Megrendelés
Magyar Jog

Fizessen elő a Magyar Jogra!

Előfizetés

Dr. Dukay Bernadett: A vállalkozások között szervezett, elektronikus, fordított árverések szabályozása Franciaországban (MJ, 2007/8., 493-497. o.)

1. Bevezetés

Az Internetnek köszönhetően a távárverések az utóbbi néhány évben hatalmasat fejlődtek. Franciaországban már 2000-ben szabályozták az ingók szabad kézből történő, nyilvános, elektronikus árverését a 2000. július 10-i 2000-642. sz. törvénnyel1, amelyet a Kereskedelmi Törvénykönyv L. 321. cikkének 1-38. franciabekezdéseibe inkorporált2, a közbeszerzéseknél alkalmazott elektronikus, fordított árveréseket pedig 2001-ben a 2001. szeptember 18-i rendelettel3.

A fordított árverések már léteztek az Internet megjelenését megelőzően is. Már a XVIII. századtól használták őket a dél-kelet franciaországi földművesek, s napjainkban is használják őket bizonyos régiókban a halpiacok árveréseinél.4 Napjainkban az elektronikus, fordított árverésekkel találkozunk a közbeszerzések (Ato B5) esetében, valamint a vállalkozások közötti kereskedelemben (B to B6) is. A közbeszerzéseket szabályozó

2001. szeptember 18-i rendelet hatálya nem terjed ki a magánszektorra. Mivel a vállalkozások közötti kapcsolatokban egyre elterjedtebb az elektronikus, fordított árverések szervezése, a francia Parlament a 2005. augusztus 2-i 2005-882. sz. törvényben7 szabályozta azokat.

A közbeszerzéseknél szervezett elektronikus, fordított árverések elemzésével nem foglalkozom ebben a cikkben. E cikk tárgyát kizárólag a vállalkozások közötti elektronikus, fordított árverések képezik.

2. Az elektronikus, fordított árverések

A fordított árverések esetében - a hagyományos árverésekkel ellentétben - az árverés résztvevői folyamatosan lefelé licitálnak (2.1.), amelynek vannak előnyei és hátrányai is az Interneten (2.2.). A fordított árverések szervezői nem értékesítők, hanem beszerzők.

2.1. Az elektronikus, fordított árverések fő jellemzői

A hagyományos árverések egyik fő jellemzője az, hogy az árverés tárgyának ára az árverés alatt folyamatosan nő, és az árverés tárgyát általában a legtöbbet kérő vételi ajánlata szerzi meg.8 Az ún. fordított árverések egyik fő vonása, hogy az árverés tárgyának ára folyamatosan csökken az árverés alatt, s általában a legkevesebbet kérő ("l'enchérisseur le moins coûtant") eladási vagy szolgáltatási ajánlata az árverés nyertese. "A fordított árverési rendszerek a kevesebbet kérő ajánlattételek versenyeztetésének elvén alapulnak. A fizikai világban a közbeszerzések ajánlattételeivel bontakoztak ki."9 Ez azért is érdekes, mivel az árveréseket sokáig azonosították azzal a ténnyel, hogy az árverés tárgya általában irreálisan nagy összegen, az árverés tárgyának valódi értékét meghaladó áron cserél gazdát. Ennek fő oka az "árverés tüze" ("le feu des enchères")10. A fordított árveréseknél azonban, ellentétben a hagyományos árverésekkel, inkább az a probléma, hogy az irreálisan alacsony ár a nyertes.11 Persze az ár csak az egyik kritérium a kiválasztásnál, ez azonban sok esetben nagyon is döntő tényező.

Az elektronikus, fordított árverés a forgalmazás egyik új módja, amely napjainkban nagyon sikeres, s megtalálható úgy az autók vagy a repüléstan területén, mint a nagy fogyasztási hálózatokban. Az elektronikus, fordított árverés tárgya lehet a végső fogyasztónak szánt termék (papír, informatikai felszerelés, élelmiszer), gyártásra vagy viszonteladásra történő (a forgalmazó márkájával ellátott termék) beszerzése vagy szolgáltatás (képzés, továbbképzés, takarítás, szállítás) nyújtása stb.12

Az elektronikus, fordított árverések lehetővé teszik egy vállalkozás számára, amely termékeket és szolgáltatásokat kíván vásárolni (a továbbiakban: vásárló vállalkozás), hogy versenyeztesse a szállítókat. A szállítók ezt követően egy kiindulási árból13 licitálnak lefelé. Az árverés nyertese tehát általában az a vállalkozás, amely a legkevesebbet kéri. Az ár azonban csak az egyik kritérium, s nem feltétlenül a legkevesebbet kérő a nyertes.

