléket kívánna gyermekével kialakítani, mint a partnere, ám gyakran zavarban voltak azzal kapcsolatban, hogyan érhetik el ezt anélkül, hogy felbosszantanák partnerüket. Sőt, sok apa azt is kifejezte, hogy aktívan kereste a módját annak, hogy a változó családban kialakuljon a hovatartozás érzése. Az apák gyakran elveszettnek érezték magukat abban, hogy pontosan mi legyen a szerepük a gyermekeikkel (ezt az aggodalmat az anyák soha nem fejezték ki). Ez néha ahhoz vezetett, hogy kirekesztettnek érezték magukat, és néhány esetben még a családi élettel kapcsolatos nyugtalanság vagy neheztelés érzését is eredményezte.
Bár egyértelműnek tűnik, hogy az anyai kapuőrök önmaguknak és partnereiknek is ártanak, amikor korlátozzák az apák tevékenységeit, viselkedésük gyökerei összetettek. Több apa, aki arról számolt be, hogy partnerük kapuőri tevékenységet folytat, kétértelműnek érezte magát ezzel a gyakorlattal kapcsolatban. Az apák ezen hozzáállása azonban nem meglepő, tekintve, hogy a férfiakat arra szocializálták, hogy úgy érezzék, a nők ismerik a legjobban a szülői létet.[53]
E korai empirikus hullám közös eredménye, hogy az anyai kapuőrzés mind a családi munkamegosztás, mind az apai bevonódás szempontjából
- 233/234 -
kulcsfontosságú közvetítő változó, amely a nemi szerepideológiák pszichológiai és relációs hatásait tükrözi.
Számos kutatás bizonyította, hogy az anyai kapuőrzés mögött olyan pszichológiai jellemzők állnak, mint az önértékelés, a szülői identitás és az érzelmi biztonságérzet. Cannon és munkatársai[54] longitudinális kutatásukban kimutatták, hogy az anyák alacsony önbecsülése és magas stressz-szintje növeli a kapuőrző viselkedés valószínűségét. Az anyai bizonytalanság gyakran kontrolláló magatartásban manifesztálódik, amely az apai részvétel korlátozását szolgálja, mintegy kompenzációként az anya belső bizonytalanságaira.
Gaunt[55] eredményei szerint a szülői perfekcionizmus - az a meggyőződés, hogy a gyermeknevelést 'helyesen' és hibátlanul kell végezni - szintén erős előrejelzője a kapuőrzésnek. Az anyák, akik magas elvárásokat támasztanak saját gondozói teljesítményükkel szemben, gyakran kevésbé bíznak abban, hogy más, különösen az apa, hasonló színvonalon képes gondoskodni a gyermekről.
A kapcsolati dinamika szintén döntő szerepet játszik. Schoppe-Sullivan és munkatársai[56] szerint a közös szülőség (coparenting) minősége - vagyis a szülők közötti együttműködés, kommunikáció és támogatás - közvetlenül összefügg a kapuőrzéssel. Az anyák, akik elégedetlenek párkapcsolatukkal, gyakrabban alkalmaznak korlátozó viselkedést, míg az érzelmileg stabil, támogató kapcsolatok csökkentik a kapuőrzés előfordulását.
A családi rendszerelméleti nézőpontból[57] a kapuőrzés olyan szabályozó mechanizmus, amely a kapcsolati egyensúly fenntartására törekszik. Például, ha az apa nagyobb szerepet vállal, az anya ezt a saját identitásának
- 234/235 -
fenyegetéseként élheti meg, és tudattalanul visszafoghatja az apai bevonódást, hogy helyreállítsa a megszokott szerepstruktúrát.
Puhlman és Pasley[58] A kapuőrzés újragondolása című tanulmányukban kiemelik, hogy a kapuőrzés mögött motivációs ambivalencia is állhat: az anyák egyszerre vágynak az apák bevonódására, de félnek annak következményeitől - például az autonómia vagy a kompetenciaérzet elvesztésétől. Ez a paradoxon különösen éles a posztindusztriális társadalmakban, ahol az anyaság hagyományos morális normái és a nemi egyenlőség értékei gyakran ütköznek.
