A településfejlesztés fogalma szorosan összefügg a helyi gazdaságfejlesztéssel. A településfejlődés számos tényezője közül (természeti, társadalmi, gazdasági, műszaki-építészeti, szerkezeti és irányítási tényezők) napjainkban a társadalmi és gazdasági tényezők fokozott jelentőséggel bírnak. A települések fejlődésére döntő mértékben kihat a helyi gazdaság. Azt is mondhatjuk, hogy a helyi gazdaság a település motorja. E tanulmány a helyi gazdaságfejlesztés és a településfejlesztés közötti összefüggéseket vizsgálja. Bemutatja az önkormányzatok és egyéb szereplők jelentőségét a fejlesztésekben, valamint a fejlesztések irányát meghatározó stratégiákkal is foglalkozik.
A településfejlesztés komplex fogalom, amelynek szabályozását több jogszabályban találjuk. Egységes, kifejezetten a településfejlesztést szabályozó joganyag azonban a mai napig nincs a magyar jogalkotásban. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2013. január 1-je óta szabályoz bizonyos településfejlesztési kérdéseket egzakt módon. A törvény meghatározza a településfejlesztés és a településrendezés céljait és alapvető követelményeit, általános szabályait és a településfejlesztés feladatait. A jogszabály értelmében a településfejlesztés és településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése. A feladatok megvalósítása során alapvető követelmény, hogy azokat csak a közérdeknek megfelelően lehet végezni, valamint a jogos magánérdekre is tekintettel kell lenni. Ebből az következik, hogy amennyiben a helyi önkormányzat fejlesztési célul tűzi ki a település versenyképességének a javítását, abban nem az egyéni érdekeket kell érvényesíteni, hanem a közérdeknek megfelelően kell eljárni az egyes területek felhasználása során. A településfejlesztés és településrendezés kapcsán további alapvető követelményeket kell figyelembe venni. Ide tartozik például a népesség demográfiai változásának, a népesség különböző igényeinek, a megélhetését biztosító gazdasági érdekekeinek, a környezetvédelemnek, az egészséges lakó- és munkakörülményeknek, az infrastrukturális erőforrások optimális kihasználásának a szem előtt tartása.
A településfejlesztés feladatát, fogalmát a törvény 2013. január 1-je óta definiálja. Eszerint a településfejlesztés feladata a településen élők számára a települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése, a települési erőforrásokra építő, az erőforrások fenntarthatóságát biztosító, hosszú és rövid távú fejlesztési irányok, célok és az azok elérését biztosító programok és eszközök meghatározása.
A hazai szakirodalomban azonban nem találunk egységes definíciót a településfejlesztésre vonatkozóan. Egy gyűjtőfogalomként lehet értelmezni, általában mindazon beavatkozások gyűjtőfogalmának tekinthetjük, amelyek következtében a települések a térben és időben egyaránt változó társadalmi igényeknek jobban megfelelnek, mint korábban. A településfejlesztési beavatkozások rendszerint a fizikai viszonyok változtatására, egyes beruházások megvalósítására irányulnak.[2] Ennek megfelelően a településfejlesztés körébe soroljuk az adott település intézmény és vagy műszaki infrastruktúrájának megváltoztatását, a település szolgáltatási színvonalának emelését, a népesség életkörülményeinek javítását.
A területfejlesztési politika az elmúlt évtizedekben folyamatosan alakult és új kihívásokra kellett választ adnia. A területi kiegyenlítődés elvének érvényre juttatása különböző évtizedekben más és más irányokat vett. Egyrészt a globalizáció, valamint a központi kormányzatok nem eléggé hatékony politikája a térségi különbségek kezelésében ahhoz vezetett, hogy a lokális szint felértékelődött és egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a helyi szintek fejlesztései.[3] Az 1980-as és 1990-es évektől a fejlesztéspolitika új irányaként a helyi gazdaságfejlesztés fogalmát honosította meg, amely a közigazgatási tartalmaknál jóval szélesebb kört fed le, így magában foglalja többek között a vállalkozásösztönzést, a tőkebefektetést, a foglalkoztatás-bővítést. Ide tartozik tehát minden, a helyi erőforrások hozzáadásán alapuló fejlesztés, ami hatással lehet a lokális szint gazdasági viszonyainak egészére.[4] A helyi gazdaságfejlesztés célja komplex és eltérő képet mutat a szakirodalom ebben a tekintetben. Ide tartozhat a termelékenység növelése, a munkahelyteremtés, a jólét növelése, a vállalkozásösztönzés, a gazdaság fejlődése előtt álló akadályok lebontása, minőségváltozások elérése. Ezek a célok időben is változtak. Míg kezdetben a termelő beruházások, infrastrukturális fejlesztések, helyi vállalkozásoknak a megtartása állt a középpontban, addig 1990-es évektől átalakultak a prioritások és mindinkább a versenyképes üzleti környezet kialakítására, a humán infrastrukturális beruházások támogatására, a hálózatosodás elősegítésére, illetve az adott lokális térség versenyképességének előmozdítására helyeződött a hangsúly.[5]
A helyi gazdaságfejlesztés széleskörű szakirodalma több definíciót használ. Mezei Cecília szerint a helyi gazdaságfejlesztés olyan, a helyi gazdaság életé-
- 18/19 -
be történő, külső és/vagy belső erőforrásokat hasznosító, tudatos beavatkozás, melynek kezdeményezője lehet külső szereplő is, de a folyamat kulcsa mégis a helyi szereplők részvétele, akik vagy kezdeményezőként vagy a külső fejlesztési elképzelés elfogadóiként, támogatóiként és alakítóiként lépnek fel.[6] Ilyen külső szereplő lehet az Európai Unió vagy a kormányzat. Mindenképpen lényeges kiemelni, hogy a helyi gazdaságfejlesztésnek egy tudatos, tervezett beavatkozásnak kell lennie. Maga a fejlesztés végrehajtója lehet tehát bármilyen szereplő, de a helyi aktorok részvétele mindenképpen szükséges. Fontos továbbá, hogy helyi erőforrások bevonásával valósuljon meg az adott tevékenység a helyi térben. A helyi gazdaságfejlesztés területi dimenziója tehát a helyi szint, a lokális térség. A helyi szint általánosságban véve a településeket jelenti, azonban a helyi gazdaságfejlesztésnél ezt jóval komplexebb módon tudjuk meghatározni. A valós gazdasági interakciók ugyanis nem követik a közigazgatási határokat, a települések különböző fejlesztési tevékenységei hatással vannak egymásra.[7] A település szint helyett tehát a helyi gazdaságfejlesztés területi dimenziójaként célszerűbb megjelölni a lokális térséget, mely a települést és annak vonzáskörzetét jelenti, azaz egységként kell kezelnünk ezt a két területe.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
