A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet szabályozza a hagyatéki eljárás során kiállítandó hagyatéki leltár adattartalmát. A hagyatéki leltárba a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Hetv.) felsorolt személyes adatokat kell feltüntetni, jellemzően a 4T adatokat[1], kiegészítve elérhetőségi adatokkal. Az Önkormányzati ASP bevezetése után a Hagyatéki szakrendszerben a hagyatéki leltár adattartalma kiegészült olyan személyes adatokkal is, amiket egyébként a jogszabály nem tesz kötelezővé, de a hagyatéki eljárást követő egyéb hatóság - például NAV, Földhivatal - munkájához szükségesek.
Olyan esetekben, amikor közvetlen leszármazók örökölnek, nem okoz problémát az örökösök adatainak beszerzése, a nyilatkozó örökös elkéri és megadja a szükséges adatokat a többi örökösről a hagyatéki leltár elkészítéséhez.
De előfordul - a földhivatali póthagyatékoknál gyakran -, hogy nem állnak rendelkezésre az örökösök személyes adatai.
Oldalági örökösnél, amikor nem a vérszerinti leszármazó örököl, (hanem a testvérek, vagy ha nincs testvér, akkor a szülők, vagy a szülők testvéreinek leszármazói), az okoz nehézséget, hogy olyan rokonok kerülnek képbe örökösként, akikről a nyilatkozónak nem állnak adatok a rendelkezésére. Gyakran csak az örökös neve, anyja neve lesz ismert, és ezekből kell kiindulni a kereséshez. Ilyenkor jön az adatok felkutatása. Sok esetben a hagyatéki ügyintézőnek hivatásos családfakutatókkal megegyező tevékenységet kell lefolytatnia.
Az idősebb elhunytaknál, akiknek még 5-6 testvére volt, a felkutatandó személyek száma olykor eléri a 30-40 főt. Volt olyan ügyem, ahol az örökhagyó testvérének a dédunokájáig kellet felkutatni az öröklési ágat.
A hagyatéki ügyintézőnek az örökösök személyes adatainak felkutatására - ha nincs olyan személy, aki megadná - az egyetlen mód/lehetőség a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból (SZL) történő adatkérés, adatlekérés.
A Hetv. 118. § (1) bekezdése alapján a jegyző és a közjegyző az örökhagyó e törvény szerint kezelhető adatainak megállapítása és az ezekről rendelkezésére álló adatok ellenőrzése céljából adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint az anyakönyvből. A (4) bekezdés alapján a jegyző és a közjegyző az ismert vagy ismeretlen öröklésben érdekelt e törvény szerint kezelhető adatainak megállapítása és az ezekről rendelkezésére álló adatok ellenőrzése céljából adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint az anyakönyvből.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 6. § (1) bekezdés alapján az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője is ellátja.
A törvény felhatalmazása alapján a jegyzők a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat (természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje) jogosultak igényelni:
A 21. § mb) pontja alapján a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével a hagyatéki eljáráshoz, az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljáráshoz lehet adatokat igényelni.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése még részletezi is, hogy a jegyző az általa vezetett nyilvántartásból külön kérelem nélkül is felhasználhat, illetve szolgáltathat adatot ugyanazon települési önkormányzat képviselő-testületének, polgármesterének, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézőjének feladatai ellátásához, feltéve, hogy ezt törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet lehetővé teszi. Az e rendelkezések alapján teljesített adatszolgáltatást is fel kell tüntetni az adatszolgáltatási nyilvántartásban.
Fentiek alapján jogi akadálya nincs annak, hogy a hagyatéki ügyintéző adatot keressen, igényeljen az SZL nyilvántartásból.
Technikailag a személyiadat- és lakcímnyilvántartó egy különálló hálózaton futó számítógépen érhető el. Emiatt vagy a hagyatéki ügyintéző keres a nyilvántartásban, amennyiben van saját kártyája, vagy az anyakönyvvezetőt keresi meg az adatok beszerzésére.
Amennyiben a hagyatéki ügyintéző kutat, addig fel kell függesztenie az egyéb tevékenységét és az anyakönyvvezetők irodájában kell dolgoznia, ahol a személyiadat- és lakcímnyilvántartást elérő úgynevezett SZL gépek vannak. Amennyiben 10-20 embert kell megkeresnie a nyilvántartásban, a rendelkezésre álló adatoktól függően egy órát, de bonyolultabb esetekben még több időt is a keresésre kell fordítania. A földhivatali póthagyatékok esetében ez a kutatás hatványozottan időrabló. Ráadásul a régi hagyatéki ügyekben változtak az adatok. Változhatott a lakcím, de olykor a nevekben is változás állt be válás, vagy egyéb okok miatt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