A társadalmi kontextus szintén kulcsfontosságú. Gaunt[59] és Kulik és Tsoref[60] kutatásai szerint az anyai kapuőrzés a nemi szerepideológiák internalizálásának egyik eszköze: azok a nők, akik esszencialista módon gondolkodnak a nemek közti különbségekről ("az anyák természetüknél fogva jobban gondoskodnak"), nagyobb valószínűséggel gyakorolnak kapuőrzést.
A meta-analitikus eredmények[61] megerősítik, hogy a tradicionális nemi attitűdök konzisztensen pozitív kapcsolatban állnak a kapuőrzéssel, függetlenül a minta kulturális hátterétől. Ez a kapcsolat azonban nem determinisztikus: a társadalmi nemi normák hatása mediálódhat például az anya munkaerő-piaci részvételén vagy a párkapcsolati egyenlőségen keresztül.
Kulik és Tsoref[62] eredményei azt mutatták, hogy a környezeti stresszorok - például az anyagi nehézségek, a társadalmi támogatás hiánya vagy a munka-család konfliktus - felerősíthetik az anyai kapuőrzést. Az ilyen helyzetekben az anya számára a kontroll megtartása pszichológiai biztonságot jelenthet, miközben paradox módon csökkenti az apák bevonódását, ami tovább növeli a családi terhelést.
- 235/236 -
Az anyai kapuőrzés egyik leggyakrabban vizsgált következménye az apai bevonódás mértéke és minősége. Már Allen és Hawkins[63] eredeti tanulmánya kimutatta, hogy az anyai kontroll és kritikusság szignifikánsan csökkenti az apák családi részvételét, különösen a gyermekgondozási és háztartási tevékenységek területén. A későbbi empirikus kutatások ezt megerősítették: a kapuőrzés negatívan korrelál az apák gondozási interakcióinak gyakoriságával és a velük való kapcsolat minőségével.[64]
A longitudinális vizsgálatok szerint a korai anyai kapuőrzés tartós hatásokat gyakorol az apák szülői szerepére. Schoppe-Sullivan és munkatársai[65] kimutatták, hogy a korlátozó anyai viselkedés nemcsak az aktuális bevonódást, hanem az apai önhatékonyság hosszú távú alakulását is befolyásolja. Azok az apák, akik partnerüktől kevés pozitív visszajelzést kapnak a szülői szerepükre, hajlamosak visszahúzódni, és csökkent mértékben vesznek részt a gyermek életében. E kutatás célja az anyai 'kapunyitás' meghatározó tényezőinek azonosítása volt a szülővé válás egyedülálló időszakában, amikor a párok új szülői szerepeik kialakításán dolgoznak. Ezen átmenet 'kritikus időszakként' írható le az apa-gyermek kapcsolatok kialakulása szempontjából.[66] Tekintettel arra, hogy az apa csecsemőkorban történő korai szintű bevonása általában fennmarad,[67] az anyai 'kapuőrzés' a szülés utáni korai hónapokban különösen hosszú távú hatással lehet az apa bevonására. A strukturális egyenletmodell-elemzések kimutatták, hogy az anyák nagyobb valószínűséggel zárták be a kaput az apák előtt, ha az anyáknak nagyobb perfekcionista elvárásaik voltak az apák szülői szerepével szemben, rosszabb pszichológiai működésük volt, romantikus
- 236/237 -
kapcsolatukat kevésbé stabilnak érzékelték, és magasabb szintű szülői énhatékonysággal rendelkeztek. Ezzel szemben az alacsonyabb szülői énhatékonysággal rendelkező apák nagyobb anyai kapuzárási viselkedést tapasztaltak. A kutatás arra is rávilágít, hogy az anyai kapuőrzés különösen befolyásoló lehet a partnerek munka és család egyensúlyozására való képességére nézve. Amikor az anyáknak irreálisan magas elvárásaik vannak partnerük szülői feladataival szemben, azaz magas szintű partnerorientált szülői perfekcionizmust mutatnak[68], az apák esetleg nem tudnak 'megfelelni' az elvárásoknak, megerősítve az anyai 'kapuzárási' attitűdöket, és fokozva az anyai 'kapuzárási' viselkedést.