A klasszikus polgári jog alapvető fogyasztóvédelmet (is) szolgáló intézménye a kellékszavatosság. A kellékszavatossági szabályok csupán a visszterhes szerződésekre terjednek ki. Lényegében a kellékszavatosság azt jelenti, hogy az átruházó (eladó) a jogosultság szerzőjének (vevőnek) felelősséggel tartozik a dolog rejtett hibáiért. Rejtett hiba olyan hiányossága a dolognak, ami a vételkor, első látásra, elsődleges szemle alapján nem vehető észre, és ami kihat a dolog értékére, oly módon, hogy azt csökkenti. Tehát a leszerződött adásvételi ár ennél fogva nem felel meg a hibás dolog valódi értékének. Rendszerinti jogkövetkezménye a kellékszavatossági felelősségnek a hibás dolog kicserélése, vagy kijavítása, árcsökkentés, kártérítés. E szankciók az eladót arra késztetik, hogy hibátlan (minőséges) dologszolgáltatást nyújtson a vevőnek. A kellékszavatosság intézménye megkülönböztethető a (műszaki) dolog működéséért való felelősségtől, vagyis a funkcionális jótállástól. Utóbbi esetben az eladó (hibaoksági alapon másodlagosan a gyártó) akkor felelős, ha a dolog nem használható rendeltetésszerűen. (Pl. gyártási hiba miatt a vasaló nem vasal, a tv-készüléken nincs kép stb.). A rendeltetést akadályozó hibának, akárcsak a kellékszavatosságnál, a működési (funkcionális) jótállásnál is a dolog átadásának időpontjában kell fennforogjon, azért, hogy a hiányosságot adásvételhez kapcsolódó funkcionális jótállási járulékos szerződés alapján közvetlenül az eladónak (azaz gyártási hiba esetén okozatossági alapon, közvetetten, az eladó által a gyártónak) lehessen felróni. A szankciók hasonlóak a kellékszavatossági szabályokhoz, azzal a lényeges különbséggel, hogy műszaki áru eladása esetén az eladó garanciális feltételeket és határidőt szab meg, azaz az adásvételi szerződés mellett köteles jótállási szerződést is kötni. Ennek az intézménynek is, többek között, az értékegyenlőség elvének érvényesítése mellett, a minőségi és rendeltetésének megfelelő áru szolgáltatása.
A klasszikus "fogyasztóvédelmi" polgári jogi intézmények a vevőt, mint adott adásvételi szerződés dologi jogosultság-szerző felét oltalmazzák. Ezzel szemben, a modern fogyasztóvédelmi jog nemcsak egy meghatározott szerződésre terjed ki, alkalmazása ennél tágabb, hatása általában a fogyasztó és az árutermelő, egyéb szolgáltató és a vevők közötti jogi kapcsolatokat érinti. A fogyasztóvédelmi jog célja a minőségi szolgáltatás biztosítása, a biztonság biztosítása, vagyis az életre és egészségre veszélyes szolgáltatások elleni védelem, az áru rendeltetésszerű használatára vonatkozó tájékoztatás biztosítása, továbbá a tisztességtelen és félrevezető árucímkézés, tisztességtelen reklám elleni védelem, a fogyasztói érdekek "kollektív" érvényesítése, a kártérítési jog biztosítása a rossz minőségű árut és szolgáltatást nyújtó féllel szemben. A fogyasztóvédelem tehát a fogyasztók "közösségének" érdekeit oltalmazza, s tartalmaz bírói úton érvényesíthető jogosultságokat, de olyanokat is, amelyek közvetlenül nem mindig konkrét alanyi jogosultságok megvalósítását szorgalmazzák, inkább a szolgáltatói és fogyasztói oldal érdekeinek érvényesítését.
Vitás a fogyasztó fogalmának meghatározása, hiszen nem egy konkrét vevőről, hanem több vevő, több alany érdekeiről, vagy joggal oltalmazott érdekéről van szó. A Ptk.1 a fogyasztó fogalma alatt érti a - gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül eső célból - szerződést kötő személyt. Ettől eltérő a Versenytörvény2 fogyasztófogalma, mely szerint a fogyasztó a megrendelő, a vevő és a felhasználó. A reklámról szóló tör-vény3 a fogyasztó minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki felé a reklám irányul.
A tágabb értelemben vett fogyasztói jog összességét képezi a versenyjognak, termékfelelősségi jognak, a reklámjognak, és a szellemi alkotások, azaz az iparjogvédelmi és árujelző-védelmi, továbbá a védjegyjognak. Szűkebb értelemben a fogyasztóvédelem azokat a jogszabályokat tartalmazza, melyek a fogyasztók érdekeinek jogi oltalmát szolgálják a gyártókkal és szolgáltatókkal szemben. A jogági minősítés tekintetében a fogyasztóvédelem túlsúlyban a polgári jog, ezen belül a kötelmi jog részét képezi, de ezen túlmenően, vannak közjogi (közigazgatási, pl. piacfelügyelet a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség által, vagy büntetőjogi szempontjai is).
A nem lojális verseny helyzet a fogyasztók minőségi ellátását korlátozza. A kartellek mint tényszerű monopóliumok, melyek vállalkozásvételek útján egész termelési vagy szolgáltatói ágazatot tesznek egy vállalkozói jogalany "kezébe" csökkentik a lojális versenyt s ezáltal egyoldalúan megszabhatják az eladói feltételeket, kihatnak a kevésbé minőségi, de drága szolgáltatások megjelenésére. A tisztességes versenyt szorgalmazó antimonopolisztikus törvényhozás kiterjed nemcsak a vállalkozások státuszára, hanem a szerződési jogra is, hiszen ez arról szól, hogy tilosak és semmisek azok a szerződések, amelyek adott piacon adott jogalany számára kizárólagos vevői vagy eladói jogosultságot biztosít, ezáltal kiiktatva a versenyt. Ide tartozik a dömpingtilalom is, mely a gazdasági erőfölénnyel rendelkező vállalkozás által a másik versenytárs "kiiktatását" azzal célozza meg, hogy árujának, szolgáltatásának díját, árát, messze a termelési költségek alatt szabja meg. A verseny hiánya, vagy deformációja negatív hatást gyakorol, s kihat a fogyasztók minőséges és szociálisan elfogadható ellátására. Az egyoldalúan megszabott általános üzletkötési feltételek4 bírói úton megsemmisíthetők, a hatályos magyar Ptk. értelmében, harmadik személy iránti hatállyal, különösen akkor, ha gazdasági erőfölényből, vagy monopolisztikus helyzetből következnek, vagy amennyiben e feltételek ismertetése nem volt megfelelő, továbbá hiányzott a törvényben előírt fogyasztói hozzájárulás. A fogyasztói bankhitel, amennyiben a szerződés, vagy az általános hitelnyújtási feltétel uzsorás elemeket tartalmaz5, igényérvényesítési kérelemre a bíróság megsemmisítheti a szerződést, vagy a szerződéskötési üzleti feltételt [Ptk. 234. § (1) bekezdés], de érvényben tarthatja kamatmérsékelés, vagy részbeni kamat-tartozáselengedés útján. A hitelszerződés jóerkölcsbe (közrendbe) ütközése, rosszhiszemű, vagy kerülő jellege [Ptk. 4. § (1) bek., 5. § (1)-(2) bek.] esetén a Ptk. 237. § (4) bekezdése, továbbá a 234. § (1) bekezdése alapján megsemmisített hitelszerződés semmissége magával vonja a járulékos jellegű jelzálogszerződés (Ptk. 261. §) semmisségét is. A magyar Ptk. 248. §-ának (1)-(5) bekezdéseiben előirányozza, hogy fogyasztói szerződés esetén, aki a hibátlan teljesítés iránti jótállásra törvény vagy szerződés alapján kötelezett, ennek időtartama alatt felelősségre csak akkor vonható, ha a hiba oka a teljesítés előtt keletkezett. A tisztességes versenyt szolgálja az élelmiszerre vonatkozó előírások, a műszaki árú és a gyógyszerek használatára vonatkozó pontos tájékoztatási kötelezettség, valamint az áru árának kötelező feltüntetése.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
