A jelenlegi magyar állami szabályozás és alkotmánybírósági megítélés szerint a - két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy közötti - "bejegyzett élettársi kapcsolat" a házassághoz hasonló, azzal majdnem azonos tartalmú, családjogi intézmény: a taláros testület elutasította azokat az indítványokat, amelyek alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésre irányultak.1
Előzményként megemlítendő az azonos neműek "házasságkötése" érdekében előterjesztett képviselői önálló indítvány, amelynek tárgysorozatba vétele elutasításra került;2 továbbá a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló, Kormány által benyújtott javaslat,3 amit az Országgyűlés 2007. december 17-i ülésnapján elfogadott,4 de megsemmisítés miatt nem lépett hatályba.5
Az azonos neműek "házasságkötését" célzó indítvány benyújtása és elutasítása közötti időben keletkezett 75/2007. (X. 19.) AB határozat tartalmazza, hogy az Alkotmánybíróság a 14/1995. (III. 13.) AB határozatában rámutatott: "általánosan elismert jogi fogalma szerint a házasság férfi és nő életközössége". "Az Alkotmánybíróság szerint e megfogalmazásból következik, hogy a hatályos magyar Alkotmány egy férfi és egy nő életközösségét tartja olyan értéknek, amely alkotmányos védelmet élvez."6 A javaslat kapcsán az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselője - aki az országgyűlési bizottsági ülésen kormányálláspontot nem, csak tárcaálláspontot tudott ismertetni - eme határozatra is hivatkozott: "tekintettel az Alkotmánybíróság legutóbbi határozatában foglaltakra is, valamint az új Polgári Törvénykönyv már elkészült tervezetében foglaltakra is, …a regisztrált élettársi kapcsolat szabályozását tartanánk megfelelőnek…"7
Az új Polgári Törvénykönyv tervezete a "regisztrált élettársi kapcsolat" szabályozása vonatkozásában (is) akkor esett át tartalmi "fordulaton", amikor formai szempontból is "vitás" változás következett be a kodifikációs folyamatban. A Legfelsőbb Bíróságnak az új Ptk. tervezetére ekkor tett észrevételeiben szereplő megfogalmazás szerint: "A Legfelsőbb Bíróság sajnálattal tapasztalja, hogy az új Polgári Törvénykönyv hosszú évek óta folyó kodifikációja ez év [2007] szeptemberében - előttünk pontosan nem ismert okból - kedvezőtlen fordulatot vett. …"; "…A korábbi Szakértői Javaslat megoldását támogatjuk, amely elismeri az ún. fakultatív regisztráció lehetőségét, egyaránt megnyitva azt az azonos nemű és különnemű élettársak előtt, de azt csak a bizonyítás szempontjából tartja lényegesnek, és az élettársi jogok korlátozott mértékű (tartás, lakáshasználat), de általános bővítését valósítja meg."8
A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. tv. szerint bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jött volna létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött személy (akár azonos, akár különnemű) személyesen kijelentette volna, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatban kíván élni (kiskorú a gyámhatóság előzetes engedélyével sem léphetett volna bejegyzett élettársi kapcsolatra).9 E megsemmisített szabályozás értelmében, az e "törvény"-ben nem szabályozott kérdésekben a bejegyzett élettársi kapcsolatra a Csjt. házasságra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kellett volna; a Csjt. közös gyermekké fogadásra és a házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezései nem lettek volna alkalmazhatóak a bejegyzett élettársakra.10
A 154/2008. (XII. 17.) AB határozattal megsemmisített szabályozás11 a taláros testület szerint a következők miatt alkotmányellenes: az örökbefogadásra vonatkozó szabályok különneműek vonatkozásában nem elegendőek arra, hogy a "bejegyzett élettársi kapcsolat" és a házasság érdemi különbségét megalapozzák;12 "Az a tény, hogy a házastársak összetartozásukat a külvilág felé házasságkötésük időpontjától kezdve közös név viselésével is kifejezhetik, míg a bejegyzett élettársaknak erre nincs módjuk, nem tekinthető olyan súlyúnak, mint amely a két jogintézmény (a házasság és a BÉK) egyértelmű elhatárolására alkalmas lenne. A névviselés szabályainak különbsége a házasság és a BÉK lényegileg azonos tartalmát és funkcióját nem érinti."13