[69] A szerzőtársak kutatásának eredményei azt sugallják, hogy az anyai kapuőrzés szorosabban összefügg az anyai elvárásokkal és pszichológiai működéssel, mint az anyai hagyományos nemi attitűdökkel. Az apák jellemzői kevésbé voltak előrejelzői az anyai kapuőrzésnek, mint az anyáké, bár az alacsonyabb szülői önhatékonysággal rendelkező apák nagyobb anyai kapuzárási viselkedést váltottak ki, az eredmények azt is mutatták továbbá, hogy a vallásosabb anyák valójában nagyobb valószínűséggel vettek részt kapunyitásban. Kimutatható volt az is, hogy az anyai kapuőrzésre leginkább előrejelző anyai jellemzők az anyák elvárásai voltak, különösen az anyák partnerorientált szülői perfekcionizmusa és az anyák kapcsolati instabilitásról alkotott felfogása. Más szóval, azok az anyák, akik túlzottan magas elvárásokat támasztottak partnerük nevelési módszerével szemben, nagyobb valószínűséggel vizsgálták azt, és hiányosságokat találtak benne. Schoppe-Sullivan és munkatársai[70] arról számoltak be, hogy a várakozásoknak megfelelően az anyák gyakrabban zárták be a kaput az apa nevelésben való részvétele előtt, amikor az anyák kevésbé stabilnak érzékelték a romantikus kapcsolatukat vele. Ez a megállapítás összhangban van a párkapcsolat és a közös nevelés közötti szoros kapcsolatokkal.[71] Bár az anyai kapuőrzés különösen gyakori lehet a kapcsolat felbomlása vagy válása után,[72] az anyák kapcsolati instabilitásról
- 237/238 -
alkotott felfogása és az anyai kapuzárás közötti potenciális összefüggésre vonatkozó megállapítás azt jelentheti, hogy a kapuőrzés jóval a kapcsolat felbomlása előtt elkezdődhet, amikor az anyák először kezdenek kételkedni a romantikus kapcsolat tartósságában. Összességében az anyai elvárások fontos szerepe abban áll, hogy az anyák felmérhetik az apák motivációját és szülői alkalmasságát, és ennek megfelelően kapuőrként működhetnek, hogy megvédjék az utódokba fektetett jelentős befektetéseiket.[73] E kutatás eredményei arra is rávilágítanak, hogy az anyák nagyobb valószínűséggel zárták be a kaput az apák előtt, ha az anyák pszichológiai működése rosszabb volt (nagyobb neuroticizmus és több szorongás és depresszió a csecsemő születése előtt). Ezek az eredmények összhangban vannak azzal az elmélettel, amely a rossz pszichológiai működést a szülői nehézségekkel és a párkapcsolati problémákkal köti össze.[74] A magasabb szülői önhatékonysággal bíró anyák azért riaszthatják el az apákat a szülői szereptől, mert az anyák általában előnyben vannak a szülői önhatékonyság terén az apákkal szemben.[75] Ennélfogva az anyák a 'szakértő' szülő, az apák pedig a 'tanuló' szülő pozíciójában lehetnek - már a gyermek születése előtt is[76] -, megteremtve az anyai kapuzárási viselkedés alapjait. A kutatás meglepő eredménye, hogy az anyák hagyományos nemi attitűdjei nem álltak összefüggésben a jelentett kapuzárási viselkedéssel vagy akár az anyai kapuzárási attitűdökkel, bár a korábbi elméletek[77] és kutatások (pl. Kulik és Tsoref[78]) azt feltételezték, hogy a hagyományos nemi attitűdök az anyai kapuzárás elsődleges meghatározói. A hagyományos nemi attitűdök és az anyai 'kapuőrzés' közötti egyidejű összefüggések azért létezhetnek, mert a hagyományos nemi attitűdök nem annyira a 'kapuőrzés' meghatározói, mint inkább a következményei. Amikor az anyák bezárják a kaput az apák
- 238/239 -
előtt, és az apák kevésbé vesznek részt a gyermeknevelésben, az anyák saját attitűdjeiket a viselkedésükhöz és a családjukon belüli munkamegosztáshoz igazíthatják, összhangban az attitűdváltozással kapcsolatos pszichológiai nézőpontokkal,[79] vagyis az anyák megváltoztathatják attitűdjeiket, hogy tükrözzék a valóságukat a konzisztencia elérése érdekében.
