Az önkormányzati jogok védelmének és az önkormányzatok törvényes működése biztosítása körében a modern kontinentális jogállamokban is fontos szerepet tölt be az igazságszolgáltatási rendszer.
Mára a modern jogállamokban jellemzően az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás közötti vitákban a végső döntést egy, a közigazgatáson kívüli szereplő, a bíróság mondja ki, így végső soron a bíróságok felülbírálatának terjedelmét, hatáskörét, eljárását szabályozó rendelkezések magára az önkormányzati rendszerre is jelentős hatást gyakorolnak, hiszen egy-egy adott eset tekintetében itt húzzák meg az önkormányzati autonómia érvényesülésének jogi határait.
Írásomban csak az önkormányzatok nem hatósági jellegű határozatainak felülvizsgálatát tekintem át, ugyanis a hatósági határozatok tekintetében továbbra is a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 19. és 107. §-ai, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) szerinti rendben az ügyfél jogosult végső soron a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) XX. fejezete szerinti, hatósági határozat felülvizsgálatára irányuló per megindítására. Mindezekre figyelemmel a hatósági jellegű döntésekre a Mötv. 132. § (4) bekezdés b) pontja alapján nem terjed ki a megyei és fővárosi kormányhivatalok törvényességi felügyeleti jogköre.
A tanácsrendszer önkormányzati rendszerré történő átalakítása során vált szükségessé az immáron a közigazgatás két elkülönült alrendszerévé váló államigazgatás és önkormányzati igazgatás közötti kapcsolat rendezése. Ennek során az önkormányzatok autonómiájának tiszteletben tartása mellett a közigazgatás törvényességét is biztosítani kellett. Az 1989 és 1991 között kiépülő szabályozás erre figyelemmel jött létre.
Az önkormányzatok nem hatósági jellegű döntései felülvizsgálatának alkotmányos alapjait az 1989/90-ben jelentősen módosított, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 35. § (4) bekezdése, 43. § (2) bekezdése, valamint 50. § (2) bekezdése rögzítette. Ezen szabályok alapján az államigazgatás törvényességi ellenőrzési jogkörökkel rendelkezett, s az önkormányzatok jogai bírósági jogvédelemben részesültek. A bíróságok hatáskörével kapcsolatban pedig kimondta az Alkotmány, hogy a bíróságok felülvizsgálják a közigazgatási határozatok törvényességét.
A fenti alkotmányos keretek között rögzítette a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.), hogy a köztársasági megbízottak (1994-et követően a közigazgatási hivatalok) látják el az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, amelynek keretében vizsgálják, hogy azok szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, döntéseik (rendeleteik, határozataik), valamint bizottságaik, részönkormányzataik, polgármestereik, főpolgármestereik, megyei közgyűlés elnökeik, társulásaik által hozott önkormányzati határozatok megfelelnek-e a jogszabályoknak. Az Ötv., valamint az Ötv. 1994-es novellája nyomán a törvényességi ellenőrzés nem terjedt ki azon ügyekre, amelyekben munkajogi, közszolgálati jogi, vagy törvényben meghatározott államigazgatási és bírósági eljárásnak volt helye. A szabályozás indoka az volt, hogy ezekben az esetekben lehetőség nyílt egyéni jogorvoslatra, amelynek megindításával kapcsolatos döntést a jogalkotó nem kívánta elvonni az érintett személyek autonóm döntési jogköréből. Ezekre az ügyekre is kiterjedt azonban a törvényességi ellenőrzés, ha az a szervezetet, döntéshozatali eljárást érintette, valamint ha a munkajogi kérdésben a munkavállaló javára követtek el jogsértést, hiszen ilyenkor nehezen várható el az egyéni jogorvoslati kérelem benyújtása. Az Ötv. eljárásjogi rendelkezéseket is tartalmazott, amikor is - az Alkotmánnyal és az Alkotmánybíróságról szóló törvénnyel összhangban - kimondta, hogy a rendeletek jogszerűségét az Alkotmánybíróság, míg a határozatok törvényességét - a közigazgatási hivatal kezdeményezésére - a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság vizsgálja felül. A törvényességi ellenőrzési rendszerre figyelemmel a közigazgatási hivatal nem függeszthette fel a döntés végrehajtását, azt csak kezdeményezhette az eljáró bíróságnál. A per megindítására a törvényességi észrevétel elutasítását követően harminc napos jogvesztő határidő állt rendelkezésre. A perben a bíróság - a Pp. 324. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel - a Pp. XX. fejezetének szabályai alapján járt el. Ezzel a szabályozással az önkormányzatok feletti törvényességi felügyeleti jogokat gyakorlatilag megosztották az államigazgatás (közigazgatási hivatalok), valamint az igazságszolgáltatás és az Alkotmánybíróság között, hiszen az ellenőrzési jogokat az államigazgatás gyakorolta, az aktus-felülvizsgálatra azonban már nem terjedt ki a hatásköre.
Az Ötv. módosításai során azonban egyes önkormányzati határozatok felülvizsgálatának kérdésében külön rezsimeket alakítottak ki. Így a polgármesteri és képviselői összeférhetetlenséggel kapcsolatban hozott döntésekkel szemben az Ötv. 33/A. §-a alapján nemperes eljárásban döntött a bíróság, a polgármester közjogi felelősségének bírósági megállapítására pedig a Pp. általános szabályai (Pp. I-XIV. fejezetei) szerinti eljárásban kerülhetett sor.
Az 1989/90-ben kiépülő rendszer sajátos szabályozást tartalmazott a tekintetben is, ha az önkormányzat valamely (nem hatósági jellegű) döntést, vagy a törvényben meghatározott kötelező feladatát nem valósította meg. Amennyiben ugyanis ez a mulasztás az önkormányzatnak az Alkotmányból levezethető feladatainak sérelmével járt, kezdeményezni lehetett az alkotmányellenes mulasztás megállapítását. A mulasztás megállapításának azonban közvetlen szankciója nem volt, viszont a többszöri mulasztás megalapozhatta (volna) az önkormányzat képviselő-testületének feloszlatását is.
A fentieken túl egyéb jogi szabályok lehetővé tették az önkormányzati döntések törvényességének közvetett felülvizsgálatát. Így például az 1960. évi 11. tvr. (Ptké.) alapján az ügyész a szerződések semmiségének megállapítása iránti pereket kezdeményezhetett. Ez a perindítási lehetősége kiterjedt az önkor-
- 15/16 -
mányzatok által kötött szerződésekre is, így a szerződéseken keresztül indirekt módon az azokról döntő határozatok felülvizsgálatát is kezdeményezhette. Hasonlóképpen a Közbeszerzési Hatóságnak (2011. december 31-éig a Közbeszerzések Tanácsa) az önkormányzati közbeszerzések jogszerűségével kapcsolatos döntései is végső soron az azok alapjául szolgáló önkormányzati határozatok felülvizsgálatát jelentették. Szintén az önkormányzati határozatok indirekt felülvizsgálatára kerülhet sor az Egyenlő Bánásmód Hatóság önkormányzati döntésekkel kapcsolatos ügyeinek bírósági felülvizsgálata során.
A tételes jog keretei között alakult ki az önkormányzatok nem hatósági határozataira vonatkozó - a hatáskör-telepítés szabályaira figyelemmel elsősorban - bírósági joggyakorlat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
