A Kúria szerint a megelőző eljárásban hozott közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata iránt indított közigazgatási perben a keresetindítási határidő eljárásjogi jellegű határidő, így ha annak lejárta munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő munkanapon jár le.
Ügyszám: Kfv.V.37.065/2024/9.
Címszavak: közigazgatási per; közigazgatási jog; keresetindítás; keresetindítási határidő; perindítási határidő; keresetlevél visszautasítása
A Kúria Kfv.V.37.065/2024/9. számú határozatának releváns tényállása szerint az alperes fogyasztóvédelmi hatóság határozatával elrendelte a felperes által forgalmazott termék forgalomból való kivonását, egyúttal vele szemben fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A felperes részére az alperesi határozat 2023. március 8. napján került kézbesítésre.
A felperes 2023. április 11. napján keresetlevelet terjesztett elő az alperes határozatával szemben. Az alperes a védiratában elsődlegesen a keresetlevél elkésettség miatti visszautasítását kérte. Ennek kapcsán kifejtette, hogy a keresetindítási határidő 2023. április 7-én lejárt, amely munkaszüneti nap volt, a felperes pedig csak 2023. április 11-én, a következő munkanapon terjesztette elő a keresetlevelét. A keresetindítási határidő ugyanakkor a 4/2003. PJE határozat (a továbbiakban: PJE határozat) szerint nem eljárásjogi, hanem anyagi jogi határidő, így a keresetlevélnek a keresetindítási határidőn belül be is kell érkeznie a közigazgatási szervhez, amely jelen esetben nem történt meg.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét érdemben elbírálta akként, hogy az alperes határozatának bírságkiszabásra vonatkozó rendelkezését megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az alperesnek a keresetlevél elkésettségére vonatkozó alaki védekezése kapcsán kifejtette, hogy ha a keresetindítási határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő munkanapon jár le, így a keresetlevél a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 36. § (1) bekezdés e) pontja alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 146. § (5) bekezdésére figyelemmel nem késett el. Az elsőfokú bíróság utalt arra is, hogy a PJE határozat kifejezetten megerősítette azt, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 103. § (4) bekezdése - amely a jelenleg hatályos Pp. 146. § (5) bekezdésével azonos szabályt tartalmaz - a keresetindítási határidőre is alkalmazandó.
A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben azzal érvelt, hogy a közigazgatási per megindítására szolgáló keresetlevél benyújtása nem eljárási cselekmény, ekként pedig a közigazgatási perbeli keresetindítás sem eljárásjogi, hanem anyagi jogi jellegű határidő a PJE határozatban foglaltak alapján. Álláspontja szerint ebből az következik, hogy a keresetindítási határidőre - a Kp. 39. § (1) bekezdésének kifejezett rendelkezése nélkül - a Pp. 146. § (5) bekezdésében rögzített szabály nem alkalmazható, az ugyanis kizárólag az eljárásjogi határidőkre irányadó. Ennélfogva a közigazgatási perbeli keresetindítási határidő csak akkor megtartott, ha a keresetlevél 30 napon belül a közigazgatási szervhez is beérkezik. Ehhez képest a felperes a konkrét ügyben csak a keresetindítási határidő lejárta szerinti munkaszüneti napot követő munkanapon, összességében a 34. napon terjesztette elő keresetlevelét, amely így elkésett.
A Kúria a jogerős ítéletet - az indokolás módosításával - hatályában fenntartotta.
A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság érdemben helyesen döntött, amikor az alperes keresetlevél visszautasítására vonatkozó eljárási kifogásának nem adott helyt, azonban a jogerős ítélet indokolása e körben módosításra szorul.
A Kúria rámutatott, hogy a Kp. 39. § (1) bekezdésében szabályozott keresetindítási határidő jogi természetének megítélése és számítása kapcsán töretlen és egységes kúriai gyakorlat alakult ki azokban az esetekben, ahol a közigazgatási per megindítása előtt valamilyen megelőző eljárásra kerül sor, és a felperes a megelőző eljárásban hozott közigazgatási cselekmény megtámadása iránt indít pert. E körben felhívta a Kúria Kpkf.VI.39.717/2021/2., Kpkf.VI.39.265/2020/3., Kpkf.VI.39.369/2021/2. és Kfv.III.37.008/2024/2. számú határozatait. Megállapította, hogy e határozatokból az az egységes álláspont rajzolódik ki, hogy az ilyen közigazgatási perekben a keresetindítási határidő eljárásjogi határidő, és arra a Kp. 36. § (1) bekezdés e) pontja alapján irányadó Pp. 146. § (5) bekezdését alkalmazni kell, tehát ha a keresetindítási határidő lejárta munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő munkanapon jár le, akár elektronikus, akár postai úton történik a keresetlevél előterjesztése.
A Kúria szerint a megelőző eljárás során hozott közigazgatási határozat vagy végzés jogszerűségének vizsgálata iránt indított közigazgatási perekben a keresetindítási határidő eljárásjogi határidő jellege abból következik, hogy a per a megelőző eljárásban hozott döntés elleni jogorvoslatként funkcionál, ekként a keresetben érvényesített igény közigazgatási jogviszonyra vonatkozik, abból fakad, közigazgatási jogviszonyt feltételez, és nem valamely anyagi jogi igényből keletkezik. A keresetindítási határidő eljárásjogi természetére utal az is, hogy az egy
- 550/551 -
eljárási kódexben, magában a Kp.-ban került szabályozásra. Szintén erre utal a régi Pp. 2005. november 1. napjától hatályos 330. § (2) bekezdése, amely szerint a keresetlevelet a közigazgatási határozatot hozó szervnél a közléstől számított 30 napon belül kellett benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A Kúria megállapítása szerint a jogalkotó e módosítással lényegében kivonta a PJE határozat hatálya alól a közigazgatási pereket. A Kúria kiemelte azt is, hogy az Alkotmánybíróság azonos következtetésre jutott a 70/2006. (XII. 13.) AB határozatában, amelyben megállapította, hogy a PJE határozat a közigazgatási perekben nem alkalmazható, a Pp. 330. § (2) bekezdése ugyanis olyan jogszabályi rendelkezés, amely a PJE határozatban foglalt fő szabálytól eltérően rendelkezik.
A régi Pp. közigazgatási perekre vonatkozó szabályainak hatályon kívül helyezése a Kúria megítélése szerint nem eredményezett változást e körben, a Kp. ugyanis a megelőző eljárással érintett közigazgatási perekben továbbra is eljárásjogi jellegű határidőként szabályozza a keresetindítási határidőt. A Kúria utalt rá, hogy a Kfv.III.37.008/2024/2. számú végzésben már elvi éllel rögzítésre került, hogy a PJE határozat a közigazgatási perekben meghaladottá vált. Végül utalt arra, hogy vannak olyan, a Kp. hatálya alá tartozó jogviták, amelyek nem egy megelőző eljárás során hozott közigazgatási határozat vagy végzés jogszerűségének vizsgálatára irányulnak, és amelyek esetében az ágazati jogszabály a közigazgatási pert jogorvoslatként szabályozza ugyan, de a külön jogszabályban meghatározott keresetindítási határidőről másként rendelkezhetnek. A Kúria leszögezte, hogy a határozatában szereplő okfejtés az ilyen perekre irányadó keresetindítási határidő jogi természetére nem terjed ki, ezek elemzése nem képezte az ügy tárgyát.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
