Családias hangulatban telt a HVG-ORAC Kiadó 2019. május 8-ára szervezett szakmai napja, melyen kedves kötelességemnek eleget téve Kántás Péter PhD szerzőtársammal, barátommal a szabálysértési és a rendészeti jog szakértőjével előadóként voltam jelen. Az érdeklődő közönség többségében önkormányzati ügyintézőkből tevődött össze, de volt résztvevő a Pásztói Járási Hivataltól, valamint a Magyar Birtokvédelmi Szövetség leköszönő, és a stafétát átvevő titkára dr. Kajó Cecília és dr. Nagy Csilla is megtisztelt minket jelenlétével.
A szeminárium témája a közigazgatási jogsértések világának négy alappillérére, a szabálysértések, a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése, az ágazati törvényekben meghatározott jogsértések, valamint a hatóság és közszolgáltató által elkövetett jogsértések, továbbá a birtokvédelem által védett birtoksértések köré épült. A bevezető előadásban Kántás Péter bemutatta a közigazgatás büntetőhatalmának ezerarcú világát, a közigazgatási jogsértések természetét, fajtáit, esetleges újraszabályozásuk lehetőségeit: "In medias res lássuk, melyek a közigazgatási jogsértések fajtái és forrásai! A közigazgatási jogsértések és a bűncselekmények közötti különbség »csak« mennyiségi: a védett jogtárgyak megsértésének eltérő nagyságban, intenzitásban, és eltérő morális megítélésében áll." Kifejtette, hogy nincs éles határvonal, a mindenkori törvényhozó hatalom jogpolitikai mérlegelésének függvénye, hogy mi számít bűncselekménynek és mi válik közigazgatási jogsértéssé. E jogsértéseket elkövetők döntő többsége nem bűnöző, nem rendelkezik tartós devianciával, és e cselekmények többségét a társadalom nagyobb része vagy nem ítéli el (pl.: közlekedési szabálysértések) vagy megosztott azok erkölcsi megítélését illetően (pl.: utcai prostitúció, koldulás). A felderítés eredményessége nem a sértettek feljelentési aktivitásának köszönhető, hanem a hatóságok fellépésének a függvénye. A közigazgatási szankciók jellegzetességeiben is visszaköszön a büntetőjogi logika: a represszív jellegben (az okozott kár reparációján túli hátrányt is tartalmaz), a bírságközpontúságban, a bírság kiszabása során meghúzható rendkívül széles tól-ig összeghatárban, valamint a vétkesség objektív és szubjektív jellegében, az eljárás személytelenségében.
Alapvető elvárás a jogállami szankcionálás során, hogy a közigazgatási jogsértést tartalmazó jogszabály egyértelműen tartalmazza a tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló elkövetési magatartást, a szankció alanyát és a felelősségi alakzatot, a felelősségre vonás akadályait és a kiszabható szankciók nemét, generális minimumát és maximumát, a szankció kiszabásakor figyelembe veendő mérlegelési szempontokat, és olyan büntetéskiszabási alapelveket, mint a kettős büntetés tilalma. Mindezek mellett valósuljanak meg a fair eljárás követelményei, a korrekt tájékoztatás, a meghallgatáshoz, a független és pártatlan bírósághoz való jog, a védelemhez és a jogorvoslathoz való jog, valamint az eljárás észszerű időn belüli befejezésének garanciája.
A közigazgatási szankciók eredményessége abban mérhető, ha csökken a jogsértések száma, azonban a valós eredményesség mérésére a látencia következtében nincs mód. Kizárólag az adminisztratív eredményességet lehet mérni. Magyarországon azonban nincs egyetlen olyan szerv sem, amely teljes körű adatokkal rendelkezne a közigazgatási jogsértések számáról, struktúrájáról, területi megoszlásáról, nincs információ a hatósági eljárások eredményességével és hatékonyságával kapcsolatosan, így a rendszer működésének hatékony monitorozása, a rendszeres értékelés teljes mértékben hiányzik. Elég csak arra gondolni, hogy míg korábban az önkormányzatok évente statisztikai adatokat adtak le a szabálysértési eljárások eredményeit illetően, átlagbírságokat számoltak, a fiatalkorú elkövetőkre külön statisztikai adatot szolgáltattak, most az évi 50-60 000 bírósági hatáskörbe tartozó szabálysértési ügyről közétett adatok egyáltalán nincsenek.
