Ötvenöt állam nyolcvankét kapcsolattartó bírójának részvételével zajlott 2013. június 17-19-e között Camberland Lodge-ban (Egyesült Királyság) az, a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia megalakulásának 15 éves évfordulója alkalmából rendezett találkozó, melyen a konferencia résztvevői nyugdíjba vonulása alkalmából ünnepélyes keretek között búcsúztatták Lord Justice Mathew Thorpe-ot, a nemzetközi családi jog kiemelkedő személyiségét, az Anglia és Wales-i Nemzetközi Családjogi Bíróság vezetőjét. Thorpe-nak elévülhetetlen érdemei vannak a Konferencia Kapcsolattartó Bírói Hálózatának létrehozásában, az Európai Igazságügyi Hálózat családi jogi kapcsolattartó bírói hálózatának kiépítésében, a nemzetközi családjog és a mediáció nemzetközi és európai szintű jogharmonizációjának megteremtésében.
A Konferencia Állandó Irodájának és a kapcsolattartó bíróknak az utóbbi években a nemzetközi családjogi, különösen a jogellenes gyermekelviteli ügyekben a nemzetközi kapcsolatfelvétel területén kifejtett munkája eredményeképp megszületett az az útmutató, amely a részes államok bíróságai közötti közvetlen bírósági és bírói kapcsolatfelvétel szabályait, alapelveit, az eljárás menetét, a szükséges intézkedéseket tartalmazza (Emerging Guidance and General Principles for Judicial Communications). Az útmutatóval bátorítani kívánják a részes államok bíróságait, bíráit, a jogi szakma képviselőit a bíróságok (hatóságok) közötti közvetlen kapcsolatfelvételre, amelynek - gyorsasága, rugalmassága miatt - különös jelentősége van a gyermekelviteli ügyekben, de az eddigi tapasztalatok alapján nagyon hasznosnak bizonyul a határokon átnyúló családjogi ügyekben, a - főként munkavállalás miatt - külföldre települt családok családjogi vitáinak rendezése körében. Ezt a lehetőséget nyilvánvalóan azok az országok tudják kiaknázni, amelyek csatlakoztak[1] A Gyermekek Jogellenes Elvitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában, 1980. október 25-én kelt Szerződséhez (röviden: 1980-as Hágai Egyezmény), és ezt követően a Konferencia Kapcsolattartó Bírói Hálózatához.[2] Ennél fogva a tanácskozás fő célkitűzésének tekintette a nem részes államok meggyőzését az Egyezményhez való csatlakozásról, és minden részes állam felhívását arra, hogy kapcsolattartó bírót jelöljenek a hálózatba. Ez annál is inkább fontos, mert az elmúlt években megnövekedett az igény a bíróságok részéről a közvetlen kommunikációra. 2012-ben 388 konkrét ügyben történt megkeresés és határokon átnyúló közvetlen kommunikáció a részes államok bíróságai között, melyből 353 kapcsolattartó bírók közreműködésével zajlott.[3] Mivel az egyedi ügyekben történő megkeresések száma az általános információ kérések számát meghaladta, az Állandó Iroda külön dokumentumot készített a kapcsolattartó bírói hálózat keretében egyedi ügyekben folyó közvetlen kapcsolatfelvétel szabályairól (Information Document on DJC in specific cases within the context of the IHNJ), és összegyűjtötte a Hágai Gyermekjogi Egyezményeket tartalmazó joganyagot is.[4] Felhívta a figyelmet e dokumentumok oktatási célokra való felhasználására is, mellyel a gyermekelviteli ügyeket és határokon átnyúló ügyeket tárgyaló családjogi bírók, ügyvédek ismeretei is bővíthetők. A közvetlen bírósági kapcsolatfelvétel elengedhetetlen feltétele, hogy adott ország bíróságai ismerjék a kapcsolattartó nevét, elérhető-
44/45
ségét, azoknak a bíróknak a nevét, akik jogellenes gyermekelviteli ügyeket tárgyalnak, azoknak az ügyvédi irodáknak, civil szervezeteknek a nevét, akik ilyen ügyekben való részvételre specializálódtak, és nem utolsósorban azoknak a hatóságoknak a felsorolását (Központi Hatóság, gyámügyi szervek), amelyeknek fontos szerepük van az ügyek lebonyolításában. Az Állandó Iroda az oktatásban és a tájékoztatásban kulcsszerepet szán a kapcsolattartó bíróknak és a Hágai Konferencia fejlesztés alatt álló website-jának, valamint a hazai website-oknak is.
Több országban, így pl. Kanadában (British Columbiában), Ecuadorban, Svájcban és az Egyesült Államokban is belső jogszabály tartalmazza a közvetlen bírósági kapcsolatfelvétel lehetőségét a határokon átnyúló ügyekben, amely jogszabályi felhatalmazás alkalmas a bírók bátorítására, képzések, tapasztalatcserék szervezésére (pl. Németország), sőt az egyetemi és posztgraduális képzések tematikájához is (pl. Kanada). A joggyakorlat számára értékes anyagokat, eseteket a bíróságok elektronikus központi könyvtárában is elérhetővé lehet tenni a bírók számára (pl. Norvégia).
Azokban az országokban, amelyekben a közvetlen bírósági kapcsolatfelvétel lehetőségét jogszabály nem tartalmazza, az adott ország gyakorlatának az ismerete elengedhetetlen a bírók számára. A Hálózat bővítésével, fejlesztésével egyre több ország tud alkalmazandó jogáról és joggyakorlatáról információt szolgáltatni a megkereső bíróság részére. A hálózatfejlesztés nemcsak nemzetközi szinten zajló folyamat, hanem központi kérdés azokban a föderatív államokban, ahol nemzeti szinten is ki kell építeni a kapcsolattartó bírói hálózatot (pl. Egyesült Államok). A nemzetközi szintű együttműködés kiváló példája az IBERRED, a spanyol nyelvű térség 22 állama (Spanyolország, Portugália, Latin-és Dél-Amerika) által létrehozott nemzetközi kommunikációs hálózat, melynek biztonságos rendszerében büntető-, polgári és gazdasági ügyekben is tájékozódhatnak egymástól a kapcsolattartó bírók. Ez egy informális hálózat, mely kisegítő jelleggel működik a nemzetközi bírósági együttműködés területén. A beérkező kérelmek lajstromozása alapján történik a válaszadás, a tagok által meghatározott elvek szerint. Az egyéni hozzáférés regisztráció alapján lehetséges. Az e-mail rendszer is biztonságos. Nagy előnye, hogy az IBERRED kapcsolattartó bírói összességükben elérhetők a Hágai Konferencia kapcsolattartói által, a párhuzamos hálózatok közötti interaktív kommunikáció is lehetséges.
A Hágai Kapcsolattartói Bírói Hálózat fejlesztésének további lényeges színtere az afrikai kontinens, ahol jelenleg az Afrikai Unió és az Afrikai Bizottság tesz erőfeszítéseket arra, hogy Afrika egész területén épüljön a hálózat. A legfőbb problémát az jelenti, hogy sok afrikai ország nem kapcsolódott még az Egyezményhez, kevés bíró és kevés iroda áll rendelkezésre a hatékony munkavégzéshez. Ugyanakkor a kontinens keleti részén, pl. Kenyában már fejlett az infrastruktúra a hálózati munkában való részvételhez.
A modern technológiák (videokonferencia, skype stb.) biztonságos alkalmazása még aránylag kevés országban vált a mindennapi munka részévé. Az ilyen technika főként azokban az országokban fejlődik, ahol nagy területeken átívelő kapcsolattartásáról van szó, mind regionális, mind nemzetközi szinten (pl. USA, Ausztrália). Az IBERRED elektronikus kommunikációja lehetővé teszi a videokonferencia alkalmazását is, melynek előnye, hogy a résztvevők utaztatása nélkül mindenkit meg lehet hallgatni (gyerek, szakértő, családtagok stb.). Hátránya, hogy nagyon magas szintű technikai felkészültséget igényel, magasak a tolmácsolás költségei, emellett feltételezi, hogy a bíró megfelelően tudja kezelni a technikai eszközöket.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
