A szerbiai hatályos közjegyzői törvény előkészítése, mely szabályozza a közjegyzői tevékenységet,[2] a vártnál és a kívántnál hosszabb ideig tartott. E jogos késedelmi kifogás ellenére, javára írható, hogy hatályos tartalmában alapvetően harmonizáltnak minősíthető az európai nemzeti és közösségi közjegyzői jogszabályi elvekkel.[3] Igazolhatják ezt a törvény alábbiakban elemzett alapelvi és részletező rendelkezései. Külön figyelmet szenteltünk a közjegyzői felelősségre vonatkozó rendelkezéseknek.
(1) A közbizalmi elv. A törvényi alapelvi rendelkezés szerint a közjegyzőség közbizalmon alapuló szolgálat.[4] Ez abból következik, hogy a közjegyző ügyféli megbízás alapján, a törvényi jogszabályokban előírt alakban jogügyletek megkötése során működik közre, okiratokat hitelesít, az okirattárában levő okiratokról hiteles másolatot vagy annak tartalmáról szóló kivonatot ad ki, jogi tényekről szóló megállapítást tesz. A közjegyzői forma, alakszerűség biztosítja a közhitelességet és az okirat tényekre és jogosultságokra vonatkozó bizonyítási hatályát. A közjegyzői közreműködéssel létrehozott olyan jogügyletek, amelyekre nézve a törvény kötelező alaki kelléket irányoz elő, amennyiben a közjegyző az alaki kellékek követelményei szerint jár el, azaz a jogügyletet a megfelelő formába öntötte, a formának a törvény alapján közokirati és közbizalmi jellege van.
A szerbiai közjegyzői törvény szavai szerint vannak olyan jogügyletek, amelyek kizárólagos közjegyzői formában köthetők meg, bár egészében szemlélve, úgy tűnik, hogy a legtöbb jogügylet tekintetében a közjegyzői forma konkurens a bírói formával, tehát ezek vagylagosan megköthetők bírósági és közjegyzői közreműködéssel, azonos hatállyal. Nincs törvényi akadálya annak sem, hogy az ún. nemformális, azaz konszenzuális szerződések is szóbeli megkötésük után, a szóbelivel azonos tartalommal közjegyzői formát nyerjenek, ezeknek azonban, relatív bizonyító hatályuk van a szerződés tartalmát illetően (mivel módosíthatók formátlan akaratnyilatkozattal), kivéve azt a tényt, hogy a szerződés létrejött és kik között - melyek tekintetében az ilyen közjegyzői okirat abszolút bizonyító hatállyal rendelkezik.
A jogügylet mindegyik fele érdekében, pártatlanul jár el. A közjegyző köteles a törvénnyel, valamint a jóhiszeműség és tisztesség elvével összhangban eljárni. Ügyfél által igényelt eljárását csak a KJT-ben megszabott esetekben tagadhatja meg.[5] A közjegyző jogszakértő, az egyetemi jogvégzettség mellett külön közjegyzői vizsgát kell megállnia, a miniszter által kinevezett vizsgabizottság előtt.[6] Tevékenységének megvalósítása során önálló és független. Pályázati úton, a közjegyzői kamara véleményezése alapján az igazságügyi miniszter nevezi ki.[7] Közhatalmi felhatalmazás alapján az állampolgároktól jogügyleti nyilatkozatokat vesz fel és ezeknek megadja a törvény által megszabott alaki kelléket. A kiállított okiratokról kiadmányokat nyújt, melyek közokirati minősítésűek. Az okiratokat felelősen őrzi.[8] Az okiratokról másolatokat adhat ki. Közhitelesen igazolhat jogi tényeket. Tevékenységének körében ügyfeleinek tanácsot nyújthat.[9] A közjegyzőnek tilos politikai tevékenységet folytatni.[10] A közjegyző köteles a közjegyzői titoktartásra.[11] Egyéb törvényben rögzített tevékenységet is elláthat, mint pl. dolgok, értéktárgyak felelős őrzése. A közjegyzőnek jogában áll munkadíj- és költségtérítésre, összhangban a közjegyzői tarifával, melyet az igazságügyi miniszter szab meg.[12]
(2) A szakmaiság elve értelmében, a közjegyző tevékenységét mint kizárólagos és állandó tevékenységet látja el, összhangban a törvénnyel, mindaddig, amíg tevékenysége valamely törvényben megszabott okból meg nem szűnik.[13] A törvény előirányozza a közjegyzői kinevezés szakmai feltételeit, mint egyetemi szintű jogvégzettség, ötéves joggyakorlatban szerzett tapasztalat, igazságügyi szakvizsga, speciális közjegyzői vizsga, professzionális és közbizalomra méltó elismertség.[14] A közjegyző tevékenységét önálló, megfelelő tárgyi feltételekkel rendelkező közjegyzői irodában látja el, melyek közül kiemeltek azok a kellékek és feltételek, melyek biztosítják az okiratok és dolgok őrzését.[15]
