Dr. Gál Judit: Módosult a gyógyszertári törvény (CH, 2002/2., 3-5. o.)

A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvényt (a Gytv.-t) módosította a 2001. október 25.-én kihirdetett, az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásáról szóló 199 7. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény.

A Gytv. új szabályai közé tartozik - egyebek közt - a 36. § is, amely kimondja, hogy közforgalmú gyógyszertárat gazdasági társaság és közhasznú társaság nem működtethet, kivéve a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv-ben, a Gt.-ben szabályozott betéti társaságot, ha annak beltagjai kizárólag gyógyszerészek, és az egyik beltagja

a) személyi jogot elnyert gyógyszerész, vagy

b) hozzátartozói személyi jog esetén felelős vezető vagy haszonbérlő.

A személyi jog jogosultja más közforgalmú gyógyszertár működtetésére létrehozandó betéti társaságnak nem lehet korlátlanul felelős tagja.

A 2001. évi LXX. tv 12. §-ával megállapított Gytv. 36. §-ának (2) bekezdése szerint: "Ha a személyi jog, illetve a hozzátartozói személyi jog jogosultja a közforgalmú gyógyszertárat betéti társaság formájában kívánja működtetni, a társaságban annak megalakulásakor és működése során a beltagok tulajdoni részesedése meg kell hogy haladja az ötven százalékot, és a betéti társaság kültagja társasági szerződése (alapító okirata) alapján gyógyszerek előállítására, illetőleg nagykereskedelmi célú forgalmazására jogosult gazdálkodó szervezet nem lehet."

A Gytv. új 36. §-ának (3)-(4) bekezdése értelmében az előbbi szabályozással ellentétes megállapodás semmis, a társasági szerződést pedig megalakuláskor az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak (OTH) be kell mutatni, és a módosításokat be kell jelenteni a változást követő harminc napon belül.

A jogharmonizációs indíttatású törvénymódosítás egészségügyi jelentőségét és hatásait nem kívánjuk vizsgálni, az azonban leszögezhető, hogy a jogharmonizáció - legalábbis a társasági törvény és a gyógyszertári törvény között - kevéssé sikerült.

A törvénymódosítás egyik fontos átmeneti szabálya ugyanis ellentétes a kógens társasági jogi szabályozással, mégpedig úgy, hogy a Gytv. Gt.-be ütköző rendelkezése láthatólag nem a szándékos specializáció, hanem a jogalkotói tudatlanság műve. A 2001. évi LXX. törvény (mely e részében a kihirdetést követő 60. napon, azaz 2001. december 25.-én lépett hatályba) 42. §-ának (6)-(7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Gytv. új 36. §-ában meghatározott szabályokat a hatálybalépéskor már közforgalmú gyógyszertárat működtető betéti társaságokra nem lehet alkalmazni, azonban ezeknek az előírásoknak az ilyen bt-k is legkésőbb 2006. december 31.-ig meg kell hogy feleljenek.

Ez azt jelenti, hogy 2006. december 31-ig van idejük a közforgalmú gyógyszertárat üzemeltető "régi" betéti társaságoknak arra, hogy a Gytv. új 36. §-a által megkívánt tulajdonosi és tulajdoni szerkezetet kialakítsák, azaz ezen idő alatt a személyi jog jogosultjának vagyoni betétjét úgy kell növelnie, hogy az 50 százalékos "tulajdoni részesedést" meghaladja (ez valószínűleg nem lehet könnyű feladat), és ha kültagjuk saját létesítő okirata szerint gyógyszergyártó vagy gyógyszer-nagykereskedelmi cég, akkor e kültagtól meg kell válnia a betéti társaságnak. (A vonatkozó tevékenységeket a kültagok vélhetőleg a 24.41 -Gyógyszeralapanyag-gyártás; 21.42 - Gyógyszerkészítmény-gyártás, valamint az 51.46 - Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelem TEÁOR számú tevékenységként tüntetik fel saját létesítő okiratukban.)

Ez sem lehet egyszerűen végrehajtható, két okból sem: egyrészt azért, mert nem tudni, mi a teendő, ha a kültag maga nem kívánja tagsági viszonyát megszüntetni. E szabály visszamenőleges alkalmazása alkotmányossági kérdéseket is felvethet, az azonban bizonyos, hogy ha a rendelkezésre álló évek alatt a "persona non grata"-vá vált kültag tagsági viszonya más módon nem szűnik meg (például a Gt. 92. §-ának b) pontjában írt közös megegyezéssel, c) pontja szerint kizárással vagy d)-e) pontja szerinti rendes, vagy azonnali hatályú felmondással), akkor 2007. január 1-jén a Gt. 92. §-ának g) pontja értelmében bizonyosan megszűnik, mivel ettől kezdve az ilyen tagsági viszony fenntartása jogszabályba - a Gytv. 36. §-ának (2) bekezdésébe - ütköző lesz.

Zavart okoz az is, hogy a Gytv.-ben egyéb, a rendelkezés végrehajtását biztosító szabályt nem találunk. Úgy tűnik a cégbírósági törvényességi felügyeleti hatáskörbe fog tartozni az ilyen esetek levezénylése. A törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból bizonyosan nem indulhat majd, mivel a cégbíróságoknak nincs tudomásuk arról, hogy mely betéti társaságok üzemeltetnek közforgalmú gyógyszertárat, és arról sincs közvetlen információjuk, hogy e társaságok kültagjai milyen tevékenységgel foglalkoznak.

(Ezt ugyan a cégjegyzéki adataik egyenkénti áttekintésével hozzávetőleg megállapíthatják, ám kevéssé hihető, hogy 2007 januárjában a cégbíróságok annyira "ráérjenek", hogy a cégnyilvántartásukban szereplő sok ezer betéti társaságot, s azok kültagjainak cégjegyzéki adatait egyenként végigellenőrizzék.) Így várhatóan a Gytv. átmeneti szabálya miatt törvényességi felügyeleti eljárás nagy valószínűséggel csak akkor indul majd, ha a Gytv.-be ütköző tulajdonosi struktúrára valamely hatóság (ügyészség, OTH) a cégbíróság figyelmét felhívja.

Előfordulhat persze, hogy valamely aktuális változásbejegyzési eljárásban olyan információkhoz jut a cégbíróság, amelyek fényében tájékozódik a betéti társaság tulajdonosi állapotáról, s a törvényes működés helyreállítása végett eljárást indít. A "régi" (2001. december 25. előtt bejegyzett) betéti társaságoknál azonban ez csak 2007. január 1. után lehetséges, mivel a 2001. évi LXX. tv 42. §-ának (6) bekezdése addig "működési moratóriumot" engedélyezett számukra.