Megrendelés

Lapsánszky András: A távközlési monopóliumok szerkezetének, igazgatásának és közszolgáltatási rendszerének főbb modelljei a "fejlett távközléssel rendelkező piacgazdaságokban" /1. rész/ (IJ, 2008/4. (26.), 143-148. o.)

A távközlési liberalizáció megértéséhez nélkülözhetetlen a távközlés fejlődését, berendezkedését és működését közel száz éven keresztül meghatározó természetes monopólium,1 illetve közszolgáltatási rendszer elemzése. A tanulmány a távközlési monopóliumok és közszolgáltatási struktúra bemutatására tesz kísérletet a "fejlett távközléssel rendelkező piacgazdaságok" igencsak változatos modelljein és távközlés-ellátási mechanizmusain keresztül.

A távközlés fejlődését és liberalizációját meghatározó, fejlett távközléssel és piacgazdasággal rendelkező országok keretébe azokat az országokat soroltam, amelyek a) a távközlés fejlődésének kezdeteitől fogva napjainkig töretlenül élen jártak, valamint b) meghatározó szerepet képviseltek ba) a távközlés gazdasági és technológiai fejlődésében, illetve bb) a liberalizáció világszerte egyre szélesebb körű kibontakoztatásában [és c) gazdasági berendezkedésük: piacgazdaság, vegyesgazdaság].

A tanulmány az európai országokhoz képest hangsúlyosabban, részletesebben elemzi az Egyesült Államok távközlésének kezdeti berendezkedését, fejlődését. Ennek oka, hogy a távközlés hagyományos ellátási struktúrájának egyik legfontosabb és legérdekesebb modelljét az Egyesült Államok képezi, miután távközlésének kezdeti, első időszakában alakult ki a távközlés történetének legintenzívebb gazdasági verseny-szerkezete, amely távközlési szektor-specifikus szabályozás hiányában önmaga hajtóerői által elkerülhetetlenül és rendkívüli erővel torkollott a monopólium keretébe. (Napjaink, liberalizált távközlési piacaihoz képest is sokkal élesebb verseny működött.)

Az európai országoktól és Japántól eltérően az Egyesült Államokban tehát a távközlés természetes monopóliummal összefüggő sajátosságai a) a piac törvényszerű működésével, b) szerves fejlődésével és c) a gazdasági verseny erősödő intenzitásával egységesen vezettek a piaci monopólium kialakulásához.

Az Egyesült Államok távközlésének kezdeti időszaka tehát nemcsak a távközlés monopólium szerkezetét és közszolgáltatási tartalmát mutatja meg "teljes lényegében", hanem azt is, hogy a versenyjog szabályozási módszere és eszközrendszere miért alkalmatlan napjainkig a távközlési piaci viszonyok közérdekű igazgatására.

A minatértékű szempontok között hangsúlyozandó továbbá, hogy az Egyesült Államok távközlésének kezdeti időszakában alakult ki az Egyesült Államok távközlési szabályozási rendszerét napjainkig meghatározó sajátos módszer: a magántulajdonban működő monopólium erős közszolgáltatási tartalmú, közösségi érdekű szabályozása (amelyben igen speciálisan "megszűnik" a magántulajdon számos vonása és szinte "közösségi tulajdonná válik"). Továbbá e kezdeti korszakban jelent meg - éppen a monopólium igazolására - az egyetemes szolgáltatás fogalma, amely a névazonosságon kívül egyetlen tartalmi elemét tekintve sem mutat hasonlóságot a XX. század utolsó harmadában kibontakozó liberalizáció általános jogintézményeként érvényesülő egyetemes szolgáltatás fogalmával. Az Egyesült Államok távközlési rendszerének további fontos jellemzője, hogy a távközlési ágazat termelése, szolgáltatásainak köre a XX. században hosszú időn keresztül szinte kizárólag itt állt magántulajdonban.

