A lakásmaffia-tevékenység megszüntetése, az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések és a cégügyletekben tapasztalt jogsértések visszaszorítása céljából született meg 2007 végén "a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról" szóló 2007. évi LXIV. törvény (rövidítve: JÜBtv.). A fenti célok megvalósítása érdekében a JÜBtv. az ügyvédek, a közjegyzők és a bírósági végrehajtók számára elektronikus úton biztosít adatigénylési célú hozzáférést egyes hatósági nyilvántartásokhoz. Ennek végrehajtása körében 2008. január elsején lépett hatályba a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében az ügyvéd által végzendő személyazonosság- és igazolvány-ellenőrzéssel kapcsolatos eljárás részletes szabályairól és az ellenőrzéssel kapcsolatos ügyek nyilvántartásáról szóló 54/2007. (XII. 21.) IRM rendelet (rövidítve: JÜB. üR). A JÜB.üR. - az ügyvédi törvény (az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény; továbbiakban: Ütv.) felhatalmazása alapján [Ütv. 133/A. §-ának a) és b) pontja] - rögzíti azokat a részletes végrehajtási szabályokat, amelyeket az ügyvédnek azokban az ügyekben kell alkalmaznia, ahol a JÜBtv. (és annak átvezetésére szolgáló külön törvényi rendelkezés, pl. Ütv.) alapján adatellenőrzést végez. A JÜBtv.-ből eredő közjegyzői feladatokat a átültették a közjegyzőkről szóló külön törvénybe (a 1991. évi XLI. törvény, továbbiakban: Köjtv., erről részletesen lásd a közjegyzői feladatokról írt külön pontban).
A Magyar Ügyvédi Kamara a tárgyban a "jogügyletek biztonságának elősegítésével valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról részletes szabályzatot adott ki [2/2007. (XI. 19.) MÜK szabályzat], amelynek előírásait az Szabályzatnak az Igazságügyi Közlöny 2008. évi 4. számában való közzétételtől, 2008. május elejétől kell alkalmazni. Az ezzel kapcsolatos legjelentősebb gyakorlati összefüggés, hogy a jogszabályi rendelkezéseknél a kamarai önszabályozás bizonyos értelemben szigorúbb feltételrendszert telepít az ügyvédekre azzal, hogy az ellenjegyzéssel érintett ügyekben, illetve a pénz- és értékpapír letét kezelése körében nem járhat el az az ügyvéd, aki a szabályzatban előírt alkalmassági feltételekkel (elektronikus aláírás, és az ennek alkalmazásához szükséges informatikai megfelelőség) nem rendelkezik (a társas irodai formában működő irodákban a MÜK szabályzat 27.3 pontjában foglaltak szerint legalább egy ügyvédnek rendelkeznie kell elektronikus aláírással és informatikai készséggel).
Az adatellenőrzés az okirati ellenjegyzéssel ellátott dokumentumok (ingatlan ügyletek, cégjegyzéki adat módosítását megalapító cégjogi dokumentumok) kapcsán az ügyfelek személyazonosságnak ellenőrzésére (Ütv. 27/B. §) terjed ki.
Ez az adatellenőrzési kötelezettség kiegészül azzal a további ügyvédi kötelezettséggel is, hogy az ellenjegyzéssel érintett cégügyekben az ügyvéd ellenőrzési kötelezettsége a székhely (telephely, fióktelep) adatainak ellenőrzésére is kiterjed, amelynek során a jogi képviselő köteles meggyőződni a megjelölt székhely (telephely) valódiságáról, adatai pontosságáról és a használat jogcíméről is (Ütv. 27/D. §). Az ügyvéd tehát az okirati ellenjegyzés során (azaz minden ellenjegyzéshez kötött ügyletben, így pl. a cégügyeken kívül az ingatlanügyletek során, valamint minden olyan esetben, ahol jognyilatkozatot tartalmazó okiratot lát el ellenjegyzésével) személyazonosság és okmányazonosság ellenőrzésére, a cégügyekben tehát ezen felül az ingatlanra vonatkozó adatok ellenőrzésére is köteles.
