Megjelentek az atipikus és a vegyes szerződések közötti éles határvonalat "elmosó", relativizáló ún. ál-atipikus szerződések. Az "ál-atipikus" szerződések közé olyan kontraktusokat sorolok, amik a megállapodások elnevezése és tartalmának megfogalmazása alapján azt a látszatot keltik, mintha az atipikus szerződésnek néhány csoportismérvének megfelelnének (például az idegen eredetű név; színleg a Ptk. nevesített szerződései közé nem tartoznak; a külföldi gyakorlat szerepe magyarországi meghonosodásukban; a szerződések közös szabályainak alkalmazhatósága; főként gazdálkodó szervezetek közötti tartós jogviszony kialakítására köttetnek); valójában pedig vagy vegyes szerződésnek minősíthetők, vagy valamelyik nevesített szerződésnek feleltethetők meg. Ide sorolható például a disztribútori szerződés (amely főként adásvételi-szállítási láncolat)[1], vagy a dealeri, outsourcing-, befektetési szerződések.[2]
Megfigyelhető a vegyes szerződések alfajainak keveredése is, különösen a típuskombinációs és a sajátos szolgáltatásra irányuló altípusok vonatkozásában; a bírói gyakorlatban az alábbi variációk voltak "tetten érhetők"
- határozott időre kötött, plakát kihelyezésére vonatkozó megbízási szerződéssel vegyes albérleti szerződés,[3]
- parkolási rendszer bevezetésére, használatára és üzemeltetésére kötött kontraktus felhasználási, haszonbérleti elemeket is hordozó, a franchise-szerződéshez hasonló komplex jogviszonyt lefedő vegyes megállapodás.[4]
A tipikus és az atipikus megállapodások csoportjai között pedig, átmeneti képződményként (vegyes szerződésként) ezek mixtúrája tűnt fel: így a számítógépes program (szoftver) hasznosítására köthető megállapodás, mely vállalkozási, bérleti, haszonbérleti és lízingszerződési elemeket is tartalmazhat.[5]
A fentiekből is látható, hogy a szerződési jog a levert cölöpök (a tipizálási szempontok) között folyamatos, állandó alakulásban, változásban van.
A magánjogi szerződések mellett más jogági megállapodások is jelen vannak: közjogi (pl.: a hatósági szerződés), sportjogi etc. kontraktusok, és több jogág "határmezsgyéjén egyensúlyozó" szerződések is megjelentek (pl.: a közbeszerzési, a közszolgáltatási szerződések); az említett megállapodások főként az európai - azon belül is az uniós - szerződési jogfejlődésnek köszönhetően honosodtak meg Magyarországon is.
Ha az atipikus szerződések kapcsán nemzetközi síkon vizsgálódunk, akkor konstatálható, hogy az Európai Unióban mind a jogtudomány, mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás törekszik egy koherens szerződési jog megalkotására. E tendencia érinti az atipikus szerződések körét is:
a) az európai jogtudományban a Study és az Acquis Group által, az európai magánjog-egységesítési folyamat során kialakított közös referenciakeret vázlata (DCFR)[6] már tartalmaz rendelkezéseket a franchise-, timesharing, az önálló kereskedelmi ügynöki, a kezelési szerződések és az elektronikus kereskedelem vonatkozásában;
b) az uniós jogalkotás a maga közösségi eszközeivel, maximum harmonizációt tűzve ki célul, egyrészt fogyasztóvédelmi (így a távollévők között kötött szerződések, az üzleten kívüli kereskedés, a timesharing-szerződés kapcsán)[7], másrészt versenyjogi szempontból (így az önálló kereskedelmi ügynöki, a licencia-, és a franchise-szerződések vonatkozásában)[8] megalkotott normák révén, harmadrészt az intézményesített köz- és magántársulások (IPPP, Institutional Public Private Partnership)[9] szabályozása pedig a koncessziós és a szindikátusi szerződésekre van hatással;
c) az Európai Bíróság gyakorlatában pedig, találunk döntéseket a szindikátusi[10], a távollévők között kötött[11] szerződések, az üzleten kívüli kereskedés[12], az önálló kereskedelmi ügynöki[13], a timesharing-szerződés[14], a konzorciós[15], a koncessziós[16], a licencia-[17] és a lízingszerződések[18] kapcsán, elemezve e kontraktusok valamely jellemzőit, ismérveit.