Kiemelendő azonban, hogy a távközlés sajátos közszolgáltatási tartalma az Egyesült Államokban is meghatározó szerepet képviselt az állami beavatkozás tekintetében. Az Egyesült Államok távközlésében a köztulajdon helyett az erős közösségi típusú ellenőrzés és szabályozás valósult meg.

Mindezek alapján kerül az Egyesült Államok távközlésének kezdeti időszaka, történeti rendszere az összes többi "ország-modellhez" képest részletesebben elemzésre a tanulmányban.

I. Bevezetés és a modellszintű tagolás alapjai

A közszolgáltató jellegnek nem feltétlen szükségszerű alapja egyben a köztulajdon, a világ országainak többségében (így Európában is) azonban az állam vált a távközlés, a távközlési szolgáltatást nyújtó vállalat tulajdonosává, csak eltérő politikai, gazdasági környezetben.

A távközlési ágazat termelése, szolgáltatásainak köre a XX. században hosszú időn keresztül szinte kizárólag az Egyesült Államokban állt magántulajdonban, de a távközlés sajátos közszolgáltatási tartalma itt is meghatározó szerepet képviselt a szabályozás, az állami beavatkozás tekintetében: az állami tulajdonosi döntéseket kiterjedt és erős szabályozási rendszer helyettesítette.

1. A távközlési szervezetek a természetes és az állam által védett, fenntartott távközlési monopólium2 időszakában is igen változatos képet mutattak, mind jogállásuk, mind hálózati felépítésük, mind piaci helyzetük alapján. A távközlési ellátás megszervezésének legfontosabb szervezeti formái közül, jogállásuk alapján kiemelendő: a) költségvetési szervezet, b) államigazgatási szervezet, c) állami vállalat, d) magánvállalat (általában részvénytársasági formában), e) szövetkezet, f) társadalmi szervezet, illetve g) vegyes (állami és magán) tulajdonban álló gazdálkodó szervezet.

2. A távközlési szolgáltatási rendszer fejlődésének kezdeti időszakában és folyamatában az ellátás biztosításának is többféle modellje alakult ki:

a) Az állam közvetlenül működteti az ellátórendszert, közvetlenül nyújtja a szolgáltatást (költségvetési rendszerben vagy elkülönült állami gazdálkodó szervezet útján).3

b) Nem túl gyakori modellként: a távközlési tevékenység ellátására az állam feljogosít, kijelöl bizonyos magánvállalatokat, szervezeteket - megbízás, közigazgatási szerződés, koncesszió vagy különböző alternatív megoldások (tehát alapvetően mellérendeltségi, együttműködési jogviszonyok) keretében.

c) A magántulajdonosi, magángazdasági szerkezetben működő távközlési piacot, illetve szolgáltatási rendszert az állami beavatkozás részletes és garanciális - közszolgáltatási tartalmú - szabályozás, átfogó közösségi ellenőrzés, valamint árképzési korlátozási mechanizmus alá vonja.

Bár az eddigiekben többször említésre került, itt is fontos hangsúlyozni, hogy a múlt idő használata azért lenne indokolt a távközlési szervezetek fenti modelljeiben, mert ma már általánosan megváltozott a távközlési szolgáltatások ellátásának gazdasági, társadalmi és jogi környezete, mechanizmusa (mind Észak-Amerikában, Európában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Japánban, mind pedig Ázsia, Latin-Amerika és Afrika számos országában). Az általánostól eltérően azonban néhány országban még napjainkban is a fenti modellekhez hasonló formákban működik a távközlés ellátórendszere. Ebből következően még napjainkban is indokolt a jelen idő használata.

A közvetlen állami szolgáltatás-nyújtás [fenti a) pont] ellátórendszerének két alapvető formáját:

aa) a - közvetlen - költségvetési szervezetet és

ab) az elkülönült, önálló állami - közszektor - vállalatot gazdasági, piaci szempontból jelentős különbségek jellemzik, mégpedig az állam és a szolgáltató között fennálló pénzügyi és jogi kapcsolatrendszer (jogviszonyok rendszere) szerint.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére