Az 1991. évi IL. törvény - a csődtörvény - 46. §-ának (3) bekezdésében, a felszámoló eljárásaként, a felszámoló feladatává teszi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségek megtervezését.
A felszámolás végrehajtásához szükséges költségek megtervezése tekintetében a jogszabály ugyan időbeli korlátot nem állít, de - elé helyezi a nyitó felszámolási mérleg elkészítését, amely elvileg legkésőbb a felszámolás kezdő időpontját követő 45. napon áll a felszámoló rendelkezésére, - utána helyezi az ütemterv elkészítését, amelyet a felszámoló a hitelező kérésére köteles bemutatni, melynek elvileg legkorábbi időpontja a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40. nap a nyilvántartásba vételi díj befizetése és annak a felszámolónak való igazolása esetén.
A felszámolás során, a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 90 napon belül hitelezői választmány is alakulhat.
A felszámolás közzétételétől számított 120 napon belül a hitelezői választmány
- rendelkezhet arról, hogy a felszámoló a vagyoni eszközök értékesítését ne kezdje meg;
- a felszámoló kérésére hozzájárulhat az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatásához egy évre szólóan.
A felszámolás tekintetében eljáró közismert fővárosi bíró - dr. Csőke Andrea - szakirodalmi tevékenysége nyomán a hitelezői választmányok ezen hozzájárulás megadásához a felszámolótól igénylik annak kidolgozását,
- hogy milyen bevételek és költségek merülnének fel várhatóan, akkor, ha a tevékenységét folytatná az adós
- illetve milyen bevételek és költségek merülnének fel akkor, ha a tevékenységét befejezné.
Gyakorló felszámolóként bennem rögtön felmerül a kérdés, hogy az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő bevétel 0,8 százalékáért (olyan felszámolások esetén, ahol a felszámolást elrendelő végzést 2001. szeptember 1-je előtt hozták meg) érdemes-e a felszámolónak a polgári jogi felelősséget felvállalni a kockázatokkal járó költségtervezés folyományaként.
Ugyancsak gyakorló felszámolóként az elmúlt 10 év alatt a felszámolási költségek tervezése, a felszámolási költségek alternatív tervezése esetleges szakirodalmával nem találkoztam.
Az első probléma rögtön az, hogy a felszámolónak nem a költségeket, hanem a kiadásokat kell megterveznie. A felszámolás során az adós gazdálkodó szervezetnek a felszámolási költségeket (kiadásokat) esedékességükkor kell kiegyenlíteni. Az esedékességükkor ki nem egyenlített felszámolási költségeket (kiadásokat) is fedezet rendelkezésre állása esetén az esedékesség sorrendjében kell kiegyenlíteni. A csak "könyvelt" költségeknek/ráfordításoknak a gyakorlat számára a felszámolásban nincs jelentősége (a vállalkozás folytatásának elve nem érvényesül).
A második nyilvánvaló probléma az, hogy a tevékenység folytatásával kapcsolatos és a kimondottan felszámolási kiadások egyaránt "felszámolási költségek". A felszámolás alatt a tevékenység folytatása és maga a felszámolás nem választható el egymástól. Mindkét tevékenység kiadásai az esedékességükkori/az esedékesség sorrendjében történő kiegyenlítési kötelezettség miatt keverednek.
A felszámolás soráni kiadások tervezése tehát a számvitel statikus szemléletével szemben (költségnemek szerinti tervezése, költséghelyek szerinti tervezése, költségviselők szerinti tervezése stb.) dinamikus szemléletet igényel. A felszámolás alatti számvitel alatt kimutatott tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevétel és a tevékenység folytatásával kapcsolatos költség (ténylegesen bevétel, kiadás) különbsége nem tekinthető pozitív szaldó esetén nyereségnek, negatív szaldó esetén veszteségnek, legkevésbé pedig "veszteséges tevékenység folytatódásának".
A felszámolás során keletkező kiadások megtervezése előtt a felszámolónak a premisszákat kell rögzítenie, tehát mindenekelőtt:
- pénzeszközök a felszámolás kezdő időpontjában;
- számol hitelezői választmány megalakulásával;
- a felszámolás közzétételétől számított 120 + 365 napos tevékenység-folytatással számol;
- vagy a tevékenység további folytathatóságával is számol;
- számol a hitelezői választmány eltérő rendelkezésével a vagyoni eszközöknek a közzétételt követő 120 napon belüli értékesítése megkezdésének kötelezettségét illetően.
A kiadások tervezésénél több bizonytalansági tényezővel kell számolni, melyek alakulása a felszámoló tevékenységétől függetlenül következik be. A teljesség igénye nélkül, ezek a következők:
a) az évenkénti infláció alakulása
b) az aktív, passzív perek lefolyásának szinte beláthatatlan, befolyásolhatatlan intervalluma;
c) a termelés/szolgáltatás kiadásainak a felszámolás lebonyolítása kiadásaival való együttes kezelhetősége (esedékességükkori kiegyenlítés, az esedékesség sorrendjében történő kiegyenlítés);
d) a termelés/szolgáltatás kiadásai után késedelmi kamat fizethetetlensége (beszállítók, szolgáltatók bizonytalansága, elvesztése);
e) a vagyoni eszközök értékesíthetőségi bizonytalansága, elhúzódása, a piaci helyzet változásai;
f) a termelés-/szolgáltatás-felszámolás finanszírozhatóságának bizonytalansága.
A felszámolási kiadások alternatív tervezése tehát hipotetikus ütemterv elkészülte után lehetséges. Az ütemterv a felszámolás kezdő időpontja és a közzététel időpontja közötti intervallumot is figyelembe véve, reálisan a felszámolás kezdő időpontjától számított 60 napot követően állhat rendelkezésre.
A felszámolás soráni kiadások alternatív tervezésére reálisan 60 nap áll rendelkezésre abban az esetben
- ha a hitelezői választmány a közzétételt követő 90 napon belüli hitelezők összehívása nyomán megalakul;
- ha a felszámoló tervezi az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatását a közzététel követő 120 napon túl további egy évig vagy annál is tovább.
A felszámolás soráni kiadások tervezése továbbá korántsem korlátozódhat a "felszámolási költségekre", vagyis
- a tevékenység folytatásával kapcsolatos költségekre [Cstv. 52. § (4) bekezdés a) pont], helyesen kiadásokra;
- a kiegyenlített felszámolási költségekre [Cstv. 52. § (4) bekezdés d) pont], helyesen egyéb kiegyenlített felszámolási kiadásokra.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