Az állam (és önkormányzat) szerződéskötési érdeke a közszükségletek kielégítésében és a jogszabályok erejénél fogva ellátandó közfeladatok teljesítésében jelölhető meg.[19] Az állam (és az önkormányzat) a Ptk. 28. § (3) bekezdése értelmében jogi személy, és mint ilyen magánjogi szerződéseket - melyek főként vagyoni viszonyokat rendeznek - létesíthet, amelyekből folyó kötelezettségek kikényszeríthetők.
Az állam (és az önkormányzat) a kontraktusok megkötése során magánjogi jogalanyként jelenik meg és viselkedik, azonban szerződéses félként - és egyben a közjavak kezelőjeként, a közszolgáltatások biztosítójaként - számos közjogi jellegű norma betartására is köteles.[20] Tehát az államot (és az önkormányzatot) magánjogi (vagyoni) jogviszonyokban nem illeti meg korlátlan autonómia, az állam (és az önkormányzat) nem rendelkezhet szabadon vagyonával, ezért szerződéseket is csak a rá vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint hozhat létre.[21] Így a magánpartner és az állam (valamint az önkormányzat) kontraktusainak olyan előírások is részévé válnak, amelyek nem a felek szerződési akaratán múlnak, és amelyektől magánjogi megállapodással eltérni nem lehet.[22]
Az állam (és az önkormányzat) vagyoni viszonyai két fő területre koncentrálódnak: a költségvetési bevételek felhasználására és a tulajdonában (kezelésében) lévő vagyontárgyak feletti rendelkezésre.[23] E területekhez kapcsolódó magánjogi szerződések megkötése, tartalma, szankciói, megszűnése vonatkozásában a diszpozitív kötelmi jogi normákat átformálják és eltérítik a közjogi jogszabályi rendelkezések, melyekre - alapvetően - kógens jellegüknél fogva a szerződési alanyoknak tekintettel kell lenniük.
A támogatási szerződés a gazdasági élet számos szegmensét érintheti, kötöttek már ilyet közmunkaprogram kapcsán,[24] varrodai kapacitás bővítésére,[25] orvosi rendelő kialakítására,[26] biotermék feldolgozó kisüzem és pékség létrehozására,[27] mezőgazdasági úthálózat kiépítésére,[28] kajak-kenu tároló létesítésére,[29] Túró Rudi gyártást bővítő és korszerűsítő beruházásra,[30] agrár-környezetgazdálkodás tárgyában,[31] sportcsarnok műanyag borítású atlétikai pályájának megépítésére,[32] infrastruktúra fejlesztésére,[33] iskola-tej ellátásra,[34] fásítási beruházásra,[35] tűzoltó laktanya megvalósítására[36] etc.
Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követően (2004) vált csak elfogadottá a támogatási szerződés, korábban polgári jogi szerződéssel támogatási kötelezettség vállalása fogalmilag kizárt volt. Az akkori judikatúra szerint a központi költségvetésből történő támogatásra polgári jogi kötelezettséget nem lehet alapítani és ilyen kötelezettség teljesítése nem volt kikényszeríthető. A beruházásokat célzó közhatalmi vállalások elbírálására a Ptk. alkalmazhatóságát megkérdőjelezték azzal, hogy alkalmazási körébe a közhatalmi magatartások nem tartoznak bele.[37]
Az utóbbi majd egy évtizedben jogi szakmunka beható figyelmet nem szentelt ennek a megállapodásnak és a bírói gyakorlatban is az elmúlt pár évben kristályosodott ki néhány vonása a támogatási szerződésnek. Így rögzíthető, hogy a támogatási szerződésben az egyik fél (állam/önkormányzat) költségvetési eszközökből juttat támogatást meghatározott célra, a szerződés megkötését ezért közigazgatási (pénzügyi) döntések előzik meg, és a szerződés tartalmává válnak a juttatással kapcsolatos közigazgatási (pénzügyi) - nem polgári jogi - szabályok is, azonban a juttató fél azért köti ezt a megállapodást, mert a felek közötti jogviszonyban a polgári jogi szerződési szabályokat kívánja alkalmazni.[38] Ennek megfelelően a szerződő partnerek úgy ítélik meg, hogy a támogatási kontraktussal a felek között létrejövő jogviszony polgári jogi, azon belül is kötelmi jogi jellegű, amelynek tartalma a törvényi feltételeknek megfelelően alakítandó ki.[39]
A támogatási szerződés alapján keletkező jogviszony magánjogi jellegűnek való megítéléséből következik a Ptk. alkalmazhatósága a megállapodásra.[40] A támogatási szerződés értelmezése során a közjogi előírásokat a Ptk.-val összhangban, a Ptk. rendelkezéseire figyelemmel kell alkalmazni[41] úgy, hogy elsődlegesen a szerződés rendelkezéseiből és a felek szerződésben rögzített nyilatkozataiból kell kiindulni.[42]
A támogatási megállapodás létesítése kapcsán megállapítható, hogy a közjogi jogszabályok a felek szerződéses szabadságát korlátozzák: kik köthetnek támogatási szerződést, a támogatás mire terjedhet ki;[43] tehát a kontraktus alanyainak és tárgyának tekintetében megkötések vannak. A Ptk. 218. §-ának (1) bekezdése is irányadó a támogatási szerződés vonatkozásában: ha a jogszabály vagy magállapodás írásbeli alakot rendel, legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni.[44] Így - amennyiben - a támogatási szerződés megkötésének két alapvető feltétele
- a támogatandó cél megjelölése és megvizsgálása, valamint
- a támogatás költségvetési forrásai előirányzatának (felhasználási jogcímének) kijelölése hiányzott, akkor a lényeges feltételekben történt megállapodás hiányában a támogatási szerződés nem jött létre.[45]
Ami a támogatási szerződés érvényességét/érvénytelenségét illeti, a bírói gyakorlat a nem polgári jogi jogszabály sérelmét differenciáltan kezeli: önmagában a más jogági előírásokat sértő kontraktus nem érvénytelen, mert ezek más jogkövetkezményt fűznek a normasértéshez (pl.: pénzügyi jogi szankciót). Általában a más jogágak jogszabályait sértő szerződés a polgári jog szempontjából akkor érvénytelen, ha az adott jogszabály kifejezetten rögzíti, hogy az adott jogi norma megsértése egyúttal a szerződés érvénytelenségét is okozza, vagy ha az adott jogszabály értelmezéséből, az összes körülményből nyilvánvalóan megállapítható, hogy a külön jogszabály - vagyis a jogalkotó - az egyéb, más jogági szankciók mellett a szerződés érvényességét sem engedi meg.[46] Így a jogszabályba ütköző (pl.: kötelezően előírt pályázati eljárás mellőzése) támogatási szerződés általában semmis,[47] azonban a megállapodás a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékkülönbsége alapján nem támadható meg, mert nem egyenértékek cseréjére, hanem kooperatív-támogatási kapcsolat kialakítására irányult a megállapodás.[48]