2.2. Az elektronikus, fordított árverések előnyei és hátrányai

A fordított árverések nyilvánvalóan kedveznek a vásárló vállalkozásnak, hiszen szélesíthetik a választás körét, átláthatóvá tehetik a beszerzési eljárást, felgyorsíthatják azt, illetve magát a tárgyalási fázist, és nagyban csökkenthetik a beszerzett áru vagy szolgáltatás árát, de magának a beszerzésnek a költségeit is.

A fordított árverések egyik központi kérdése az ár csökkenése. A degresszió azonban olyan mértékű lehet, hogy ez egyben kizsákmányol hatja a szerződő partnert. A szállítóknak gyakran nincs választási lehetőségük, hiszen a vásárló vállalkozás könnyen szerződik mással. Ezt mutatta ki az Európai Bizottság közleményében14, azaz, hogy az elektronikus, fordított árverés elsősorban a vevőnek kedvez.15

A kis- és középvállalkozások érdekében alkotott 2005. augusztus 2-i 2005-882-es törvény szabályozza az elektronikus, fordított árverések szervezését a kis-és középvállalkozások számára. Ez a törvény elsősorban a vásárló vállalkozás érdekeit védi, néha nehéz helyzetbe hozva ezzel a szállító vállalkozást, amely olykor kényes pénzügyi helyzetet is jelenthet.

"Gazdasági szempontból negatív hatás a termékek minőségének romlása és az újítás csökkenése. Jogi szempontból tarthatunk az előzetes információk hiányától, a pénzügyi hozzájárulás esetleges megkövetelésétől, a résztvevők egyenlőtlen kiválasztásától, a kartell lehetőségétől közöttük és az árak mesterséges csökkentésének veszélyétől."16, 17

3. A fordított árverésekre vonatkozó francia törvény alkalmazási köre

A Kereskedelmi Törvénykönyv L. 442. cikkének 10. franciabekezdése vonatkozik a fordított távárverésekre, egész pontosan a használatukra a kereskedők közötti kapcsolatokban. A törvény meghatározza azoknak a termékeknek a körét, amelyekre tilos fordított árverések szervezése (3.1.). A törvény meghozatalakor számos módosítási javaslatot tárgyaltak (3.2. és 3.3.).

3.1. Tilalom

A Kereskedelmi Törvénykönyv L. 442. cikke 10. franciabekezdésének harmadik bekezdése megtiltja a vevőnek és a képviselőjének a fordított távárverések szervezését az L. 441. cikk 2-1. franciabekezdésének első bekezdésében felsorolt mezőgazdasági termékek18, valamint azon gyakran fogyasztott élelmiszerek vásárlásához, amelyek e termékek első átalakításából származnak.19

Az persze kérdéses, hogy mi minősül a termék első átalakításnak, és mi a második átalakításnak, és ha több átalakításon megy keresztül a termék, vajon arra is vonatkozik-e a tilalom. Az első átalakítás fogalma a jövőben több vita forrása lehet.

3.2. A munkaerő fordított árverezése

A fordított árverések szervezése a munkajog területén is több kérdést felvet. "Konkrétan, egy ilyen eszközzel, a munkáltató munkát ajánlhat a honlapon és hagyhatja, hogy a jelentkezők lefele nyomják a bé-reket."20 Ebben az esetben a jelentkezők lefele licitálnak a bérekre, s a legkevesebbet kérő nyeri az árverést.

Németországban a www.jobdumping.de honlapon ma már szerveznek fordított árveréseket munkaszerződések megkötéséhez. Ez a honlap egyedül a fizetés csökkenésének szempontján alapul. A német mintára a francia munkaerőpiacra vonatkozóan is létrehoztak egy honlapot (www.jobdealer.net), amely elég negatív fogadtatásban részesült.21 Ez a honlap a bér csökkenése mellett egyéb minőségi szempontokat is figyelembe vesz.22

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére