2008. június 20-án hazánkba látogatott Peter J. Hustinx, aki 2004 januárja óta az Európai Unió adatvédelmi biztosa. A posztra az Európai Parlament és az Európai Bizottság közösen jelölte 2003 végén. Hivatalba lépése előtt a holland adatvédelmi hatóságot vezette tizenkét éven át. A biztos találkozott Szabó Máté hazai ombudsmannal, aki adatvédelmi biztos inter regnum-a idején ellátja ez utóbbi feladatkört is. Amint ismeretes, a korábbi hónapokban az Országgyűlésnek immáron negyedszer nem sikerült megválasztania az adatvédelmi biztost. Sólyom László jelenlegi jelöltje Jóri András ügyvéd, lapunk szerkesztője. Az európai biztos kifejtette, nehezen tudja megérteni, hogy egy ilyen fontos pozíciót betöltő személyt miért nem lehet időben megválasztani. Az adatvédelem olyan intézmény, amelyet az EU Alapjogi Chartája is kiemelt helyen kezel. Az adatvédelmi biztos személye kifejezi az egyetemes európai értékeket és jelentős a szerepe a közelgő uniós elnökségre való készülődésben is. Az adatvédelemnek és legfőbb őrének a pozíciója fontos az együttműködés területén, továbbá az emberi jogok védelme és a biztonság megteremtésében egyaránt. A biztos nyilatkozott továbbá a személyes adatok cseréjéről. Aggodalomra ad okot a személyes adatok cseréje az Egyesült Államok és az európai országok között, leginkább azért, mert az uniós és az amerikai adatvédelmi rendszer eltérő. Amíg az Európai Uniónak van általános adatvédelmi jogszabálya, addig az Egyesült Államoknak nincs ilyen. Az Egyesült Államok az EU-val kötött megállapodásokat kikerülve próbál egyre több személyes adathoz jutni az európai országoktól, kihasználva az új tagállamok vízummentességi vágyát - hangsúlyozta az európai adatvédelmi biztos. Éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy az Európai Unió közös adatvédelmi rendszert dolgozzon ki az Egyesült Államokkal. A szocializmusból fennmaradt történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban Hustinx elmondta: a volt szocialista országoknak jó példa lehet az, ahogyan a németek kezelték az egykori NDK állambiztonsági szolgálata, a Stasi aktáit - mutatott rá. Magyarország úttörő szerepet töltött be az adatvédelmi szabályok megalkotásában a volt szocialista országok körében. Az uniós csatlakozást követően azonban még mindig van tennivaló ezen a területen. Több olyan adatvédelmi szabályozás van, amelyet rugalmasabbá kellene tenni, különösen a gazdasági szférában vannak rugalmatlan szabályok - mondta Hustinx, konkrétumot nem említve. (JogiFórum.hu)
A Magyar Ügyvédi Kamara a jogalkotás során sikeresen érvényre juttatta következetes álláspontját a cégbejegyzési kérelmek elektronikus okirati formába történő alakításáról. Ezzel párhuzamosan új szolgáltatók jelentek meg a piacon. Az Országgyűlés a 2008. évi XXX. törvény 60. §-ban módosította az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/A. §-áank (1) bekezdését. A módosítás 2008. július 1. napjával lépett hatályba. Az Üt . módosított szövege a következő: "(1) Az ügyvéd a cég - általa készített - létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása esetén, az elektronikus kérelmet minősített elektronikus aláírásával látja el. Az ügyvéd a más eljárás kapcsán összeállított elektronikus kérelem esetében is az átalakított okiratokat magában foglaló kérelmet látja el minősített elektronikus aláírásával. A minősített elektronikus aláírással az ügyvéd bizonyítja, hogy az elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredi papír alapú okiratéval. Időbélyegzővel csak a teljes e-aktát kell lezárni" Július 1-től tehát kizárólag az elektronikus kérelmet kell minősített elektronikus aláírással ellátni és egy időbélyegzőt kell alkalmazni. A Magyar Ügyvédi Kamara nevében Dr. Bánáti János elnök köszönetét fejezte ki, hogy az átmeneti időszakban az ügyvédi kar részére mind a MICROSEC, mind a NetLock készségesen segítséget nyújtott. (JogiFórum.hu)
A gazdasági élet legkülönfélébb területein működő amerikai vállalatok elégedetlenek a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével és azt próbálják elérni, hogy a jövőben egy közvetlenül a Fehér Házhoz tartozó biztos legyen felelős a terület szövetségi szintű felügyeletéért az Egyesült Államokban. A szellemi tulajdonjogok érvényesítésének egyik élharcosaként ismert Amerikai Mozgókép Szövetség - Motion Picture Association of America, MPAA - valamint a gyógyszeripar, a számítógépes iparágak és a hanglemezgyártók képviselői közösen próbálják elérni egy új kormányzati hivatal felállítását. Az elképzelések szerint a szellemi tulajdonjogok érvényre juttatása érdekében kinevezett különmegbízott (Intellectual Property Enforcement Representative) elsődleges feladata a minisztériumok és a jogvédő testületek munkájának hatékony összefogása lenne a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos visszaélések számának csökkentése érdekében. Az új pozíció végső soron egy már létező és relatíve sikeres kormányzati egységet váltana fel. Már négy éve működik a szellemi tulajdonjogok érvényesítését koordináló kormánymegbízott hivatala - Coordinator for International Intellectual Property Enforcement. Ez az intézmény is képes eredményeket felmutatni, tevékenységének köszönhetően az amerikai hatóságok tavaly már 200 millió dollár értékű hamis árut foglaltak le és 287 személy esetében állapította meg a bíróság, hogy valamilyen szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos bűncselekményt követtek el. A kezdeményezés mögött felsorakozott cégek szerint ugyanakkor a jelenlegi rendszer mögött nem megfelelő a szervezeti és az anyagi háttér. Nagyobb ereje lenne a szervezetnek, ha a terveknek megfelelően közvetlenül az elnöknek lenne alárendelve és akár 30 millió dollár is rendelkezésére állna az éves költségvetésben. Az intézmény felállítása mellett szól, hogy a politika a szigorítás mögött számos hasonló törvény áll jelenleg elfogadás alatt, illetve született meg az elmúlt hónapokban. A PRO-IP Prioritizing Resources and Organization for Intellectual Property néven közismert, idén májusban elfogadott törvény például megemeli a jogsértésekért kiszabható bírságok összegét és kibővíti a területen dolgozó szövetségi kormányzati alkalmazottak ellenőrzési stb. jogköreit. További jogszabálytervezetek pedig a vámhatóságok jogköreinek szélesítésével szeretnék megakadályozni, hogy a nem jogtiszta áruk belföldi forgalomba kerüljenek. A szellemi tulajdonjogok érvényesítésének szigorítása ellen főleg fogyasztói szervezetek és polgári jogvédők tiltakoznak. Szerintük ugyanis a szigorítással sérülhet a fogyasztók, felhasználók információk eléréséhez való joga és a korábbiaknál sokkal inkább sérülhet az ártatlanság vélelme. (JogiFórum.hu)
Elnapolta a Fővárosi Bíróság azt a közbeszerzési pert, amelynek a tárgyát a Központi Szolgáltató Főigazgatóság (KSZF) által kiírt Microsoft, vagy azzal egyenértékű szoftverek beszerzése, cseréje, vétele és a programokhoz kapcsolódó szolgáltatások képezi. A per lényegében arról szól, hogy helyesen járt-e el a kiíró akkor, amikor a tenderben nevesítette a Microsoftot, s ezzel megsértette-e a verseny tisztaságát, illetve közvetetten korlátozta-e a lehetséges, nem Microsoft-szoftvereket fejlesztő és forgalmazó ajánlattevőket. Korábban három magyar cég megtámadta a kiírást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, ám kifogásukat a döntőbizottság elutasította. Az elutasító határozatot a Közbeszerzési Tanács versenyügyekért felelős tagja, Morvayné Vígh Katalin, a Gazdasági Versenyhivatal által delegált tag támadta meg felperesként a bíróságon. A tendert egy 4 éves időszakra írta ki a Központi Szolgáltató Főigazgatóság: ez idő alatt a központi közbeszerzésben érintettek, mintegy 3000 intézmény elviekben 25 milliárd forintért szerezhetnek be szoftvereket, ám mivel egy keretösszegről van szó, elképzelhető, hogy ennél csak jóval kevesebbet fordítanak programok vásárlására a szervezetek. Az idén januárban kiírt központi közbeszerzési pályázatot 4 olyan konzorcium nyerte el, amelyeknek a tagjai a Microsoft partnerei és dealerei is. A közbeszerzési döntést három magyar vállalkozás, az Open SKM, az ULX és a Multiráció támadta meg azért, mert a kiírt pályázatban az állt, hogy a nyertesnek Microsoft, illetve vele egyenértékű szoftverterméket kell szállítania. Azaz a kiírás megnevezett egy céget, s ezzel az versenyelőnyhöz jutott. (Prím.hu)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