Cannon és munkatársai[80] szerint a korlátozó kapuőrzés gyengíti az apai önbizalmat, ez pedig megerősíti az anya percepcióját az apa inkompetenciájáról, ami újabb kapuőrzést vált ki. Ennek eredményeként a családi feladatok újra a hagyományos nemi szerepstruktúra mentén oszlanak meg.
A kapuőrzés nemcsak az apai bevonódásra, hanem a közös szülőség, szülői együttműködés (coparenting) minőségére és a párkapcsolati elégedettségre is hatással van. Schoppe-Sullivan és munkatársai[81] szerint az anyák korlátozó magatartása csökkenti a szülők közötti koordinációt, kommunikációt és kölcsönös támogatást. Az apák ezt gyakran a bizalom hiányaként értelmezik, ami érzelmi távolságot és párkapcsolati feszültséget okozhat.
Kulik és Tsoref[82] kutatásai is megerősítik, hogy a kapuőrzés és a párkapcsolati elégedettség között negatív kapcsolat áll fenn. A kapuőrző anyák gyakran a kapcsolati stressz és frusztráció megnyilvánulásaként alkalmazzák a kontrolláló viselkedést. A folyamat körkörös: a romló párkapcsolati minőség fokozza a kapuőrzést, ami viszont tovább csökkenti az együttműködést.
Puhlman és Pasley[83] rámutattak arra, hogy a kapuőrzés affektív funkciót is betölthet: az anya a kapcsolat instabilitásából fakadó bizonytalanságot kontrollon keresztül próbálja ellensúlyozni. Ilyenkor a kapuőrzés - bár destruktív hatású - pszichológiailag a biztonságérzet visszaszerzésének eszköze.
- 239/240 -
Noha az anyai kapuőrzés közvetlen hatásait a gyermekek fejlődésére ritkábban vizsgálták, több kutatás utal arra, hogy a jelenség közvetett módon befolyásolja a gyermeki jóllétet a közös szülőség minőségén keresztül.[84] Azokban a családokban, ahol az anya kapuőrző viselkedése tartós, a szülői kooperáció alacsonyabb szintű, és a gyerekek gyakrabban mutatnak érzelmi bizonytalanságot, illetve viselkedési problémákat.
A családi rendszerelmélet alapján[85] a gyermekek a szülői viszony mintázatait internalizálják, eszerint, ha az anya korlátozó és az apa passzív szerepet tölt be, az a nemi szerepekről alkotott korai reprezentációkban is tükröződik. Ezáltal a kapuőrzés hozzájárulhat a tradicionális nemi szerepek transzgenerációs reprodukciójához.
Miller[86] munkája hívta fel a figyelmet arra, hogy a kapuőrzés nem kizárólag anyai jelenség, az apák is gyakorolhatnak hasonló kontrollt, például az anyák munkavállalásával vagy döntéshozatalával kapcsolatban. Az úgynevezett paternal gatekeeping perspektíva szerint a kapuőrzés valójában relációs mechanizmus, amelyet a hatalom, a bizalom és a nemi szerep-azonosulás kölcsönös mintázatai mozgatnak. E felismerés hozzájárul a jelenség kiegyensúlyozottabb értelmezéséhez, és elmozdítja a diskurzust a 'hibáztató' megközelítésektől a kölcsönös befolyás és a családi rendszerinterakciók felé.
Az anyai kapuőrzés empirikus kutatásának korai szakaszában a mérési eszközök többnyire ad hoc kérdőíveken alapultak, amelyek nem rendelkeztek egységes elméleti kerettel. Allen és Hawkins[87] skálái például önbeszámolós kérdéseket tartalmaztak az anyai attitűdökről és viselkedésekről, de nem tettek különbséget a hiedelmi és a viselkedéses komponensek között. Ez
- 240/241 -
a hiányosság nehezítette a különböző kutatások közötti összehasonlíthatóságot, és gyakran vezetett ellentmondásos eredményekhez.
