A kötelező alaptőke-leszállítás rendjének sajátos szabályozásával, a döntés cégbírósági hatáskörbe utalásával - s ezzel a társaság (közgyűlés) döntési kompetenciája alóli kivonásával - elkerülhetővé vált, hogy esetlegesen a közgyűlés határozatképtelensége, vagy egyes részvényesek "nem" szavazata meghiúsíthassa az alaptőke leszállítását azon esetekben, amikor az valamely, a társaság működése során elkerülendő, nem kívánatos feltétel bekövetkezte folytán kötelező. Mindebből egyértelműen következik, hogy a kötelező alaptőke-leszállítás valamennyi esetében az alaptőke leszállításának alapja a közgyűlés határozatát pótló, "azt kiváltó" cégbírósági határozat, sem a leszállítás elhatározása, sem végrehajtása nem igényel közgyűlési határozathozatalt, nem köthető közgyűlési határozathozatalhoz.
Amennyiben a működés során az alaptőke-leszállítás bármely kötelező esetének feltételei megvalósulnak, annak észlelését követően a társaság haladéktalanul köteles kérelmet benyújtani a cégbírósághoz az alaptőke leszállítására irányuló eljárás lefolytatásának elrendelése iránt.
A részvénytársaság törvényes képviselete szabályainak [Gt. 21. § (3) bekezdés, 39. § (1) bekezdés], és a Ctv. rendelkezéseinek megfelelően a részvénytársaság képviseletében kérelmet az igazgatóság, illetve vezérigazgató jogosult és egyben köteles benyújtani. A társaság kérelmének csakis az ilyen beadvány minősülhet.
A kérelmet a cégbíróság sajátos egypólusú törvényességi felügyeleti eljárásban bírálja el, tehát a törvényességi felügyeleti eljárási illetéket le kell róni, a jogi képviselet azonban nem kötelező.
(Amennyiben az eljárást a társaság bármely más tisztviselője, részvényese, illetve egyéb "kívülálló" kezdeményezi, úgy azt már a kétpólusú, kontradik-tórius eljárás szabályai szerint kell lefolytatni. Az ilyen beadvány tehát "klasszikus" törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelemnek tekintendő, azt a Ctv. 53. §-ában írt eljárási rend szerint észrevételezésre meg kell küldeni a kérelmezett részvénytársaságnak, s ugyancsak az eljárás általános rendje szerint vizsgálni kell a kérelem időszerűségét, a kérelmező jogi érdekének fennálltát is.
Ha az eljárás eredményeként megállapítható, hogy a kérelem meglapozott, vagyis fennáll a kötelező alaptőke-leszállítás valamely esete, úgy a társaságot törvényességi felügyeleti intézkedésekkel kell rászorítani a megfelelő kérelem benyújtására.)
A kérelemben világosan, egyértelműen meg kell jelölni, hogy az alaptőke-leszállítás mely esetének feltételei valósultak meg, továbbá ennek megfelelően azt az összeget, amellyel az alaptőke csökken. Bár a törvény kifejezetten nem írja elő, de az előző adattal szoros összefüggése folytán ugyancsak célszerű az alaptőke leszállítást követő részvényösszetétel (részvénystruktúra) megjelölése is. Különösen indokolt ez azon esetekben, amikor az alaptőke leszállítása nem kizárólag egy, vagy több, de mindenképpen egyedileg meghatározott részvényt érint, mint például dolgozói részvény, vagy visszaváltható részvény esetén, hanem esetlegesen a társaság valamennyi részvényét, amikor az összes részvény névértéke, darabszáma, vagy akár mindkettő is változhat.
(A cégbíróságnak az említettekről elrendelő határozatában akkor is szükséges rendelkeznie, ha a társaság ezen adatokat - kötelező jogszabályi rendelkezés hiányában - nem jelöli meg, hiszen az lesz az alapja utóbb a tőkeleszállításra vonatkozó változásbejegyzési kérelemnek és a tőkeleszállítás végrehajtásának is egyebek mellett.)
A kérelemhez mellékelni kell az abban foglaltakat alátámasztó okiratokat. Az okirati mellékletek tehát mindig az adott kötelező tőkeleszállítás feltételeinek bekövetkeztét kell, hogy igazolják, alátámasszák. Így például a dolgozói részvénnyel [Gt. 187. § (4) bekezdése] összefüggésben olyan okiratok benyújtása szükséges, amelyekből hitelt érdemlően megállapítható, hogy a részvények más munkavállalóra átruházása nem sikerült, továbbá, hogy a hat hónapos határidőt követő első közgyűlés nem hozott határozatot sem a részvények más részvényfajtává átalakításáról, sem a részvények bevonásáról (alaptőke leszállításáról). Saját részvénnyel összefüggésben [Gt. 226/D. § (2) bekezdés] a jogsértően szerzett részvényekre nézve annak "igazolása" szükséges, hogy a részvények elidegenítése a szerzéstől számított egy éven belül nem történt meg. Nyilvánvalóan ezen esetben az igazgatóság e tényeket rögzítő határozata, nyilatkozata lehet a kérelmet alátámasztó okirat.
