A 2019-es nigériai választások nem különböztek az eddigi szavazásoktól: halasztás, erőszak és kritikák övezték Afrika legnagyobb gazdaságának és legnépesebb államának elnök- és parlamenti választását. 2011-hez és 2015-höz hasonlóan 2019-ben is halasztásra került sor, a választás ugyanakkor mégsem erről, hanem a rekord alacsony részvételről és az északi muszlim ACP-jelölt, Mohamed Buhari ismételt győzelméről lesz nevezetes. Buhari második elnöki ciklusa egy olyan pillanatban érkezik, amikor az afrikai állam gazdasága komoly problémákkal küszködik, a korrupció továbbra is tízmilliók életét nehezíti meg és a Boko Haram terrorszervezet sem került még felszámolásra - támadásaik a választások alatt jól bizonyították mindezt. A tanulmány nem csupán bemutatja a választásokat, a különböző szabályokat és a nemzetközi szervezetek által tett megfigyeléseket és kritikákat, de igyekszik javaslatokkal élni a helyzet javításához, egyúttal a mímelt demokrácia kifejezéssel bemutatni: a négyévente tartott választások ellenére Nigéria továbbra is demokratikusdeficitekkel küszködő, az állampolgárok véleményét legtöbb esetben figyelmen kívül hagyó fejlődő állam.
The 2019 Nigerian elections had many similarities with the previous elections: postponement, violence and criticism surrounded the presidential and parliamentary election of Africa's largest economy and most populous state. As it was the case in 2011 and 2015, it was postponed in 2019 as well, but this elections will be remembered not because of this delay, but the record low turnout and the repeated victory of the muslim Muhammad Buhari, candidate of ACP. Buhari's second presidential term arrives at a moment when the African state's economy is facing serious problems, corruption continues to affect the lives of ten million, and the Boko Haram terrorist organization has not yet been liquidated - their attacks proved well during the elections. The study not only analyses the elections, the different rules and the observations and criticisms made by the international organizations, but also tries to make suggestions for improving the situation, as well as to describe the situation with the term, mimicked democracy: despite the elections every four years, Nigeria continues to be developing state with democratic deficits and neglected citizens.
Keywords: Nigeria, Africa, Buhari, parliamentary elections, electoral system
Ha Nigériában választást tartanak, Afrika és a világ fél szemmel mindig Abuját kémleli: nem csupán azért, mert a kontinens legnépesebb és legnagyobb gazdasággal rendelkező államáról van szó, hanem mert egy esetleges konfliktus az egész nyugat-afrikai régiót destabilizálhatná. Márpedig egy választás tökéletes megszervezése, ahogy az már többször bebizonyosodott az országban, meghaladja a hatóságok képességeit. Az 1999-es demokratikus fordulatot követően a választások állandó viták és szabálytalanságok mellett, erőszakos és terrorcselekmények árnyékában zajlottak. Ahogy azt már az előző, 2015-ös választás idején megfogalmaztam[1], a kormány éppen ezért hozta létre és modernizálta többször a Független Nemzeti Választási Bizottságot (Independent National Electoral Commission, INEC), hogy a voksolás szervezésével egy független bizottság foglalkozzon, így igyekezvén kiiktatni a választási visszaéléseket. A választások körül ugyanakkor sokszor nincs minden rendben, nem beszélve a választásokat övező állandó erőszakról: sem 2011-ben, sem 2015-ben nem sikerült megszervezni az eseményt a meghirdetett eredeti időpontban. Elégtelen mennyiségű szavazólap, hiányzó logisztika, rossz minőségű vagy nem létező urnák, terrorveszély - állt legtöbbször a hivatalos magyarázatokban, melyek egy- vagy akár, ahogy az 2015-ben is történt, hathetes halasztásról informálták a lakosságot. A 2019-es (államfői és parla-
- 107/108 -
menti) választásokat február 16-ra hirdették meg, és ez alkalommal a halasztás ténye már kevesebbeket rázott meg, sokkal inkább annak időzítése: a választási irodák nyitása előtt 5 órával, hajnali 3 órakor döntöttek az esemény egy héttel történő eltolásáról.
Nigéria politikai rendszere az Egyesült Államok mintájára egy olyan szövetségi köztársaság, ahol a végrehajtó hatalom feje az elnök, míg a törvényhozást a kétkamarás parlament, annak felsőháza a Szenátus, illetve alsóháza, a Képviselők Háza alkotja. Miközben a politikai rendszer napjainkra az Egyesült Államokra hajaz, annak kialakítása, a demokrácia megteremtése már az 1960-as függetlenség óta a brit westminsteri rendszert igyekezett másolni, a brit gyarmati múlt okán[2] és csak 1979-ben tértek át az elnöki rendszerre, miközben csupán epizódszerep jutott a demokráciának 1960 és 1966, 1979 és 1983, illetve 1987 és 1989 között. Odo idézi Elaigwut, aki többek között a politikai erő helytelen használatát, az egyének jogainak erodálását, a választói bizalom megtépázását és a gyenge központi hatalommal szemben a regionális kormányok túlhatalmát jelölte meg a demokratikuskísérletek bukásának okaként.[3]
A helyzet nem volt egyszerű, ahogyan az történt a kontinens több államában is, egy vallásilag, nyelvileg, törzsileg és földrajzilag fragmentált államnak kellett volna demokratikus intézményrendszert működtetnie demokratikus hagyományok és stabil gazdasági háttér nélkül. Miközben a katonai és politikai elit Nigériában 1960 és 1999 között viszonylag keveset tett a polgári és politikai jogok biztosításáért, nem szabad elmenni a gyarmati múlt mellett sem, ahogyan Benkes fogalmazott, "a független államok esélyeit a volt gyarmattartók politikája nemcsak lerontotta, hanem adott esetben eliminálta is"[4].
Az 1999-es fordulat, noha most már több mint két évtizedes demokratikus berendezkedést eredményezett, csupán bizonyos szűk esetekben, például a választás, mint látni fogjuk nem is mindig probléma nélküli megtartásában volt képes a demokrácia és a jó kormányzás elérésére. Továbbra is fejletlenség és széleskörű szegénység, korrupció, a biztonság hiánya, írni és olvasni nem tudó széles tömegek és munkanélküliség jellemzik az országot[5], ahol a politikusok és az elit Mbah et al. szerint ragadozó karakterrel zérus összegű játszmaként fogják fel a
- 108/109 -
politikát[6]: "a politika minden és minden politika, beleértve életet és halált. Nigériában bárki nyeri a választást, mindent visz, és bárki veszít, mindent veszít, életet és megélhetést is ideértve".[7]
Az elnöki pozíciónak és a parlament két házának köszönhetően négyévente három országos szintű választást is tartanak: egy elnökválasztást, egy választást a 109 fős Szenátus, valamint egyet a 360 fős alsóház létrehozására.[8] Sok esetben ezek a választások időben sem esnek egybe, 2011-ben az elnökválasztást április 16-án, a parlamenti választásokat pedig április 9-én tartották, és 2015-ben sem sikerült egy hétvége alatt megtartani a választásokat, így egyes térségekben sokszor hetekkel később, a helyi választásokkal egy időben került sor az országos választásokra is. A 2019-es választások február 23-án (és 24-én) zajlottak az elnök illetve a parlament tagjainak megválasztásával.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