A közigazgatási szankciórendszer dogmatikájának elemzését követően a szabálysértési büntetéskiszabási gyakorlat került mérlegre. Kifejtésre került, hogy az egyre szélesebb skálát mutató szankciók ellenére a kis súlyú cselekmények esetében továbbra is bírságközpontú a rendszer, a pénzbírságok teszik ki a legjelentősebb hányadot, melyhez a sommás eljárásban kiszabott helyszíni bírságok százezres tömege társul. Emellett a figyelmeztetés intézkedés alkalmazása fordul elő leggyakrabban. Növekszik a közérdekű munka büntetések kiszabásának a száma - bár azt a járási hivatalok és rendőrkapitányságok annak ellenére, hogy meghallgatásos eljárásban kiszabhatnák - csak elvétve alkalmazzák. A szabálysértési elzárást a bíróságok továbbra is "ultima ratio"-ként szabják ki, jellemzően bíróság elé állítás során a jelentősebb tárgyi súlyú szabálysértések (járművezetés az eltiltás hatálya alatt, tiltott prostitúció, távoltartó határozat szabályainak megszegése) elkövetése miatt. A fiatalkorú 14-18 életév közötti elkövetők esetében - tekintettel a nemzetközi dokumentumok által megfogalmazott kritikákra - az elzárás szankciót szinte sosem alkalmazzák, de a 2016. január 1-jétől újdonságként bevezetett felfüggesztett elzárás alkalmazása is rendkívül ritka.
Külön elemzésre került a szabálysértési elzárással is sújtható szabálysértési tényállások számának változása, mely 2000. március 1-jétől (6 db tényállás) napjainkra több, mint háromszorosára emelkedett, így jelenleg 19 db elzárással is sújtható szabálysértést tartalmaz a szabálysértési törvény. Köztük található 2018. október 15-étől az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése tényállás is, mellyel jogalkotó a hajléktalanokat kíván-
- 20/21 -
ta eltüntetni az utcákról, azonban a jogalkalmazás során e tényállással kapcsolatos ügyekben több esetben is az Alkotmánybíróság vizsgálatát kérték a járásbíróságok, az eljárást felfüggesztették. Ilyen előzményekkel jelenleg említett eljárásokra nem kerül sor, és a jogalkotónak valószínűleg más módot kell keresni a társadalmi probléma megoldására.
A járási hivataloknak a hatályos szabálysértési törvény 23. § (1) bekezdése alapján a bírósághoz átteendő ügyei tekintetében kötelező tényállás tisztázást lefolytatni, szükség esetén az eljárás alá vont személyt meghallgatni, személyi körülményeit feltárni, melynek eredményeképpen a bíróság az áttett ügyben azonnal döntést tud hozni. Fontos, hogy a feljelentések azon kitétele, hogy a rendőr közli a szabálysértés elkövetését és a szabálysértési eljárás megindítását, melyet az eljárás alá vont személy tudomásul vesz, nem jelenti azt, hogy az eljárás alá vont személy beismerte a szabálysértés elkövetését.
A szabálysértések világában történő barangolást követően a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése körében Kántás Péter elmondta, hogy a megfogalmazás pontatlansága jogbizonytalanságot eredményezett, az elsőként megalkotott "kirívóan közösségellenes magatartás" megfogalmazás hiba volt, hiszen a garázdaság tényállásával való összetévesztéshez vezethetett. 2012 áprilisában - az önkormányzatok szabálysértési statuálási jogkörének elvételével - kizárólag a korábbi szabálysértési tényállásokat emelték be az önkormányzatok a közösségi együttélés alapvető magatartásainak megsértésével kapcsolatos rendeleteikbe, később az ombudsman megállapította, hogy több esetben a helyi bevételek növelése érdekében egyes önkormányzatok abszurd és szokatlan szabályokat alkottak meg, majd a Kúria is kimondta, hogy ez a tendencia kontrollálhatatlansághoz vezet. Az Alkotmánybíróság határozata kimondta, hogy a felhatalmazás korlátot nem ismerő, és különvélemény született arról, hogy maga a "közösségi együttélés alapvető szabályai" jogfogalom is határozatlan, rendkívül széles diszkrecionális jogkört biztosít annak eldöntésére, hogy mely magatartásokat ítél a helyi közösség tiltottnak. A helyi közösségek sajátos normáinak kialakítása során arra van lehetőség, hogy széles körű társadalmi támogatottsággal a legalapvetőbb szabályokat foglalják rendeletbe, melyek megszegését szigorúan alkotmányos keretek között lehet szankcionálni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