Veszteségrendezés [Gt. 243. § (1) bekezdés a) pont] esetén a törvény rendelkezéséből következően egyrészt annak igazolása szükséges, hogy az ezen okból összehívott közgyűlés e tényt megállapította, illetve e tény ismeretében intézkedési stratégiát dolgozott ki, vagy éppen ilyen döntést nem hozott, valamint, hogy a három hónapos határidő eredménytelenül telt el, változatlanul fennáll a veszteség. E vonatkozásban tehát a közgyűlés határozata és az igazgatóság (vezérigazgató) nyilatkozata mindenképpen szükséges melléklet. Tekintve, hogy a Gt. mindennek megállapítását nem teszi mérleg (közbenső mérleg) készítésétől függővé, az ilyen mérleg benyújtásának hiánya feltehetőleg nem szolgálhat a kérelem elutasításának alapjául. A bírói gyakorlatra vár azonban annak kialakítása, hogy a kötelező tőkeleszállítás "fajtáitól" függően esetenként milyen okiratok benyújtása indokolt.
A cégbíróságnak a kérelemről, a törvényességi felügyeleti eljárás szabályainak alkalmazásával, annak benyújtását követő tizenöt napon belül kell határozatot hoznia. Természetszerűleg előfordulhat, hogy a kérelem hiányos, hiánypótlásra szorul, ilyenkor egyértelmű, hogy a tizenöt napos határidő nem tartható. Hiányos, hibás kérelem esetén a Ctv. 49. § (1) bekezdésének utaló szabálya folytán a Pp. hiánypótlásról rendelkező (Pp. 95. §) szabályai irányadók az eljárásban. Ha a kérelem tévesnek, megalapozatlannak bizonyul, azt a cégbíróság elutasítja.
Megalapozott kérelem esetén a cégbíróság elrendeli az alaptőke leszállítására irányuló eljárás lefolytatását. Végzésében - a rendelkező részben - meg kell jelölni - az egyebekben szabad akaratelhatározáson alapuló tőkeleszállítás esetén közgyűlési határozatra tartozó - a Gt. 259. § (2) bekezdésében foglalt alábbi adatokat:
Szerepeltetni kell a határozatban a leszállítás okát. [259. § (2) bekezdés a) pont]. Álláspontom szerint kötelező alaptőke-leszállítás esetén okként a kötelező leszállítás esetét kiváltó feltételek bekövetkezte jelölendő meg.
Tartalmaznia kell a határozatnak a gazdasági műveletet, vagyis az "okozatot" [259. § (2) bekezdés b) pont] is.
Az alaptőke szabad elhatározáson alapuló leszállításának esetével szemben - amikor a részvénytársaság a tőkeleszállítást alapvetően valamely gazdasági célból határozza el - a kötelező leszállítás esetében a gazdasági esemény nem célként, hanem a tőkeleszállítás gazdasági eredményeként, okozataként határozható meg. E három okozat a következő: tőkekivonás; veszteségrendezés; a saját tőkén belül a lekötött tartalék növelése (a lekötött tartalék javára történő átcsoportosítás). Az említett, a tőkeleszállítás végrehajtásaként bekövetkező gazdasági műveletnek, illetve annak a cégbíróság határozatában történő megjelölésének, a tőkeleszállítás jogszerű végrehajtása érdekében különös jelentősége van, így például a hitelezői felhívás (biztosítéknyújtás), illetve annak mellőzhetősége tekintetében. A Gt. 262/A. §-ának értelmében ugyanis a Gt. 243. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott veszteségrendezés, és ab) pontjában írt, a lekötött tartalék növelésével (tartalék javára történő átcsoportosítással) végrehajtott alaptőke-leszállítás esetében a hitelezői felhívásra és biztosítéknyújtásra vonatkozó, a Gt. 262. §-ban írt rendelkezések nem alkalmazhatók. (Ennek magyarázata az, hogy az első esetben (veszteségrendezés) a tőke már ténylegesen nincs meg, az alaptőke leszállítása lényegében a tényleges állapot közhiteles cégnyilvántartáson történő átvezetéséhez szükséges, a második esetben (lekötött tartalék javára átcsoportosítás) pedig a részvénytársaság vagyona összességében nem csökken, így nincs olyan gazdasági művelet, amely hitelezői védelmet indokolna.)
Ezzel szemben a tőkekivonás valamennyi esetében a Gt. 262. §-ának szabályai szerint hitelezői felhívást kell kibocsátani, és az arra igényt tartó hitelezőknek biztosítékot nyújtani. Ugyancsak meg kell jelölni a határozatban azt az összeget, amellyel az alaptőke csökken [259. § (2) bekezdés c) pont]. Az összeg nem lehet sem több, sem kevesebb, mint ami a jogszabályi feltételek bekövetkezte folytán indokolt és szükséges. ■
Visszaugrás