A JÜB rendszer és a cégjog összekapcsolódik tehát azon a ponton, ahol az ügyvédi ellenjegyzéssel összefüggően a jogszabály a nyilvántartási adatok ellenőrzésére kötelezi a jogi képviselőt. A cégügyekben ezen felül az eljáró ügyvédnek ingatlan apportálása, a székhely, telephely, fióktelep bejelentésével összefüggésben is szükséges - ezúttal az Ütv.-ben - előírt ellenőrzést lefolytatni. A cégeljárásban azon okiratokat kell ügyvédi ellenjegyzéssel (közjegyzői okiratba foglalni), amelyek a cég adataiban bekövetkező váltózások tekintetében a cégbejegyzés, azaz a közhiteles nyilvántartásba vétel alapját képezik (létesítő okirat, létesítő okirat módosítása szerződésben, illetve taggyűlési határozattal).
A JÜB rendszer egy központi adatszolgáltatást végző, központi informatikai rendszer (lásd erről részletesen a következő pontban), amelyen keresztül az arra elektronikusan "csatlakozó" felhasználók (ügyvédek, közjegyzők, bírósági végrehajtók) az előttük fekvő ügy kapcsán az ügyfeleik által bemutatott okmányokban szereplő adatokat összehasonlíthatják a különböző hatósági nyilvántartások ténylegesen fennálló, naprakész adataival. A jogi képviselő tehát a bemutatott okmányok adatainak megadásával a JÜB rendszeren keresztül igényelhetik a nyilvántartásokban szereplő adatokat, a JÜB rendszeren keresztül érkezett válasz összehasonlításával ellenőrizhetik az ügyfelek személyazonosságát illetve adataik (pl. lakcímadatok) valódiságát okmányaik érvényességét.
A JÜB rendszerhez az ügyvédeken kívül felhasználóként kapcsolódhatnak a közjegyzők is - akik a cégeljárásban szintén eljárhatnak jogi képviselőként - továbbá a bírósági végrehajtók is, a végrehajtási eljárásokkal összefüggésben. Ezen különböző felhasználói körök a JÜB rendszeren keresztül egyúttal nem azonos adatcsoport szolgáltatását igényelhetik.
A JÜB által nyújtott adatszolgáltatás az alábbi adatcsoportokra terjedhet ki:
1. személyazonosság- és okmányellenőrzés,
2. okmányellenőrzés,
3. jármű-nyilvántartási adatok igénylése,
4. lakcím-tudakozódás/ellenőrzés.
Az adatcsoportokhoz való hozzáféréshez a felhasználónak a JÜB által előírt készségekkel (informatikai alkalmassággal és egyéb meghatározott hozzáférési ponttal, azaz minősített tanúsítvánnyal ellátott elektronikus aláírással, és regisztrált elektronikus ügyfélkapuval) kell rendelkezniük. Az egyes adatcsoportokhoz való hozzáférés nem minden felhasználói kör számára engedélyezett, így a járműnyilvántartás, lakcímnyilvántartás adataiból csak a közjegyzők és a bírsági végrehajtók igényelhetnek adatot. Az ügyvédek így - függően attól, hogy az ellenőrzés alá vont ügyfél ehhez hozzájárul vagy sem - személyazonosság- és okmányellenőrzést, illetve csak okmányellenőrzést végezhetnek.
A személyazonosság és az okmányok ellenőrzésére vezetett adatlekérdezés 2008. január l-jétől a Kormányzati Portálon keresztül új, központi informatikai rendszeren keresztül történik. A központi informatikai rendszert - Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszer (rövidítve: JÜB) - a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) működteti (http://www.nyilvantarto.hu).
Az Ütv. az ügyvédi ellenjegyzés kapcsán lefolytatott személyazonosság ellenőrzés körében lényegében három lényeges rendelkezéscsoportot fogalmaz meg. Először is kimondja, hogy okirat ellenjegyzése során az ügyvéd a jognyilatkozatot tevő fél (illetve meghatalmazottja) személyazonosságát, illetve a személyazonossága igazolására bemutatott okmány megfelelőségének (nyilvántartási adatokkal való egyezőségének), illetve az okmány érvényességének ellenőrzését végezheti el (Ütv. 27/B. §). Másrészt rögzíti, hogy a személyazonosság illetve az okmányok ellenőrzése során az adatellenőrzés mire terjed ki, harmadrészt tisztázza az adatigénylés általános eljárási modelljét.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
