Jelen tanulmányomban a fenti eljárás szabályait szeretném részletesen ismertetni. Ezen eljárásoknak nagy jelentőségük van a kiskorú gyermekek családi jogállásának rendezésében, az egyszerűbb eljárási szabályok ugyanis gyorsítják az ügyek elintézését, és nagy költséggel sem járnak.
A 2014. március 15. napjától hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) új jogintézményként szabályozza az apaság vélelmének megdöntését nemperes eljárásban. A jogszabály értelmében az apaság vélelmének megdöntését nem csupán peres eljárás indításával kérhetik az arra jogosultak, hanem az apaság vélelme - a törvény által meghatározott feltételek fennállása esetén - nemperes eljárásban is megdönthető. A Ptk. 4:114. §-a szerint ugyanis nincs szükség az apaság vélelmének megdöntése iránti per indításra, ha az apaság vélelme az anya házassága alapján áll fenn, a házastársak életközössége legalább 300 napja megszűnt, és az a férfi, akitől a gyermek ténylegesen származik, a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak kívánja elismerni.
A nemperes eljárás megindítására a vélelmezett apa, az anya és a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak elismerni kívánó férfi közös kérelme alapján van lehetőség. A bíróság ezen eljárásokban megállapítja a közös kérelem alapján, hogy a gyermeknek nem az anya férje vagy volt férje a vér szerinti apja. Az apaság kérdését pedig ugyanebben az eljárásban teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal kell rendezni.
Lényeges különbség a nemperes és a peres eljárás között, hogy a nemperes eljárás megindítására az apaság vélelmének megdöntésére irányuló per megindítására vonatkozó határidők nem irányadóak. Az apaság vélelmének megdöntése iránti pert ugyanis a kiskorú gyermek és az anya a gyámhatóság hozzájárulásával a kiskorú gyermek 3 éves koráig indíthatja meg, a többi jogosult pedig az apasági vélelem keletkezésétől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét, ezen szigorú határidők azonban a nemperes eljárásra nem vonatkoznak.
Az eljárási szabályokat korábban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 301/A. §-tól 301/H. §-ig terjedő szabályaiban helyezték el. A 2018. január 1. napjával hatályba lépő, a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) azonban erre vonatkozó szabályozást nem tartalmaz, az irányadó rendelkezések a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvényben kerültek elhelyezésre, melyeket 2018. január 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Az utóbbi törvény magában foglalja a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseket, továbbá a II. fejezetének 6. pontja rögzíti az apaság vélelmének megdöntésére irányuló eljárások speciális szabályait.
A 2017. évi CXVIII. törvény 14. § (1) bekezdése értelmében - a korábbi szabályozásnak megfelelően - az apaság vélelmének megdöntése iránti, ezen törvény szerinti eljárás lefolytatása akkor kérhető, ha annak a Ptk. 4:114. § (1) bekezdésében foglalt feltételei fennállnak. Az új törvényben megjelenő szabályok, így az eljárás menete is lényegében a korábbi rendelkezésekkel megegyezik.
A 14. § (2) bekezdése jelöli ki a kérelem előterjesztésére jogosult személyek körét.
Az eljárás lefolytatására az a bíróság illetékes, amelynek területén a gyermek belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye található. További illetékességi okot határoz meg a jogszabály akkor, amikor kimondja, hogy az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek területén az anya belföldi lakóhelye, vagy belföldi lakóhely hiányában a belföldi tartózkodási helye található. Ezeken túlmenően rögzítésre került, ha az illetékes bíróság a fenti rendelkezések alapján nem állapítható meg, az eljárásra a Budai Központi Kerületi Bíróság illetékes.
Az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelemnek tartalmaznia kell az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége - ha az ügyben külföldi elem van, a joghatósága - megállapítható, a kérelmezők, valamint a képviselőik nevét, lakóhelyét, valamint a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét. Meg kell jelölni a kérelmezőknek, valamint a gyermeknek azon adatait, amelyeket a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatban fel kell tüntetni. Ha a kérelem beadásának időpontjában a gyermek már megszületett, be kell jelenteni a gyermek családi és utónevét, lakóhe-
- 38/39 -
lyét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, továbbá törvényes képviselője nevét és lakóhelyét. A kérelemben rögzíteni kell továbbá a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak elismerni kívánó férfi születési idejét, a fennálló apasági vélelmet megalapozó házasság létrejöttének időpontját, valamint annak időpontját, hogy a házastársak életközössége mikor szűnt meg, valamint a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
A kérelem tartalmi elemein túlmenően nagyon fontos tudnivaló, hogy a kérelemhez csatolni kell a gyermek eredeti vagy hitelesített anyakönyvi kivonatát, a fennálló apasági vélelmet megalapozó házasság anyakönyvi kivonatát vagy annak hitelesített másolatát, valamint azokat az okiratokat, amelyek a kérelem elbírálásának alapjául szolgáló körülmények igazolásához szükségesek, kivéve ha az adatokat személyazonosító igazolvánnyal is lehet igazolni. Amennyiben az apaság vélelmét megalapozó házasság a kérelem beadásának időpontjában már megszűnt, a kérelemhez csatolni kell továbbá a házasság megszűnését igazoló okiratot.
Ha a gyermek a kérelem beadásának időpontjában még nem született meg, a kérelemhez szakorvosi igazolást kell csatolni a születés várható időpontjáról. Ezzel kapcsolatosan gyakorlati problémaként merült fel, hogy a kérelmezők az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelmet még a gyermek megszületése előtt benyújtották a bíróságra, azonban ebben az esetben a kérelem ugyan előterjeszthető, de a személyes meghallgatás kitűzésére csak akkor van lehetőség, ha a gyermek már megszületett. Az előzőek szerint ugyanis a kérelem előterjesztésének kötelezően előírt feltétele a gyermek születési anyakönyvi kivonatának csatolása, valamint a bíróság döntésére irányuló határozott kérelem megjelölése. A bíróság ugyanis a vélelem megdöntése esetén a gyermek pontos születési adatait és nevét, valamint az anyakönyvi azonosító számát köteles feltüntetni az apaság vélelmének megdöntésére vonatkozó végzésben és a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tartalmazó külön jegyzőkönyvben is.
A kérelem benyújtását követően az eljárás az alábbiak szerint folytatódik:
A kérelem beérkezését követően - amennyiben az teljes mértékben az előző tartalmi és formai kellékeknek megfelel - a bíróság az ügyben személyes meghallgatásra idézi a feleket. Az idézésben a kérelmezőket figyelmeztetni kell a távolmaradásuk és az apai elismerő nyilatkozat megtételének és annak teljes hatályához szükséges feltételek hiányának jogkövetkezményeire.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