Puhlman és Pasley[88] e problémák orvoslására fejlesztették ki a Maternal Gatekeeping Scale-t (MGS), amely az első pszichometriailag validált mérőeszköz a jelenség vizsgálatára. A skála három dimenziót mér:
1. Motivációs meggyőződések (az anyai kompetenciaérzet és normatív elvárások),
2. Kritikus viselkedés (az apai szülői viselkedés értékelése, bírálata),
3. Bevonódás-szabályozás (az apai részvétel irányítása, engedélyezése vagy korlátozása).
A skála jó belső megbízhatóságot és faktorstruktúrát mutatott, és azóta más kulturális kontextusban is sikeresen alkalmazták.[89]
A mérőeszközök adaptálása során gyakran felmerül a kulturális torzítás problémája. A kapuőrzés nyugati társadalmakban kidolgozott konstrukciója eltérően értelmezhető olyan kultúrákban, ahol a nemi szerepek, a családi hierarchia és a gondozási normák más szerkezetűek.[90] Izraeli mintákon végzett kutatások például rámutattak, hogy az anyai kapuőrzés normatív elvárásként is működhet, nem feltétlenül deviáns viselkedésként, mint ahogy azt a nyugati modellek sugallják.
Az utóbbi években megjelentek az implicit attitűdmérések és kvalitatív módszerek is, amelyek a kapuőrzés mélyebb pszichológiai és kulturális rétegeit vizsgálják. Hauser[91] kvalitatív kutatása például interjús narratívák alapján azonosította a "féltő kontroll" és az "identitás-védelem" mintázatait, amelyek nem mindig jelennek meg a kérdőíves eszközökben.
Az implicit mérési megközelítések, mint a sztereotípia-asszociációs tesztek, lehetővé teszik annak feltárását, hogy az anyák (és apák) tudattalanul
- 241/242 -
milyen mértékben kapcsolják össze a 'gondoskodás' és 'kompetencia' fogalmait a női nemmel.[92] Ezek az új irányok segíthetik a kapuőrzés tudattalan motivációs bázisának feltárását, és hozzájárulhatnak egy komplexebb, integratív modell kialakításához.
Továbbá elmondható, hogy a kutatók gyakran figyelmen kívül hagyják az apai perspektívát, vagyis az apák észlelését a kapuőrzésről. Puhlman és Pasley[93] is hangsúlyozzák, hogy a kizárólag anyai önbeszámolókon alapuló mérés torz képet adhat, mivel az apák sokszor másképp értelmezik partnerük viselkedését. A jövőbeli kutatások egyik fő kihívása tehát az interperszonális, kétoldalú mérési modellek kidolgozása.[94]
Az anyai kapuőrzés koncepciója az 1990-es évek végén, a családszociológia és a nemi szerep-elméletek kereszteződésében született meg[95]. Bár a fogalom erős empirikus alapokra épült, több szerző[96] felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenség leírása gyakran rejtett normatív előfeltevéseket hordoz. A 'kapuőrzés' metaforája implicit módon az anyát tekinti a 'probléma' forrásának, aki akadályozza az apa bevonódását - miközben kevés figyelmet kapnak a társadalmi, gazdasági és kulturális feltételek, amelyek ezt a viselkedést formálják.
Puhlman és Pasley Rethinking maternal gatekeeping című tanulmányukban[97] hangsúlyozzák, hogy az anyai kapuőrzés nem pusztán egyéni diszpozíció, hanem strukturális következmény, vagyis a nemi szerepekre épülő munkamegosztás, a gondozás társadalmi elismerésének hiánya és a munka-magánélet egyenlőtlensége mind hozzájárulnak a kapuőrző dinamikák kialakulásához. Ennek fényében az anyai viselkedést nem szabad a 'családi diszfunkció' jeleként értelmezni, hanem inkább adaptív válaszként a nemi egyenlőtlenségek kontextusában.
- 242/243 -
Miller Paternal and maternal gatekeeping? Choreographing care című tanulmányában [98] új dimenzióval bővíti a diskurzust: a gondoskodás nem egyszerűen az egyik fél által 'engedélyezett' vagy 'korlátozott' tevékenység, hanem társadalmi koreográfia, amelyet a felek folyamatosan tárgyalnak és újratermelnek. E perspektívában az apák is betölthetnek kapuőrző szerepet - például az anyák munkavállalásával vagy nevelési döntéseivel kapcsolatban.
Ez a megközelítés felveti, hogy a 'kapuőrzés' nem nemhez kötött, hanem kapcsolati és hatalmi viszony, amely mindkét fél részéről megnyilvánulhat. A paternal gatekeeping vizsgálata[99] hozzájárul a jelenség kiegyensúlyozottabb megértéséhez, és lehetőséget ad a kölcsönös hatások modellezésére.