Az Alkotmánybíróság "a házasság és a BÉK között kifejezetten fenntartott különbségek egyikét sem tudta olyan lényegesnek értékelni, mint amelyből a jogalkotó szándéka egyértelműen igazolható lenne abban a vonatkozásban, hogy a BÉK új jogintézményét a magyar jogrendszerben a házasság intézményétől egyértelműen el kívánta volna határolni."14 A taláros testület következtetése szerint a megsemmisített szabályozás a házassággal ugyan nem minden elemében és részletszabályában, de lényeges jellemzőit tekintve azonos tartalmú és funkciójú jogviszonyt létesít, más elnevezés alatt, a különböző és az azonos nemű párkapcsolatok számára egységesen, differenciálatlanul. Az Alkotmánybíróság szerint a megkülönböztetés indokolatlan hiánya az Alkotmány 70/A. §-ában deklarált alkotmányos egyenlőség sérelméhez vezet.15
A házasságon kívül, de bejegyzett élettársi kapcso-
-93/94-
latban együtt élők jogai és kötelezettségei tekintetében a testület alapvető különbséget lát a különböző nemű és az azonos nemű személyek vonatkozásában:16 "a BÉK a különneműek számára a házasság mint jogintézmény megkettőzésének tekinthető." "E két intézmény elválasztása a különneműek esetében szigorúbb alkotmányossági mércét kíván. A jogalkotó által választott [...] jogi megoldás következtében azonban a férfi és nő házasságának valódi konkurenciát jelentene a BÉK. A BÉK alkotmányossági megítélését ez a veszély alapvetően befolyásolja. Az Alkotmánybíróság szerint a házasságra vonatkozó intézményvédelmi kötelezettség nem pusztán a »házasság« elnevezésre vonatkozik. Az Alkotmány alapján a házasságot tartalmi jellemzői tekintetében is valóságos védelem illeti meg. Ahhoz a tényhez, hogy »a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét«, az Alkotmány ereje és ki- emelt jogforrási helye kapcsolódik. Ha az Alkotmány 15. §-ában rögzített intézmény és egy törvénnyel védett intézmény azonos helyet foglalhatna el, akkor az »alkotmányi védelem« azonossá válna a »törvényi védelemmel«. Az Alkotmány azonban a legmagasabb szintű jogforrás a jogrendszerben, törvényi szinten tehát nem lehet alkotmányos intézményekkel azonos, új intézményeket létrehozni." "Az Alkotmány 15. §-ában írt védelem magában foglalja továbbá azt a követelményt is, hogy az állam ne csupán a fennálló házasságokat védje, hanem olyan jogi környezetet teremtsen (pl. a házasságban élőknek olyan előnyöket nyújtson), amely arra ösztönzi polgárait, hogy a lehetséges együttélési formák közül a házasságot válasszák és családot alapítsanak. A házasságot a versengő életmodellekkel szemben csak úgy tudja hatékonyan védeni a jogalkotó, ha az attól eltérő modelleket valóban eltérően is szabályozza. Ilyen értelemben pedig az alkotmányos védelmi kötelezettség kiüresítésének veszélyével jár, továbbá jogbizonytalanságot is okoz, ha a különneműek számára két, jogi tartalmát tekintve azonos, csupán elnevezésében különböző intézmény áll rendelkezésre kapcsolatuk állami közreműködéssel történő elismerésére. Egyrészt arról van tehát szó, hogy a különneműek vonatkozásában az azonos funkciójú házasság és BÉK »felcserélhető« jogintézményeknek tekinthetők, másrészt arról is, hogy ez a jogi helyzet, az alkotmányos és a törvényi védelem egy szintre hozása az Alkotmány 15. §-át tartalmában és jelentőségében is sérti. A házasságnak biztosított alkotmányos védelem fenntartása érdekében a házasságkötést tudatosan és akaratlagosan mellőző együttélés nem kaphat egy generális utaló szabály közvetítésével ugyanolyan oltalmat, mint a házasság maga. A házasfeleket megillető jogok és kötelezettségek teljes spektruma a házasságkötési joggal rendelkező, azonban a házasságkötést mellőző személyek számára nem nyitható meg. Egy ilyen döntés a házasság alkotmányos »leértékelését« eredményezné, társadalmi-intézményi jelentőségének csökkentésével járna, ami alkotmányosan nem elfogadható."17
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
