Megrendelés

Gyöngyösiné Antók Éva: Adós vezetőjének eljárási költségben marasztalása a Csődtörvény 63/B. § (6) bekezdése alapján IV. (CH, 2015/4., 11-13. o.)

"Névleges" ügyvezető

A vezető tisztségviselő felelősségének megállapítására irányuló perekben, és a felszámolási eljárásokban is gyakran hivatkoznak a cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselők arra, hogy csak névlegesen voltak ügyvezetők, a társaság vagyonáról, üzleti könyveiről ismerettel nem rendelkeztek, a társaság operatív irányításában nem vettek részt.

Az ügyvezetés az üzletszerű gazdasági tevékenység eredményessége érdekében folytatott folyamatos vezetői tevékenységet jelenti, mely kiterjed a jogszerű működés biztosítására. A magyar társasági- és cégjog a "névleges" ügyvezető fogalmát nem ismeri, a cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezető - függetlenül attól, hogy a Gt. vagy az új Ptk. szerinti feladatait ellátta-e - köteles a Csődtörvény 31. §-ban foglaltak teljesítésére, és az e tisztséggel kapcsolatos felelősség alól nem mentesíti az a hivatkozása, hogy a gazdálkodó szervezet életében egyáltalában nem vett részt (EBH 2011.2326.; BDT 2010.2282.II. ). A társaság cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetőjére az ilyen tisztségviselőkre vonatkozó jog­szabályi előírások ugyanúgy vonatkoznak, mint a tényleges vezetést ellátó ügyvezetőre.

Az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége

A vezető felelősségét megalapozza, ha a felszámolást megelőző három év közül bármelyikben nem tett eleget az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének. Az adós gazdálkodó szervezet felszámolásának kezdő időpontjához kell viszonyítani a törvényben meg határozott három évet, így ha adós felszámolásának kezdő időpontja 2014. évre esik, a felszámolás kezdő időpontját megelőző három év, 2013., a 2012. és a 2011. év és ebben a viszonylatban kell azt vizsgálni, hogy az adott évben esedékes kötelezettség terhelte-e tisztségviselőt, és e kötelezettségét teljesítette-e, vagy pedig azt elmulasztotta.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek (a továbbiakban: Szvt.) határozza meg az éves beszámoló letétbe helyezésének határidejét. A 2012. január hó 1. napjától hatályos 153. § (1) bekezdése szerint a kettős könyvvitelt vezető,

- 11/12 -

cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta. Amennyiben a kötelezettség 2012. január hó 1. napja előtti a letétbe helyezés határideje: az adott üzleti év mérleg fordulónapjától számított 150 nap.

A végelszámoló letétbe helyezési kötelezettsége

A 2006. évi V. törvény 98. § (2) bekezdése alapján a végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vszr.) 2. §-ának (2) bekezdése szerint a végelszámolás időszaka alatt a gazdálkodóra a számviteli törvény előírásait a 2006. évi V. törvényben és e rendeletben előírtak figyelembevételével kell alkalmazni, illetve e törvénynek a számviteli törvénynek a 2006. évi V. törvénnyel és e rendelettel nem érintett előírásai a végelszámolás időszaka alatt is alkalmazandók. A Vszr. 2011. december hó 31. napjáig hatályos 5. § (6) bekezdése szerint a végelszámolási időszak üzleti éve mérlegforduló napját követő 150 napon belül kell a számviteli törvény 153-154. §-ai szerint letétbe helyezni és közzétenni. A 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelettel módosított 5. § (6) bekezdése értelmében a végelszámolás időszaka alatt készített (a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott) számviteli beszámolót - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - a végelszámolási időszak üzleti éve mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell a számviteli törvény 153-154/B. §-ai, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendelet előírásai szerint letétbe helyezni és közzétenni. A beszámoló letétbe helyezése és közzététele a vezető tisztségviselő kötelezettsége, ezért végelszámolás esetén a kötelezettség a végelszámolót terheli, és mulasztása folytán a végelszámoló kötelezhető a költségek viselésére. A végelszámoló felelősségét is a felszámolás kezdő időpontjától visszafelé számított három évben kell vizsgálni. A beszámolóval érintett üzleti évet a Számviteli törvény alapján kell meghatározni.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére