Elismeréssel kell adóznom a szerzőnek a választott téma mélyreható feldolgozásáért. A probléma felvetése indokolt, az érvelés világos. A végkövetkeztetést azonban elfogadni nem tudom; ez vezetett arra, hagy a lehetséges ellenérvek közül néhányat felhozzak.
Praktikus célja is van ennek az észrevételnek: át kell gondolni a problémát, anélkül azonban, hogy ezzel a gazdasági társaságok működésében és a jogalkalmazásban ijedtséget vagy zavart idézzünk elő.
A szerző végkövetkeztetésének hangsúlyos alapja: a Gt. 22. §-ának (3) bekezdése, amely szerint a vezető tisztségviselői feladat csak személyesen látható el, képviseletnek nincs helye. De ugyanez következik a Gt. 30. §-ának (3) bekezdéséből is: a vezető tisztségviselő jogviszonyára - ha tisztségét nem munkaviszony keretében látja el - a megbízási szerződés szabályai az irányadók, márpedig a megbízott is - fő szabályként -személyesen köteles a rábízott ügyet ellátni.
Igazat kell adni a szerzőnek abban, hogy indokolatlan a társaság belső ügyintézését és, képviseletét oly élesen elválasztani, amint ezt a Gt. teszi. Még jobban egyetértek azzal, hogy a Gt. rendszerében sem következetes, amikor "a gazdasági társaság ügyvezetése" cím alá begyömöszöli a vezető tisztségviselők státusára vonatkozó szabályokat, közéjük potyogtatva néhány olyan rendelkezést, amely arról szól, hogy a "vezető tisztségviselői feladat" miként látható el: csakis személyesen, meghatalmazott útján nem. Így azután eltűnődhet az, aki ezt a rendelkezést értelmezni akarja: a feladat személyes ellátásának kötelezettsége csak a címben megjelölt ügyvezetésre vonatkozik-e, vagy pedig a törvény olyan gyűjtőfogalmat akar-e használni, amelybe a külön cím alatt szabályozott képviselet is beletartozik?
A grammatikával és a logikával nem sokra megyünk, a rendszertani értelmezéshez kell tehát folyamodnunk, ezzel is leásva egészen az alapokig.
A Gt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a szabályozás tárgya - egyebek között - a gazdasági társaságok szervezete és működése. Abból kell tehát kiindulnunk, hagy Gt. a társaság belső ügyeit szabályozza; miután a társaság megalakult és jogi személyiségét (vagy legalábbis jogalanyiságát) elnyerte, külső jogviszonyaira már ugyanazok a jogszabályok irányadók, mint bárki másra. Polgári jogi jogviszonyaira jelesül: a Polgári Törvénykönyv.
Vitatható-e, hogy a megbízási szerződés (a meghatalmazással együtt) polgári jogi jogintézmény, amely a gazdasági társaság külső jogviszonyának körébe tartozik?
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