(3) A függetlenség elve értelmében a törvényi jogszabály előirányozza a közjegyzői tevékenység egyéb tevékenység végzése iránti összeférhetetlenségét és kivételes összeférhetőségét. A közjegyzői tevékenység. A törvény értelmében a közjegyző önálló (független).[16] A közjegyző jogász szakember, akit az igazságügyi miniszter nevez ki, pályázat alapján. Törvényi közfelhatalmazás és az ügyfél megbízása alapján közreműködik a felek jogügyleti és egyéb nyilatkozatainak törvénnyel megszabott írásbeli alakban történő megfogalmazásánál. Tevékenysége és eljárása törvénnyel szabályozott. Az általa kiállított okirat közokirati hatállyal bír. Őrzi az általa kiadott okirat eredetijét, vagy a rá bízott okiratot, okirat hiteles másolatát adja ki, tényekről ad ki tanúsítványt, tevékenysége körében levő ügyekben jogi tanácsot ad és egyéb törvénnyel előirányzott ügyekben jár el.[17] A törvény értelmében a közjegyzői és ügyvédi tevékenység egymást kizárja, a kettő egymással összeférhetetlen, tehát közjegyző nem láthat el perbeli
- 117/118 -
képviseletet. Ugyanakkor közjegyző nem végezhet egyéb fizetett tevékenységet vagy tisztséget, amely ellentétben állna a közjegyzőségi tekintéllyel, függetlenséggel és közbizalmi jellegével.[18] A tilalom nem vonatkozik a végrendelet végrehajtására, örökség (vagyoni) gondnoki feladatainak ellátására, cselekvőképtelen személy gondnokságára, vagy egyéb illetékes szerv által rá bízott ügy intézésére. A közjegyző határozott időre szóló, időnkénti vagy pótmunkaviszonyban - egyidejű tudományos, oktatási, művészeti és hasonló tevékenységet folytathat. A közjegyző az országos (regionális) és a nemzetközi közjegyzői kamarákban tisztséget vállalhat. A közjegyző továbbá részt vehet (permegelőzési) közvetítésben (mediációban), lehet bíró a választottbírósági eljárásban, továbbá bírósági tolmács is.[19]
(4) A köz- és magánérdek oltalmának elve. A közjegyző szakember, aki a közbizalmi elvvel és a törvénnyel összhangban, a felek jogügyleti és ténybeli nyilatkozatait olyan szükséges alaki kellékbe foglalja, melynek vagy közokirati vagy magánokirati jellege van.[20] A közjegyzői okirat közérdekű, ha az adott kötelező formát közérdek oltalma céljából írta elő a törvény. Egyéni érdek oltalmát látja el, ha az előírt forma célja az egyéni (magán-) érdek védelme. A közjegyzői forma magánérdeket véd akkor is, ha a szerződés konszenzuális (solo consensu), mégis a felek szóbeli jogkeletkeztető jogügyleti akaratnyilatkozatukat követően közjegyzői formába öntötték nyilatkozatuk bizonyítása érdekében.
(5) Az alakiság elve. A jogügyletről szóló közjegyzői okirat mely közjegyzői jegyzék formában jött létre, közokiratnak számít. Ezzel szemben, a jogi és ténybeli cselekményekre és tényekre vonatkozó közjegyzői jegyzőkönyv tanúsítvány a tényekről, melyet hitelesített a közjegyző és ennélfogva magánokiratnak minősül. Ebben az esetben a közjegyző csupán a felek aláírását, vagy az okirat egészét hitelesíti. Ugyanakkor hitelesítheti az eredeti okirat másolatát, fordítását, továbbá kivonatát, közjegyzői hitelesítési (tanúsítási) hatállyal.[21] A közjegyzői törvény nevesítve irányozza elő, hogy melyek azok a jogügyletek, szerződések, amelyeknél kötelező a jegyzéki közjegyzői forma.[22] Ezek pl., házassági, továbbá élettársi vagyonjogi szerződések, a házassági vagy élettársi közös szerzemény felosztásáról szóló szerződés, a törvényes eltartásról szóló közelebbi megállapodás;[23] cselekvőképtelen személyek ingatlanával való rendelkezés; vagyonelosztási szerződés az örökösökkel az örökhagyó életében; eltartási szerződés; halál esetére szóló ajándékozási ígéret stb. Ezekre a szerződésekre nézve kötelező a közjegyzői törvényen kívüli, a Kötelmi törvény (Kt.) által előirányzott alaki kellék tiszteletben tartása.[24] Habár a közjegyzői törvény ezekre a jogügyletekre nézve kötelező közjegyzői formát irányoz elő, tulajdonképpen nem kizárólagos közjegyzői alakiságról, inkább konkurens formáról van szó, mert a közjegyzői törvény egyéb rendelkezésében kifejezetten szól arról, hogy e szerződéseknél kiállított jegyzéki forma hatálya azonos ugyanezen szerződések bírósági, vagy ügyintézési (adminisztratív) formájával.[25] A törvény ún. fakultatív alakiságot is előír, ami azt jelenti, hogy egyébként közjegyzői alakiságot felvehetnek a nem formális szerződések is, mint pl. ingó dolgok adásvétele, ajándékozása stb.[26] Nem vagyok biztos abban, hogy a törvény egészen világosan elválasztotta volna egymástól a kizárólagos, a konkurens és fakultatív közjegyzői formát. A jegyzéki közjegyzői forma kiállítása esetén a nemperes eljárás szabályai nyernek alkalmazást.[27] A hatályos törvény értelmében, a jegyzéki közjegyzői okirat végrehajtási jogcím, amennyiben tevőleges kötelmi szolgáltatást tartalmaz.[28] Közjegyzői jegyzőkönyv állítható ki társaságok alapítói közgyűléséről, amennyiben a közgyűlésen több mint száz alapító tag vesz részt. Részvénytársaságok szerveinek üléséről is kiállítható közjegyzői jegyzőkönyv.[29]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
