https://doi.org/10.59851/jk.81.02.1
"Úgy fogsz dönteni,
ahogy én szeretném,
vagy ahogy nekem jó?" [1]
A kiskorú gyermekek bírósági meghallgatásának gyakorlatát, különösen az értesítési kötelezettség és a meghallgatás módja tekintetében érezhetően átalakította a Brüsszel IIb rendelet hatálybalépése miatti hazai jogszabályváltozás. A kutatás a meghallgatások számának és lebonyolítási módjának alakulását, valamint a gyermekek értesítéséből fakadó gyakorlati problémákat vizsgálta a Pesti Központi Kerületi Bíróság Családjogi Csoportjának gyakorlatára fókuszálva. A nemzetközi kitekintés számos olyan bevált gyakorlatot azonosít - a gyermekközpontú környezet kialakításától a támogató szakemberek bevonásáig -, amelyek adaptálása erősíthetné a hazai jogalkalmazást. Az eredmények alapján álláspontom szerint egyértelmű, hogy a gyermek véleménynyilvánítási jogának érdemi érvényesítéséhez elengedhetetlen a bírói gyakorlat egységesítése, a gyermekközpontú meghallgatási feltételek következetes biztosítása, valamint a jogtudatosság és a szakmai együttműködés erősítése.
Tárgyszavak: gyermekmeghallgatás, Brüsszel IIb rendelet, gyermekközpontú igazságszolgáltatás, családjogi eljárások, gyermek véleménynyilvánítási joga
The entry into force of the Brussels IIb Regulation has significantly reshaped the practice of hearing minor children in court proceedings, particularly regarding the obligation to inform them and the manner in which such hearings are conducted. This research examined the development in the number and conduct of hearings, as well as the practical issues arising from the obligation to notify children, focusing on the practice of the Family Law Division of the Pest Central District Court. The international comparative overview identifies several best practices, ranging from the creation of a child-centred environment to the involvement of supporting professionals, whose adaptation could strengthen domestic judicial practice. The findings clearly indicate that the effective enforcement of a child's right to be heard requires the harmonisation of judicial practice, the consistent provision of child-centred hearing conditions, and the strengthening of legal awareness and inter-professional cooperation.
Keywords: child hearings, Brussels IIb Regulation, child-centred justice, family law proceedings, child's right to be heard
Napjainkban a családjogi eljárások egyik legaktuálisabb kérdése a kiskorú gyermek meghallgatása az őt érintő bírósági ügyekben.[2] Fordulópontot jelentett a Tanács 2022. augusztus 1-jén hatályba lépett 2019/1111 rendelete a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermek jogellenes külföldre viteléről (a továbbiakban: Brüsszel IIb rendelet).[3] Egyik legjelentősebb újítása, hogy a tagállamok számára általános kötelezettségként írja elő, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermek - az őt érintő eljárásokban - valós és tényleges lehetőséget kapjon véleménye kinyilvánítására.[4] Ezzel párhuzamosan, a szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló 2021. évi LXII. törvénnyel (a továbbiakban: Szülfeltv.) hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:171. § (4) bekezdésének jelenleg is hatályos szövege[5], mely szintén megerősítette e jog érvényesülését.
- 49/50 -
A tanulmány célja a gyermekmeghallgatás gyakorlati szempontú vizsgálata a Brüsszel IIb rendelet és a Ptk. fényében: hogyan változott a meghallgatások száma és lebonyolítási módja, valamint milyen kérdéseket vet fel a gyermekek értesítésére vonatkozó kötelezettség.
A kutatás középpontjában a Pesti Központi Kerületi Bíróság (a továbbiakban: PKKB) Családjogi Csoportjának gyakorlata áll, amely az ország két önálló családjogi csoportot működtető járásbírósága közül[6] nagyobb létszámú személyzettel és szélesebb illetékességi területtel rendelkezik, továbbá kizárólagos illetékességgel bír a jogellenes gyermekelviteli ügyekben. A kutatás[7] két módszerre épült. Online, anonim kérdőívet[8] küldtem meg a PKKB Családjogi Csoport tagjai[9] - bírák és bírósági titkárok[10] - részére. A kérdőívet mindösszesen tizennégy bíró és négy bírósági titkár[11] töltötte ki,[12] lehetővé téve ezáltal a gyermekmeghallgatással kapcsolatos bírói gyakorlat szélesebb körű feltérképezését. Másrészről három félig strukturált interjút[13] készítettem két elsőfokon eljáró családjogi bíróval, akik több évtizede ítélkeznek a PKKB Családjogi Csoportjában, továbbá a Fővárosi Törvényszék egyik másodfokú családjogi tanácsának tanácselnökével.[14] Mindhárman elismert szakemberek, akik kiemelkedő szakmai tapasztalattal rendelkeznek a családjogi bíráskodás területén, és meghatározó szerepet töltenek be a szakterületükön. Az interjúk célja az volt, hogy mélyebb betekintést nyújtsanak a meghallgatások gyakorlatába, valamint kiegészítsék és árnyalják a kérdőív kvantitatív eredményeit olyan szakmai tapasztalatokkal, amelyek az írásos válaszokból nem feltétlenül derülnek ki.
A tanulmány empirikus vizsgálatainak leírását és az adatfelvétel statisztikai összesítéseinek részleteit az online változat mellékletei tartalmazzák.
A 2022. augusztus 1-jén hatályba lépett jogszabályváltozásokat követően a gyermekmeghallgatások száma érezhetően emelkedett, különösen a közvetlen meghallgatások tekintetében. A vizsgálatba bevont bírák és bírósági titkárok arról számoltak be, hogy jelentősen nőtt azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben a gyermek maga kéri a meghallgatását.[15] E tendencia szorosan összefügg azzal, hogy a bíróság a peres eljárás megindítását követően értesíti a gyermekeket a véleménynyilvánítás lehetőségéről.
Az értesítési kötelezettség bevezetése a médiában vegyes reakciókat váltott ki,[16] különösen amiatt, hogy előzetesen nem történt széleskörű szakmai egyeztetés a társszakmák - például pszichológusok, szülők és a gyermekek érdekképviseleti szervezetei - között, és a társadalom szélesebb rétegei sem kaptak megfelelő tájékoztatást. Ennek következtében gyakran előfordul, hogy a gyermekek először a bíróság által megküldött értesítésből szereznek tudomást arról, hogy joguk van véleményt nyilvánítani a szülői felügyeletüket és harmadik személynél való elhelyezésüket érintő kérdésekben. Így az értesítés nem csupán eljárásjogi funkcióval bír, hanem egyben edukációs eszköz is, amely elősegíti, hogy a gyermekek aktív szereplőként tekinthessenek önmagukra a családjogi eljárásokban.
Több bíró is arról számolt be, hogy az értesítés kézhezvételét követően a gyermekek kézzel írt levélben - sőt,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