A támogatási szerződés tartalmát elsődlegesen a támogatás nyújtására irányadó közjogi szabályok határozzák meg,[49] ideértve a szerződés teljesítésének (pl.: beruházás megvalósulása, a beruházás minimális időtartama, foglalkoztatottak száma etc.) sajátos feltételeit, illetve a szerződésszegési esetkörök specializálását is (a nevesített, polgári jogi szerződésszegési eseteken kívüli előfordulások), és a szerződésszegési jogkövetkezmények is kettős jelleget - köz- és magánjogi - mutatnak (pl.: az állami támogatás visszafizetése, illetve elállás, vagy kárfelelősség megállapítása).[50] Felhívnám arra a figyelmet, hogy az állami támogatás visszafizetése nem feltétlenül közjogi szankciónak minősítendő: az elállással együtt járó in integrum restitutio folyománya is lehet.[51]
A támogatási szerződésből eredő jogvita elbírálása során annak van jelentősége, hogy a vita a kontraktus mely: polgári jogi vagy közjogi elemét érinti.[52] A felek jogvitája - a támogatási szerződésekre vonatkozó speciális jogszabályok eltérő rendelkezésének hiányában - általános hatáskörű bíróságra, polgári peres útra tartozik.[53]
A támogatási szerződés speciális variációja is kifejlődött az előbbiekben ismertetett általánosan elterjedt megállapodás-típushoz képest: az önkormányzat közszolgáltatási feladatot ellátó költségvetési szervvel (tehát alanyaiban mutat eltérést) támogatási elemeket magában foglaló együttműködési megállapodást köthet a lakossági és önkormányzati érdekek megvalósítása érdekében.[54]
A támogatási szerződés nem minősíthető közigazgatási típusszerződésnek, mert nem hatóság - ügyfél jogviszonyról van szó.[55] Olyan kooperációs kontraktust takar a támogatási szerződés, amelynek keretében a támogatott a saját nevében és a saját javára valósítja meg a beruházást, részben vagy egészben a nyújtott támogatásból.[56]
A támogatási szerződés atípusos abban a tekintetben, hogy nem szerepel a Ptk.-ban, azonban a Ptk. kötelmi általános szabályai alá tartozó megállapodás.[57]
A közszolgáltatási, a közüzemi és a koncessziós szerződések nem minősülnek a támogatási szerződés speciális fajtáinak, és a támogatási szerződés sem ezek alfaja. Bizonyos Ptk.-beli kontraktusokkal - így a megbízási, a vállalkozási (főleg ennek építési, szerelési alfajaival) és a kutatási szerződésekkel - részleges hasonlóságot mutat a támogatási szerződés.[58]
A támogatási szerződés közvetlen tárgyát tekintve a támogatást nyújtó fél szempontjából pénzszolgáltatásra kerül sor (esetleg megbízási jelleggel is ötvözve), míg a támogatást felhasználó a beruházás megvalósítása révén munkával elérhető eredményt hoz létre; tehát a szolgáltatás tekintetében nincs specialitása a megállapodásnak. Nevesített megállapodás lévén a támogatási szerződés nem minősíthető de facto innominát szerződésnek, a felek szolgáltatásai alapján nem vegyes szerződés, a Ptk.-ban nem szerepel (és nem is tekinthető Ptk.-beli kontraktus altípusának) és az atipikus szerződések csoportismérveinek sem feleltethető meg.
A támogatási szerződés vegyes jogági kontraktus: polgári jogi és közigazgatási (pénzügyi) jogi elemeket tartalmazó megállapodás.[59] Tehát a szerződések nemcsak a közvetlen tárgyuk (a szolgáltatás) alapján minősíthetők vegyesnek,[60] hanem aszerint is, hogy több jogág jogi normái alkalmazandóak rájuk,[61] melyek a szerződés teljes dinamikáját meghatározzák. ■
JEGYZETEK
[1] Erről részletesen lásd Papp Tekla "A disztribútori szerződés" (Gazdaság és Jog; 2010/5.; 14-19. pp.).
[2] Erről részletesen lásd Papp (Lectum) i. m. 23-25. pp.
[3] LB Pfv. XI. 20.314/2006. (BH 2007/332.).
[4] SZIT-H-GJ-2008-89.
[5] FIT 5. Pf. 21. 373/2006/3.
[6] Principles, Definitions and Model Rules of European Private Law, Draft Common Frame of Reference (sellier; Munich; 2008.).
[7] Lásd: 97/7/EK irányelv, 2000/31/EK irányelv, 85/577/EGK irányelv, 2008/122/EK irányelv.
[8] Lásd: 772/2004/EK rendelet, 2000/C-291/01
[9] Lásd: Európai Bizottság által 2008. február 5-én elfogadott "Interpretative Communication on the Application of Community Law on Public Procurement and Concessions to Institutionalised Public-Private Partnerships" (http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/ppp_en.htm)
[10] C-129/04.