Az anyai kapuőrzés koncepciója az elmúlt huszonöt évben jelentős fejlődésen ment keresztül, az egyéni attitűdök és viselkedések leírásától eljutott a komplex, interakcionális és kulturális modellekig. Összességében az anyai kapuőrzés kutatása nemcsak a családi munkamegosztás és nemi szerepek jobb megértéséhez járul hozzá, hanem a nemek közötti egyenlőség és a pozitív apaszerep társadalmi előmozdításához is. A fogalom kritikai újragondolása - amely nem hibáztat, hanem rendszerszintű okokat keres - kulcsfontosságú a jövő családkutatásai számára. ■
JEGYZETEK
[1] A tanulmány a Kooperatív Doktori program Család a társadalom alprogramjának keretében, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával készült.
[2] Hochschild, Arlie - Machung, Anne: Working parents and the revolution at home. Viking, 1989/258, 262.
[3] Townsend, Nicholas: Cultural contexts of father involvement. In: Cabrera, Natasha J. - Tamis-LeMonda, Catherine S. (eds.): Handbook of father involvement. New York, Routledge, 2012, 262-290.
[4] Allen, Sarah M. - Hawkins, Alan J.: Maternal gatekeeping: Mothers' beliefs and behaviors that inhibit greater father involvement in family work. Journal of Marriage and the Family, 1999, 61 (1), 199-212.
[5] Gaunt, Ruth: Maternal gatekeeping: Antecedents and consequences. Journal of family issues, 2008, 29 (3), 373-395.; Kulik, Liat - Tsoref, Hani: The entrance to the maternal garden: Environmental and personal variables that explain maternal gatekeeping. Journal of Gender Studies, 2010, 19 (3), 263-277.
[6] Fraser, Nancy: After the family wage: Gender equity and the welfare state. Political theory, 1994, 22 (4), 591-618.
[7] Schoppe-Sullivan, Sarah J. - Altenburger, Lauren E.: Parental gatekeeping. In: Bornstein, Marc H. (ed.): Handbook of parenting. New York, Routledge, 2019, 167-198.
[8] Allen - Hawkins i. m. 199-212.
[9] Puhlman, Daniel J. - Pasley, Kay: Rethinking maternal gatekeeping. Journal of family theory & review, 2013, 5 (3), 176-193.
[10] Booth, Andrew: Searching for qualitative research for inclusion in systematic reviews: a structured methodological review. Systematic reviews, 2016, 5 (1), 74.
[11] Bascoe, Sonnette M. - Davies, Patrick T. - Sturge-Apple, Melissa L. - Cummings, E. Mark: Children's representations of family relationships, peer information processing, and school adjustment. Developmental psychology, 2009, 45 (6), 1740.; Doohan, Eve-Anne et al.: The link between the marital bond and future triadic family interactions. Journal of Marriage and Family, 2009, 71 (4), 892-904.
[12] Lamb, Michael E. Development? Let Me Count the Ways. The role of the father in child development, 2010/1, 1-31.
[13] Feinberg, Mark E. - Brown, Louis D. - Kan, Marni L.: A multi-domain self-report measure of coparenting. Parenting, 2012, 12 (1), 1-21.
[14] Jia, Rongfang - Schoppe-Sullivan, Sarah J.: Relations between coparenting and father involvement in families with preschool-age children. Developmental psychology, 2011, 47 (1), 106.
[15] Minuchin, S. N.: Families and family therapy. Cambridge, Harvard University Press, 1974.
[16] Doherty, William J. - Kouneski, Edward F. - Erickson, Martha F.: Responsible fathering: An overview and conceptual framework. Journal of Marriage and the Family, 1998, 60 (2), 277-292.
[17] Pleck, Joseph H. - Masciadrelli, Brian P.: Paternal involvement by US residential fathers. In: Lamb, Michael E. (ed.): The role of the father in child development. Hoboken, John Wiley & Sons, 2004, 222-271.
[18] Kotila, Letitia E. - Schoppe-Sullivan, Sarah J. - Kamp Dush, Claire M.: Time in parenting activities in dual-earner families at the transition to parenthood. Family relations, 2013, 62 (5), 795-807.
