2015 decemberétől az Oroszországi Föderáció Alkotmánybírósága jogosult az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmével foglalkozó államközi szervezetek, köztük az Emberi Jogok Európai Bírósága döntéseinek felülvizsgálatára. Az Alkotmánybíróság hatásköre arra is kiterjed, hogy az említett szervezetek döntéseit végrehajthatatlannak nyilvánítsa, amennyiben úgy ítéli meg, hogy azok ellentétesek az orosz alkotmánnyal. Már az elfogadásakor felmerült, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítására azért került sor, hogy Oroszországnak ne kelljen teljesítenie az Emberi Jogok Európai Bírósága Jukosz-ügyben hozott ítéletét. Nem okozott nagy meglepetést, amikor az Alkotmánybíróság 2017 januárjában arra a következtetésre jutott, hogy a Strasbourgi Bíróság által megítélt példátlanul magas összegű kártérítés megfizetése az alkotmány rendelkezéseivel nem áll összhangban, ezért az ítélet végrehajtására nincs mód. Jelen írás célja a vitatott törvényi rendelkezések alkalmazásával született alkotmánybírósági határozatok ismertetésén keresztül annak bemutatása, hogy mind a törvény, mind az alkotmánybírósági döntések sértik számos nemzetközi egyezmény, valamint az alkotmány rendelkezéseit. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kötelező erejű döntései végrehajtásának megtagadása a későbbiekben nem várt következményekkel járhat Oroszország nemzetközi megítélésére, valamint az Európa Tanáccsal való együttműködésére nézve.
Meglehetősen szokatlan hatáskörrel ruházta fel az orosz Alkotmánybíróságot[1] (a továbbiakban: AB) egy 2015 végén hatályba lépett törvénymódosítás, amely alapján az alkotmányosság betartása felett őrködő testület döntése nyomán Oroszország megtagadhatja egyes, nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségei végrehajtását. Noha az új törvény nem nevesíti, mégis egyértelmű, hogy elsősorban az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) ítéleteiről van szó, ezek alkotmányossága ezentúl alkotmánybírósági vizsgálat tárgyát képezheti.
- 113/114 -
Oroszország 1996-ban csatlakozott az Európa Tanácshoz, ugyanebben az évben aláírta az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményt (a továbbiakban: EJEE), amelyet 1998-ban ratifikált.[2] 1998-tól Oroszország alávetette magát az EJEB joghatóságának, innentől tehát adott a lehetőség Oroszország ellen a Bírósághoz történő kérelmek benyújtására, amennyiben az állam megsértette a panaszosnak az Egyezményben deklarált valamely jogát, illetve szabadságát. Érkeznek is szép számmal a panaszok Strasbourgba, 2016. december 31-én Oroszországot érintően 7800 függőben lévő kérelem feküdt a Bíróság asztalán, amely az összes ilyen kérelem csaknem 10%-át teszi ki.[3] Az orosz vonatkozású ügyek közös jellemzője, hogy azok többségében megállapításra kerül az Egyezmény legalább egy, de gyakran több cikkének sérelme. Az EJEB 2016-ban 228 Oroszország ellen benyújtott kérelem ügyében hozott érdemi döntést, amelyek közül 222-ben[4] állapított meg jogsértést.[5] A fenti adatok ismeretében tehát egyáltalán nem meglepő az orosz vezetés felettébb kritikus hozzáállása az EJEB-hez és annak az Oroszországi Föderációt érintő döntéseihez. Mindezeken felül is született egy olyan ítélete a Bíróságnak, amelyet - tekintettel a példátlanul magas összegben megállapított kártérítésre - úgy tűnik, Oroszország már nem hagyhatott válaszlépés nélkül.
Az elmúlt években egyre gyakrabban lehetett hallani kormányközeli orosz politikusoktól, hogy az AB számára lehetőséget kellene biztosítani, hogy adott esetben elutasítsa a Strasbourgi Bíróság döntésének végrehajtását.[6] Az Alkotmánybíróság egy 2015. július 14-én hozott döntésében[7] foglalkozott a kérdéssel, amikor a Duma képviselőinek - éppen a hatalmas összegű kártérítésre kötelező EJEB döntéssel kapcsolatos - kezdeményezése alapján azt vizsgálta, hogy egyes szövetségi törvények, köztük az EJEE-t ratifikáló jogszabály meghatározott rendelkezései, összhangban állnak-e az alkotmánnyal. A törvényi rendelkezések alkotmányossága vizsgálatának szükségességét az adta, hogy ezek alapján kerülhet sor az EJEB ítéleteinek végrehajtására, amelyek akár ellentétesek is lehetnek az orosz alkotmánnyal. Az Alkotmánybíróság határozatában kitért arra, hogy az elnök és a kormány abban az esetben is kérhetik az alkotmány értelmezését, ha az EJEB valamely döntésének végrehajtása vet fel alkotmányossági kérdéseket. Emellett az Alkotmánybíróság deklarálja a törvényhozó szerv jogát
- 114/115 -
arra, hogy az AB számára egy speciális eljárást intézményesítsen, amely során utóbbi vizsgálhatja az EJEB döntések végrehajtásának kérdését. Az Alkotmánybíróság mindemellett azonban megfogalmazta azt is, hogy jelenleg nincs felhatalmazása arra, hogy az EJEB által kirótt kártérítés megfizetésének teljesíthetősége felől határozzon.
A felhatalmazás azonban nem sokat váratott magára, 2015. december 4-én az alsóház, az Állami Duma, december 9-én pedig a felsőház, a Szövetségi Tanács is megszavazta az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását. A törvény[8] 2015. december 15-én, egy nappal az elnök általi aláírását követően már hatályba is lépett,[9] megteremtve a lehetőséget az Alkotmánybíróság számára, hogy az emberi jogok és szabadságok védelmével foglalkozó államközi szervezetek döntéseinek teljesíthetőségét vizsgálja. Amennyiben az Oroszországi Föderáció elnöke, illetve kormánya valamely esetben úgy találja, hogy az EJEB döntése esetleg nincsen összhangban az alkotmány egy vagy több rendelkezésével, a döntés végrehajtásának alkotmánybírósági vizsgálatát kezdeményezheti. Az Alkotmánybíróság, ha arra a következtetésre jut, hogy az ítélet végrehajtása az alkotmány egy vagy több rendelkezésébe ütközik, a teljesítés megtagadásáról határozhat.
Nem kétséges, hogy a törvény ellentétben áll az EJEE 46. cikkével, amely az EJEB ítéletek kötelező végrehajtásáról rendelkezik, a szerződések jogáról szóló 1969. évi bécsi egyezménnyel,[10] de egyes nemzetközi jogi szakértők szerint magával az alkotmánnyal is.[11] Az alkotmány 15. cikk (4) bekezdése ugyanis kinyilvánítja, hogy a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai, valamint az Oroszország által megkötött nemzetközi szerződések a jogrendszer részei. Abban az esetben pedig, ha egy nemzetközi szerződés rendelkezései eltérnek az orosz jogszabályokban foglaltaktól, a nemzetközi szerződés szabályai alkalmazandók.[12]
Az Európa Tanács nevében Thorbjørn Jagland, a Tanács főtitkára emelt szót az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása ellen, amikor felhívta Oroszország figyelmét az EJEB ítéleteinek kötelező jellegére, valamint hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak, amennyiben a Bíróság ítéletei és az alkotmány között ellentét állna fenn, az Egyezménnyel összhangban álló megoldást kell találniuk. Külön kiemelte, hogy Oroszországnak is így kellene tennie.[13]
- 115/116 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