[11] C-336/03.
[12] C-441/04.
[14] C-73/04.
[15] C-287/03.
[17] C-533/07.
[18] C-137/08.
[19] Béky Ágnes Enikő "Az egyensúlyi helyzet megbomlása a szerződések jogában: az állam mint szerződő fél" (http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/1_2009/az_egyensulyi_helyzet_megbomlasa_a_szerzodesek_jogaban:_az_allam_mint_szerzodo_fel; a letöltés ideje: 2011.10.05.)
[20] Béky i. m.
[21] BH 2001/332.
[22] Béky i. m.
[23] BH 2001/332.
[24] LB Gfv. IX. 30.161/2009/4.; LB Gfv. IX. 30.361/2008/4.
[25] LB Gfv. IX. 30.043/2010/4.
[26] LB Gfv. IX. 30.265/2009/4.
[27] LB Gfv. X. 30.344/2010/6.
[28] LB Pfv. VII. 21.506/2010/7.
[29] LB Pfv. IX. 21.081/2010/4.
[30] LB Gfv. IX. 30.410/2010/9.
[31] LB Pfv. VIII. 21.706/2009.
[32] BH 2009/50.
[33] SZIT 41. Pf. I. 20.747/2009.
[34] 100/2004. Számviteli kérdés
[35] 77/2006. Számviteli kérdés
[36] EBH 2003/938.
[37] BH 2001/332.
[38] SZIT 12. Gf. I. 30.109/2009.
[39] SZIT 41. Pf. I. 20.747/2009.; LB Gfv. IX. 30.361/2008/4.; LB Pfv. IX. 21.081/2010/4.
[40] Szakál Róbert: "Választottbírósági döntés támogatási szerződéssel kapcsolatban" (Gazdaság és Jog; 2011/11.; 26-27. pp.); LB Pfv. VIII. 21.130/2007/4.; SZIT Gf. I. 30.109/2009.; LB Pfv. VIII. 21. 706/2009/3.
[41] LB Pfv. VIII. 21.130/2007/4.; BH 2009/50.
[42] LB Gfv. IX. 30.410/2010/9.
[43] LB Gfv. IX. 30.161/2009/4.
[44] LB Pfv. IX. 21.081/2010/4.
[45] BH 2009/50. (LB Pfv. VIII. 21.130/2007/4.)
[46] SZIT Gf. I. 30.109/2009.; BH 2001/234.; BH 2001/384.; BDT 2006/10/155.; BDT 2006. 1450.; Polgári Jogi Kodifikáció, 2002/2., 8-10. pp.
[47] LB Pfv. VIII. 22.054/2007/5.; EBH 2004/1117.
[48] EBH 2003/938.
[49] FIT 9. Pf. 21. 257/2009/4.; LB Pfv. VIII. 21.706/2009/3.
[50] 30/2005. Számviteli kérdés; LB Pfv. VIII. 21.706/2009/3.; LB Pfv. VIII. 21.506/2010/7.
[51] Ptk. 320. § (1) bek., 319. § (3) bek.
[52] SZIT Gf. I. 30.109/2009.
[53] SZIT 41. Pf. I. 20.747/2009/.; LB Gfv. X. 30.344/2010/6.
[54] EBH 2003/938.
[55] EBH 2010/2287.
[56] EBH 2010/2287.
[57] EBH 2010/2287.; LB Pfv. VII. 21.506/2010/7.
[58] EBH 2010/2287.
[59] SZIT 12. Gf. I. 30.109/2009.; LB Gfv. IX. 30.265/2009/4.
[60] Lásd: Jenovai P.-Papp T.-Strihó K.-Szeghő Á.: "Atipikus szerződések" (szerk.: Papp T.; Lectum Kiadó; Szeged; 2011.; 15. p.)
[61] Például ide tartozik még a közbeszerzési szerződés, a közszolgáltatási szerződés, az értékpapírjogi megállapodások etc.; lásd: Atip. 2011. 16-17. pp.
Visszaugrás
