Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Engedjék meg, hogy a jogi szakvizsga rendszerének továbbfejlesztése ürügyén - a tanácskozás tárgyától nagyon nem eltérve - felvázoljam a közigazgatási továbbképzési rendszer fejlesztésének egy lehetséges koncepcióját. Azért tartom ezt fontosnak, mert a közigazgatásban jelenleg két egyenértékű vizsga él: az egyik a jogi szakvizsga, a másik pedig a közigazgatási szakvizsga. A jogi szakvizsga valóban egyenértékű a közigazgatási szakvizsgával, de fordítva ez már nem igaz. A jogi szakvizsga elfogadott minden olyan munkakörre a közigazgatásban, amelyhez közigazgatási szakvizsga szükséges, de pl. jogtanácsosként csak az dolgozhat a közigazgatásban, aki rendelkezik jogi szakvizsgával.
A jelenlegi közigazgatási szakvizsgarendszer elsősorban a nem jogi és nem közigazgatási végzettségű közigazgatási szakembereknek nyújt "újdonságot". A rendszerbe bekerülő jogászok, illetve államigazgatási főiskolát végzettek számára viszont döntően az unalomig ismert kollokviumi tárgyakat ismétli meg, talán időnként alacsonyabb szinten, mint ahogy az egyetemi oktatásban ez benne van. (Zárójelesen jegyzem meg: tragédiaként éljük meg, hogy ennek ellenére a jogász végzettségű és az államigazgatási főiskolát végzett köztisztviselők igen jelentős hányada nem képes venni az akadályt a közigazgatási szakvizsgán.)
A tervszerű, állami felelősségvállalás mellett működő magyar közigazgatási továbbképzési rendszer 1990-91-ben megszűnt és helyét a piaci alapon szerveződő továbbképzés rendszertelensége váltotta fel.
A tisztán piaci alapokra hagyatkozó továbbképzés nem vált be. A közel egy évtizedig tartó tarthatatlan állapot következményeként megszűntek - és azóta sem épültek újjá - az addig jól működő továbbképzési intézmények (megyei és ágazati továbbképzési intézetek). Hosszú időre eltűnt a tervezés-programozás a képzési rendszerből, kiszámíthatatlanná vált a továbbképzések finanszírozása, szétforgácsolódott a továbbképzés humánerőforrás kapacitása. A továbbképzési rendszer szétzilálásának hatását a közigazgatás teljesítményére sem a gyakorlat, sem az elmélet nem tárta fel, bár a kilencvenes évek derekára "közmegegyezés" alakult ki abban, hogy szükséges a közigazgatás személyi állományának tervszerű továbbképzési rendszerét újraszervezni.
A továbbképzési rendszer szétesettsége mellett a közszolgálat szabályozásának hiányosságai tovább súlyosbították a köztisztviselők szakmai, készség- és képességfejlesztésének problémáit. Ezek közül négy elemet indokolt kiemelni:
• nem történt meg (ma is hiányzik) a közigazgatási munkakörökhöz rendelt kompetenciák meghatározása,
• a szakismeret mennyisége és minősége, a készségek és képességek állapota nem, vagy alig játszik szerepet a köztisztviselő díjazásában és előmenetelében,
• a közigazgatásban ma sem szabályozott megfelelően a vezetővé válás feltételrendszere,
• megoldatlan az állami vezetőképzés koherens szabályozása,
• a továbbképzések finanszírozásában a költségvetési, illetve kormányzati szerepvállalás szabályozása ellentmondásos.
A közigazgatási továbbképzés ma nem rendelkezik megfelelő intézményrendszerrel. Az újjászervezett tervszerű továbbképzésben kialakult a tervezési és a módszertani feladatok irányítási szervezetrendszere, de nem jött létre a közigazgatási továbbképzési rendszer képző intézményhálózata.
Mindezek hiányában a köztisztviselők ismeret, készség és képesség szintjeire alapozott továbbképzési szükségletek meghatározása nem lehetséges, ezért a továbbképzési rendszer felülről vezérelt, a kormányzati igényekre alapozott rendszerként született újjá 1998-99-ben.
A tervszerű köztisztviselői továbbképzés 1998-99-ben kialakított rendszerének tapasztalatait összegezve a belügyminiszter megállapította, hogy:
"A közigazgatás tervszerű továbbképzési rendszere ... a semmiből, a
szükségesnél jelentősen kisebb pénzügyi források biztosítása mellett, működőképes, a közigazgatás gyakorlatát jelentősen segíteni képes rendszerré fejlődött, "1
A közigazgatási továbbképzési rendszer jelenleg a következő elemeket fogalja magában:
• gyakornokképzés,
• közigazgatási alapvizsga és alapvizsgára felkészítés,
• közigazgatási szakvizsga és szakvizsgára felkészítés,
• az éves továbbképzési tervekben meghatározott kötelező és fakultatív képzések,
• jegyző és vezetőképzés,
• állami vezetők képzése,
• főtisztviselők képzése.
A továbbképzési rendszer több jellemzői:
a) A közszolgálat kormányzati felelősségi rendszere a köztisztviselőkről rendelkező törvényben megfelelően rendezett és a közigazgatási továbbképzés, illetve vezető képzés felelősségi, tervezési és szervezeti rendszere ezzel összhangban került kialakításra.
b) A továbbképzési rendszer jogi szabályozása teljeskörűen kialakult, a szabályok egymással összehangoltak, a rendszer működéséhez szükséges jogi kereteket megfelelően biztosítják.
c) A továbbképzés a Kormány középtávra meghatározott tervén alapuló - módszertanában kialakult és megfelelően működő - éves továbbképzési tervek keretében folyik.
d) A köztisztviselői továbbképzési rendszer ágazati irányítása a Ktv. alapján a belügyminiszter feladata.
e) A miniszter a feladatai ellátásának szakmai segítésére - a Kormány rendelkezése szerint - szakértő testületet (Közigazgatási Továbbképzési Kollégium) hoz létre.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