[19] Geary, David C.: Evolution and proximate expression of human paternal investment. Psychological bulletin, 2000, 126 (1), 55.
[20] Schoppe-Sullivan - Altenburger i. m. 167-198.
[21] Lewin, Kurt: Frontiers in group dynamics: II. Channels of group life; social planning and action research. Human relations, 1947, 1 (2), 143-153.
[22] White, David Manning: The "gate keeper": A case study in the selection of news. Journalism quarterly, 1950, 27 (4), 383-390.
[23] Allen - Hawkins i. m. 199-212.
[24] DeLuccie, Mary F.: Mothers as gatekeepers: A model of maternal mediators of father involvement. The Journal of Genetic Psychology, 1995/156, 115-131.
[25] Allen - Hawkins i. m. 199-212.
[26] Schoppe-Sullivan, Sarah J. - Brown, Geoffry L. - Cannon, Elizabeth A. - Mangelsdorf, S. C. - Sokolowski, Margaret Szewczyk: Maternal gatekeeping, coparenting quality, and fathering behavior in families with infants. Journal of family psychology, 2008, 22 (3), 389.
[27] Gaunt, Ruth: The role of mothers' gender ideologies and essentialist perceptions in maternal gatekeeping. In: Ulrich, Janet H. - Cosell, Bernice T. (eds.): Handbook on Gender Roles: Conflicts, Attitudes and Behaviors. New York, Nova Science, 2009, 189-202.
[28] Schoppe-Sullivan - Altenburger i. m. 167-198.
[29] Gaunt (2009) i.m. 189-202.; Gaunt (2008) i. m. 373-395.; Kulik, Liat - Tsoref, Hani: The entrance to the maternal garden: Environmental and personal variables that explain maternal gatekeeping. Journal of Gender Studies, 2010, 19 (3), 263-277.
[30] Aytaç-DiCarlo, F. Kubra - Schoppe-Sullivan, Sarah J.: Traditional Gender Role Attitudes and Maternal Gatekeeping: A Meta-Analytic Review. Parenting, 2025, 25 (3), 326-352.
[31] Schoppe-Sullivan - Cannon - Mangelsdorf - Sokolowski i. m. 389.
[32] Puhlman - Pasley (2013) i. m. 176-193.
[33] Uo. 176-193.
[34] Miller, Tina: Paternal and maternal gatekeeping? Choreographing care. Sociologica, 2018, 12 (3), 25-35.
[35] Kaya Bican, Emine M.: Development of attitudes toward maternal gatekeeping scale and its associations with ambivalent sexism in Turkey. Turkish Journal of Psychology, 2022, 37 (2), 105-123.
[36] Kulik - Tsoref i. m. 263-277.
[37] Hauser, Orlee: Pushing daddy away? A qualitative study of maternal gatekeeping. Qualitative Sociology Review, 2012, 8 (1), 34-59.
[38] Allen - Hawkins i. m. 199-212.
[39] Uo. 199.
[40] Gaunt (2008) i. m. 373-395.; Schoppe-Sullivan - Cannon - Mangelsdorf - Sokolowski i. m. 389.
[41] Uo. 389.
[42] Gaunt (2008) i. m. 373-395.
[43] Hauser i. m. 34-59.
[44] Uo. 34-59.
[45] Uo. 34-59.
[46] Uo. 34-59.
[47] Uo. 34-59.
[48] Uo. 34-59.
[49] Uo. 34-59.
[50] Uo. 34-59.
[51] Uo. 34-59.
[52] Uo. 34-59.
[53] Uo. 34-59.
[54] Schoppe-Sullivan - Cannon - Mangelsdorf - Sokolowski i. m. 389.
[55] Gaunt (2008) i. m. 373-395.
[56] Schoppe-Sullivan - Cannon - Mangelsdorf - Sokolowski i. m. 389.
[57] Schoppe-Sullivan - Altenburger i. m. 167- 198.
[58] Puhlman - Pasley (2013) i. m. 176-193.
[59] Gaunt (2009) i. m. 189-202.
[60] Kulik - Tsoref i. m. 263- 277.
[61] Aytaç-DiCarlo - Schoppe-Sullivan i. m. 326-352.
[62] Kulik - Tsoref i. m. 263-277.
[63] Allen - Hawkins i. m. 199-212.
[64] Schoppe-Sullivan - Cannon - Mangelsdorf - Sokolowski i. m. 389.
[65] Schoppe-Sullivan, Sarah J. - Altenburger, Lauren E. - Lee, Meghan A. - Bower, Daniel J. - Kamp Dush, Claire M.: Who are the gatekeepers? Predictors of maternal gatekeeping. Parenting, 2015, 15 (3), 166-186.
[66] Doherty, William J. - Erickson, Martha Farrell - LaRossa, Ralph: An intervention to increase father involvement and skills with infants during the transition to parenthood. Journal of family psychology, 2006, 20 (3), 438.
[67] Cabrera, Natasha J. - Shannon, Jacqueline D. - Tamis-LeMonda, Catherine: Fathers' influence on their children's cognitive and emotional development: From toddlers to pre-K. Applied Development Science, 2007, 11 (4), 208-213.
[68] Snell Jr, William E. - Overbey, Gail A. - Brewer, A. Lauren: Parenting perfectionism and the parenting role. Personality and Individual Differences, 2005, 39 (3), 613-624.
[69] Schoppe-Sullivan - Altenburger - Bower - Kamp Dush i. m. 166-186.
[70] Uo. 166-186.
[71] Feinberg, Mark E. The internal structure and ecological context of coparenting: A framework for research and intervention. Parenting: science and practice, 2003, 3 (2), 95-131.
[72] Trinder, Liz: Maternal gate closing and gate opening in postdivorce families. Journal of family issues, 2008, 29 (10), 1298-1324.
[73] Geary i. m. 55.
[74] Whisman, Mark A. - Baucom, Donald H.: Intimate relationships and psychopathology. Clinical child and family psychology review, 2012, 15 (1), 4-13.
[75] Hudson, Diane Brage - Elek, Susan M. - Fleck, Margaret Ofe: First-time Mothers' and Fathers' transition to parenthood: infant care self-efficacy, parenting satisfaction, and infant sex." Issues in comprehensive pediatric nursing, 2001, 24 (1), 31-43.
[76] Schoppe-Sullivan, Sarah J. - Altenburger, L. E. - Settle, T. A. - Kamp Dush, C. M. - Sullivan, J. M. - Bower, D. J.: Expectant Fathers'intuitive Parenting: Associations with Parent Characteristics and Postpartum Positive Engagement. Infant Mental Health Journal, 2014, 35 (5), 409-421.
[77] Allen - Hawkins i. m. 199-212.
[78] Kulik - Tsoref i. m. 263-277.
[79] Gawronski, Bertram - Bodenhausen, Galen V.: Associative and propositional processes in evaluation: an integrative review of implicit and explicit attitude change. Psychological bulletin, 2006, 132 (5), 692.
[80] Schoppe-Sullivan - Cannon - Mangelsdorf - Sokolowski i. m. 389.
[81] Uo. 389.
[82] Kulik - Tsoref i. m. 263-277.
[83] Puhlman - Pasley (2013) i. m. 176-193.
[84] Schoppe-Sullivan - Altenburger i. m. 167-198.
[85] Schoppe-Sullivan - Cannon - Mangelsdorf - Sokolowski i. m. 389.
[86] Miller i. m. 25-35.
[87] Allen - Hawkins i. m. 199-212.
[88] Puhlman, Daniel J. - Pasley, Kay: The maternal gatekeeping scale: Constructing a measure. Family Relations, 2017, 66 (5), 824-838.
[89] Kaya Bican i. m. 105-123.
[90] Kulik - Tsoref i. m. 263-277.
[91] Hauser i. m. 34-59.
[92] Aytaç-DiCarlo - Schoppe-Sullivan i. m. 326-352.
[93] Puhlman - Pasley (2017) i. m. 824-838.
[94] Schoppe-Sullivan - Altenburger i. m. 167-198.
[95] Allen - Hawkins i. m. 199-212.
[96] Puhlman - Pasley (2013) i. m. 176-193.; Miller i. m. 25-35.
[97] Puhlman - Pasley (2013) i. m. 176-193.
[98] Miller i. m. 25-35.
[99] Schoppe-Sullivan - Altenburger i. m. 167-198.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD hallgató (SE DI).
[2] A szerző intézetvezető egyetemi docens (KRE BTK).
Visszaugrás
